Nem fért meg a kormányban Paks 2 két erős embere

Szerda délután jelentették be hivatalosan, hogy menesztette a miniszterelnök Aszódi Attilát, a paksi bővítésért felelős egyik államtitkárt. 

Aszódi Attila az egyetemi - tudományos irányból érkezve lett Paks 2 legfontosabb arca, miután két új atomerőművi blokkot rendelt a Roszatomtól a kormány, amivel óriási orosz állami kölcsön is járt. Tegnap volt öt éve, hogy Orbán Viktor és Vlagyimir Puytin kezet ráztak a szerződések felett.

Azóta a paksi beruházás lényegében sehogy sem áll, a legfrissebb fejleményekről – vagy inkább azok elmaradásról – itt írtunk a múlt héten. Az már biztos, hogy Lázár János tévedett, amikor öt éve bejelentette, hogy az első új blokk 2026-ban működik majd. A legoptimistább becslés szerint sem valószínű, hogy 2021 előtt lehetne létesítési engedélye az erőműnek, valószínűleg azért, mert az oroszok tervei nem EU-kompatibilisek. Közben az oroszok sürgetnék a magyarországi építkezést, a Roszatom vezetője még decemberben is arról beszélt, hogy reméli, 2019-ben megkezdődhet a munka, de ez a most hatályos engedélyezési eljárásrend szerint szinte teljesen kizárható. Ehhez az kellene, hogy a magyarok egyezzenek bele, hogy úgy építkezzenek az oroszok, hogy a terveket menet közben adják le. Ennek elfogadására jelenleg nincs szándék Magyarországon.

A 2003-as paksi üzemzavar után már volt egyszer kormányzati ember

Aszódi Attila korábban a budapesti műszaki egyetem oktatója volt, illetve egy évig a Medgyessy-kormánynak is dolgozott: 2003-ban miniszteri biztosként ő felügyelte az eddigi legsúlyosabb hazai nukleáris üzemzavar utáni rendrakást. Az akkor még csak 33 éves Aszódi gyorsan kitűnt jó kommunikációs képességeivel az üzemzavar után mismásoló korábbi vezetők közül. A fukusimai katasztrófa után az Európai Bizottságnak is dolgozott, az európai atomerőművek stressztesztjében vett részt. A stresszteszt után Paks 1-nek például 46 biztonságot növelő intézkedést írtak elő, ebből mostanáig 41-et teljesítettek. 

Aszódi 2014-ben újra kormányzati hivatalt vállalt, bővítési kormánybiztos lett. Ebben az időben az Európai Bizottság három eljárásban is vizsgálta az orosz-magyar szerződést, Aszódiéknak ezzel volt a legtöbb dolguk. Szervezetileg ő is a Lázár János felügyelte Miniszterelnökség alá tartozott, és a brüsszeliekkel rajta kívül Sonkodi Balázs államtitkár is tartotta a kapcsolatot. 2016 tavaszán zárultak le a vizsgálatok, és ugyan az Európai Bizottság előírt néhány fontos korlátozást, leginkább az áram piaci értékesítésére vonatkozóan, de végül megkapta Magyarország az engedélyt a beruházásra.

Mindenkivel leállt vitatkozni

Aszódi ezekben az években az összes konferenciára, kerekasztal-beszélgetésre, vitára elment, Magyarországon és külföldön is. Körömszakadtáig érvelt, hogy Paks 2 gazdaságos lesz, hogy a beruházás szakmai és környezetvédelmi szempontokból is kiváló létesítmény. Blogolt és nyilatkozott, szinte az egyetlen politikusa volt a kormánynak, aki civilekkel és ellenzékiekkel is mindig szóba állt. 

Nem lehetett kizökkenteni, belföldi és határon túli lakossági fórumokon órákig hallgatta a sokszor igen éles kritikákat, hogy aztán nyugodt hangnemben érveljen. A paksi bővítés elkötelezett ellenzőit így sem tudta meggyőzni, leginkább a közgazdasági számításait vitatták, mondván kizárt, hogy behozza a beruházás az árát, de azt a túloldalon is mindig elismerték, hogy Aszódival legalább lehet beszélni, ért a nukleáris technológiákhoz, és mindig igyekezett érdemben reagálni az ellenvetésekre.

Két dudás egy csárdában

Aszódi Attila 2017-ben szorult háttérbe, amikor a paksi bővítés ügyét elvették Lázár Jánostól, és Süli János tárca nélküli miniszterre bízta a feladat irányítását a miniszterelnök. Addigra már megvoltak az EU-s engedélyek, és immár az oroszokkal kellett tárgyalni, illetve a magyar cégeket felkészíteni arra, hogy esetleg beszállítók lehessenek. Süli korábban paksi polgármester, míg 2009-10-ben a paksi atomerőmű vezérigazgatója volt. Novemberben a 24.hu arról értesült, hogy Sülit meneszthetik, mert az építkezés nem halad. Mostanra kiderült, hogy nem neki, hanem Aszódinak kellett mennie.

Süli már 2017-ben államtitkárává nevezte ki Aszódit, és posztját megtarthatta a 2018-as kormányalakítás után is, de nyilvánvaló volt, hogy Aszódi háttérbe szorult. Az addig rendszeresen szereplő Aszódi elhallgatott a nyilvánosság előtt. Ráadásul Becskeházi Attila Csaba személyében volt egy másik államtitkár is Süli alatt, aki a bővítéshez kapcsolódó egyéb fejlesztésekért felelt. 

Úgy tudjuk, hogy Süli és Aszódi viszonya nem volt harmonikus, és ez már habitusukon is látszott. Süli például a kampányban a választókkal kocsmázott, Aszódi pedig grafikonok előtt magyarázva érezte jól magát. Egyelőre nem világos, hogy konkrétan mi vezetett Aszódi menesztéséhez, de azt többektől hallottuk a kormányzat felől, hogy a miniszter kezdeményezte eltávolítását.