Az emberiség az állatok hatvan százalékát tüntette el a Föld színéről az elmúlt 50 évben
2018 október 30., 08:33
A kínai tigrisfarmok óriási csapást mérhetnek az állatvilágra
Óriási nemzetközi felháborodást váltott ki októberben, hogy a kínai államtanács bejelentette, visszavonják azt az 1993-as rendeletet, melyben megtiltották a tigriscsonttal és orrszarvúszarvval való kereskedést. Ezt azon a héten hozták nyilvánosságra, amikor a WWF közzétette jelentését, mely szerint az emberiség 1970 óta a bolygón élő emlősök, halak és hüllők 60 százalékát tüntette el a Föld színéről.
A döntés ellen rengeteg szervezet és aktivista emelte fel a hangját, egyelőre sikerrel, mert novemberben a kínai vezetés visszakozott, és egyelőre elnapolta a tiltás feloldását. Papíron persze nem is arról szólt a dolog, hogy bátorítanák a vadvilágra elképzelhetetlenül súlyos csapást mérő illegális állatkereskedelmet. A változtatás szerint a tigriscsont és az orrszarvúszarv használatát csak a hagyományos kínai orvoslásban engedélyeznék, és csak akkor, ha az állat valamelyik tenyészetben született. Ez azonban egyáltalán nem mellékes körülmény, annyira nem, hogy a Reuters arról ír, valójában a tigrisfarmok lobbija próbálja kierőszakolni a tiltás feloldását.
Az elmúlt években ígéretesnek tűnt, ami a vadvédelem területén történt Kínában, és továbbra is tervben van, hogy 2020-ban az ország északi részén megnyitják a világ legnagyobb tigrisrezervátumát. Ugyanakkor megjelentek a profitorientált tenyésztők, akik a lehető legtöbb pénzt szeretnék kihozni az általuk üzemeltetett, a turistákat egyre jobban vonzó tigrisfarmokból. A tenyésztők az állami médiának azt nyilatkozták, ha nem árulhatják az állatok csontjait, bőrét és húsát, nem tudják fedezni a parkok magas fenntartási költségeit. Az ő nyomásukra vetette fel az államtanács, hogy „különleges körülmények között” mégis lehessen kereskedni a tigriscsonttal és az orrszarvúszarvval.
A fentiek a hagyományos gyógyításban fontos szerepet játszanak, a kínaiak hiszik, hogy az ital, melybe tigriscsontot áztatnak, enyhíti az ízületi betegségekkel járó fájdalmat. A fajmegőrzési szakemberek kritizálják a farmok üzemeltetőit, mert eddig egyetlen állatot sem engedtek vissza a vadonba, és emlékeztetnek arra is, hogy semmilyen tudományos bizonyíték nincs arra, hogy a tigriscsont valóban hatékony lenne bármilyen betegség kezelésére. A kínai erdőgazdálkodás mégis támogatja a tiltás feloldását.
A Szibériai Tigris Parkban például nyíltan árulják a tigrisbort, a hatóságok tudtával és engedélyével, erről a farm területén működő bolt alkalmazottja beszélt a Reutersnek. Ugyanakkor a terméket nyíltan nem hirdethetik. A bor, amit nagy üvegvitrinekben kínálnak 40 és 1000 dollár közötti áron, a Twitterhez hasonló kínai platformon, a WeChaten is kapható. Szakemberek szerint a parkokban már egy ideje lefagyasztva tárolják az állatok bőrét és csontjait, abban bízva, hogy a közeljövőben legálisan eladhatják azokat. Vadvédelmi csoportok úgy becsülik, már legalább 6500 tigris és úgy 40 orrszarvú él 200 különböző tenyésztőközpontban az ország területén. A kínai média közlése szerint a tigriscsont kilója 727-1308 dollár körüli áron mozog: ez azt jelenti, állatonként több ezer dollárt kereshetnek velük a tenyésztők. A WWF úgy véli, Kínában már csak alig több mint 40 tigris élhet szabadon, a bolygón pedig összesen 3900 körülire becsülik a számukat.
Nem véletlen, hogy most került elő a tigriscsont újbóli használata, Kína fejleszteni szeretné a hagyományos orvoslásra épülő ipart, ami jelenleg is évi 50 milliárdos üzlet. Ráadásul a WHO várhatóan jövőre ismeri el először hivatalosan a hagyományos kínai gyógyítást.
A Szibériai Tigris Park három különböző helyen fekvő területein már több mint 1300 tigris él. A farm egyik alkalmazottja azt mondta, ha teljesen legálisan árulhatnák a tigrisbort, azzal könnyen fedezni tudnák a park magas fenntartási költségeit. Jelenleg a belépőjegyek teszik ki a parkok bevételeinek legnagyobb részét, de állami támogatást is kapnak. A jegyek átlagosan 4000 forintnak megfelelő jüanba kerülnek, de a látogatók extra díjért etethetik is a tigriseket. Ha élő csirkével kínálnák az állatokat, a belépő kétszeresét kell fizetniük, de aki nyers húst dobna nekik, pár száz forintért megteheti. Alább egy csirkés etetés látható, érzékenyebb olvasóinknak nem ajánlom, azt pedig, amikor élő szarvasmarhát engednek az állatok közé, inkább csak linkelem.
link
Forrás
Novemberben mutattak be egy dokumentumfilmet, melyben Liu Dan egy másik, az orosz határhoz közel fekvő tigrispark főmérnöke azt mondta, a náluk élő több mint ezer tigris etetésére fejenként 122 ezernyi jüant költenek. Liu harminc éve nevel tigriseket, és többször kérte már, hogy enyhítsék a csontok felhasználását és árusítását tiltó törvényt. Azt mondta, hiába kapnak adókedvezményt az államtól, így is nehezen tudnak gazdálkodni.
Kínai egészségügyi szakemberek szerint a tiltás helyes, nincs szükség se tigriscsontra, se orrszarvúszarvra az eredményes gyógyításhoz, már rég helyettesíteni tudják azokat a készítményeikben.
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.