Ezen még Moszkvában is meglepődtek: Trump a hidegháborús Szovjetunió mellé állt

Donald Trump rengeteg furcsa dolgot mondott és tett már, és sajnos rengetegszer le is írták emiatt róla, hogy „most új szintre lépett”, így nem lesz igazán nagy jelentősége annak, ha most leírom, hogy új szintre lépett, pedig ezúttal aztán tényleg új szintre lépett.

Pénteken ugyanis Trump elismerően beszélt a Szovjetunió 1979-es afganisztáni inváziójáról. Azt mondta, a szovjetek azért szállták meg az országot, hogy „terroristák ellen harcoljanak”. Ehhez képest a Szovjetunió azért szállta meg Afganisztánt, mert 1979-ben a szovjetbarát (1978-ban kommunista puccsal hatalomra került) Nur Mohammad Taraki uralmát megdöntötték, és Moszkvában attól féltek, az iráni iszlám forradalom átterjedhet Afganisztánra, onnan pedig a térség más, szovjet befolyási zónába tartozó államaira és szovjet tagköztársaságokra is.

A háborúban az amerikaiak komoly támogatást nyújtottak a szovjetek ellen harcoló afgánoknak (csak harcoló alakulatokat nem küldtek), és (ahogy Trump is megjegyezte) végül a Szovjetunió összeomlását is közelebb hozta, hogy a szovjet hadsereg számára nehéz és költséges háború egyre jobban elhúzódott. A Tom Hanks és Julia Roberts főszereplésével készült Charlie Wilson háborúja című film éppen erről szól, és jól bemutatja azt is, milyen fontos hadszíntere volt ez a hidegháborúnak az amerikai republikánusok külpolitikájában.

Igaz, az afganisztáni harcoló alakulatoknak nyújtott amerikai támogatás nemcsak a Szovjetunió megtöréséhez, de tálibok megerősödéséhez is hozzájárult.

Trump szovjetméltatása meghökkentően egybeesik az invázió oroszországi átértelmezési kísérleteivel. A megszállás végének közelgő 30. évfordulója alkalmából Vlagyimir Putyin orosz elnök is igyekezett kedvezőbb fényben feltüntetni a háborút, melyben a szovjetek megszálltak egy szuverén államot, és az invázió korábbi szigorú elítélését „morális és politikai helyzetértékelési hibává” finomította.

De odáig még a Kremlben sem merészkedett senki, hogy kijelentette volna, hogy a Szovjetuniónak joga volt bevonulnia Afganisztánba. Végül kiderült, nem is baj, hogy ezt egy orosz politikus sem mondta, kimondta helyettük az amerikai elnök.

Trump szavait az amerikai mellett az orosz média is felkapta, igaz, több lap kikérte magának, hogy a Szovjetunió az afganisztáni háború miatt omlott volna össze, ahogyan Trump állította. Az orosz állami RT azonban még olyan riportot is közölt az amerikai elnökről, ami Trump szavait úgy értelmezi, mintha az amerikai elnök hasonlóan gondolkodna a Szovjetunió széteséséről, mint Vlagyimir Putyin, aki ezt korábban a 20. század leghatalmasabb geopolitikai katasztrófájának nevezte. (Codastrory)

A független magyar sajtónak soha nem volt olyan nehéz dolga, mint a járvány alatt.

A kormány nem enged újságírókat az egészségügyi intézmények közelébe, és a járvánnyal kapcsolatos legalapvetőbb adatokat sem osztja meg a nyilvánossággal. A közmédia és a többi propaganda csatorna mindent megtesz a valós helyzet elkenéséért.

A 444-en az elénk állított akadályok ellenére is be tudjuk mutatni, hogy áll a járvány Magyarországon és a világban. A pontos számokat, aktuális trendeket bemutató grafikonjainkból, infografikáinkból több millióan tájékozódnak.

Az ezeket összegyűjtő járványadat-oldalunk az utóbbi hónapokban átvette a közszolgálati média szerepét. Olvasóinkat ezzel nem csak tájékoztatjuk, hanem segítünk nekik egészségesnek maradni, és megőrizni szeretteik egészségét is.

Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok érvényesek 2019. december 2-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.