Múlt vasárnap Gdanskban tartották a legnagyobb lengyel világi jótékonysági szervezet (wosp) legutóbbi gyűjtésének záróünnepségét. A szervezetet vezető Jurek Owsiak régóta népszerű közéleti szereplő, az utóbbi évtizedekben rengeteg pénzt gyűjtöttek vezetésével kórházak felújítására. A mostani gyűjtést gyermekosztályok támogatásának szentelték.

Nem véletlen, hogy Gdanskban rendezték az országos gyűjtés koncerttel egybekötött fináléját. A jótékonysági szervezet, és a várost 1998 óta vezető polgármester ugyanazt a polgári liberális szellemiséget képviselte. És így állandó céltáblái voltak a kormánypárti sajtó támadásainak, élceinek. 

A vasárnapi műsort a polgármester visszaszámlálása zárta, a "nulla" elhangzásáig lehetett pénzt küldeni. Amint Pawel Adamowicz kimondta, hogy "nulla", egy fiatal férfi odalépett hozzá, és egy késsel szíven szúrta. Majd kiabálni kezdett: "Sziasztok! Sziasztok! Stefan vagyok. Ártatlanul ültem börtönben, ártatlanul ültem börtönben. A Polgári Platform megkínzott, ezért halt meg Adamowicz."

Adamowicz csak másnap halt meg, de már sosem tért magához. A Polgári Platform az a jobbközép lengyel párt, amely 2007-15 között kormányozta Lengyelországot, és amelynek Adamowicz az egyik alapítója volt. Stefan W-t, a gyilkost 2014-ben csukták le bankfiókok kirablásáért, decemberben szabadult. A börtönben pszichiátriai betegségekkel kezelték.

A gyilkosság az egész országot megrázta, a következő napokban az összes nagyobb lengyel városban óriási tüntetéseket tartottak Adamowicz tiszteletére, és a gyűlöletpropaganda ellen. Gdanskban a Sounds of Silence zenéjére gyújtott több ezer ember mécsest például: 

link Forrás

Hazaárulózták a köztévében

Adamowicz meggyilkolása nem csak ezért lett politikai ügy Lengyelországban, mert az ellenzéki oldal egyik legnépszerűbb politikusa volt, hanem azért is, mert a kormányoldal durva gyűlöletkampányt vezetett ellene, már évek óta. Nem véletlen, hogy Varsóban a köztévé székháza előtt tüntettek a rá emlékezők. Vagy hogy számos esetben került a lengyel lapok címlapjára a kormány gyűlöletkeltése:

A helyzetet félelmetessé tette, hogy szinte megjósolta a történteket. Egy 2017-es interjúban így fogalmazott a lengyel politika eldurvulásáról:

"A fizikai erőszakot rendszerint verbális erőszak előzi meg. A lengyel közbeszéd rendkívül eldurvult, és ez Jaroslaw Kaczynski (a lengyel kormánypárt elnöke-szerk.) felvonulásainak szlogenjeivel kezdődött. Ha az elit nyelve túllép egy határt, akkor az fizikai erőszakhoz vezet. Sajnos ez nem elmélet, hanem a valóság. Ezt bizonyítja a rasszista támadások szaporodása." 

Hatszor választották polgármesterré egymás után

Adamowicz 1988-ban egy gdanski sztrájk vezetőjeként kezdett politizálni a kommunista rezsimmel szemben, és a 90-es évek lengyel politikai forgatagában több jobbközép pártot is megjárt. Sosem politizált a városon kívül, és már húsz éve volt polgármester, amikor tavaly év végén 65 százalékos támogatottsággal választották meg hatodszorra is polgármesternek. 

Ahogy a varsói kormány egyre jobbra tolódott, úgy lett ő egyre liberálisabb. Kiállt a melegek jogaiért, a gdanski Pride élén vonult például. Szemben a kormány menekültellenes politikájával, szállást és munkahelyet ígért a városba érkező menekülteknek, azt mondta, hogy egy kikötőváros soha nem zárkózhat be. A lengyel szüfrazsett mozgalom megalakulásának századik évfordulóján átadta a város kulcsait a gdanski nőknek. Rendszeresen és élesen kritizálta a kormány idegen-ellenes és EU-ellenes szólamait. 

Adamowiczot politikai ellenfelei azzal vádolták, hogy a német érdekek kiszolgálója, és menekültekkel akarja telepakolni Lengyelországot. A kormánypártiak rendszeresen hazaárulózták. Éppen a merénylet előtti napokban az terjedt a kormánypárti sajtóban, hogy a jótékonysági szervezet, aminek rendezvényén végül megölték, valójában egy zsidó összeesküvés az emberek megtévesztésére. 

2017-ben egy kormánypárti ifjúsági szervezet azzal poénkodott, hogy kiadta a halotti bizonyítványát, amiben a halál oka ez volt: "liberalizmus, multikulti, hülyeség". A szervezet vezetője államtitkár éppen. Adamowiczot majdnem úgy kezelte a lengyel köztévé és kormánypárti sajtó, mint ahogy a magyar kezelte mondjuk a tavalyi kampány idején Hadházy Ákost, Vona Gábort vagy Juhász Pétert. Talán csak kicsit voltak kevésbé durvák vele. 

Kaczynski kihagyta az egy perces gyászt

Az ellenzék a gyász első hetében meglehetősen visszafogott maradt, a kormányzati politikusokat inkább a sajtó és a tüntetők okolták a gyilkosságért. A gdanski alpolgármester támogatásáról biztosította a gyilkos édesanyját, és segélyt is utalt neki, mindenkit kérve, hogy a gyűlölet ne szüljön újabb gyűlöletet. Adamowicz özvegye pedig arra kérte a temetésre érkezőket, hogy virágok és koszorúk helyett az erre szánt pénzzel a jótékonysági szervezetet támogassák, aminek a rendezvényén a férje meghalt, és kérte az alapítvány éléről 27 év után lemondott Owsiakot, hogy mégis folytassa a munkát. 

Dariusz Kalan lengyel politológus szerint a hangulat hasonlít ahhoz, amit Szlovákia élt át Jan Kuciak újságíró és a barátnője meggyilkolása után. A népharag ott elsöpörte Robert Fico miniszterelnököt, a belügyminisztert és az országos rendőrfőkapitányt is. A lengyel politikában ilyen lemondási hullám most nem várható, de az őszi parlamenti választásokra komoly hatással lehet a gyilkosság. 

A kormányoldal szeretné úgy beállítani, mintha a gyilkost csak elmebaja motiválta volna, és nem lenne politikai éle a támadásnak, annak ellenére sem, amit a gyilkos mondott rögtön végzetes tette után. Pénteken például az állami hírügynökség elterjesztette, hogy a gyilkos egyik barátja szerint korábban a lengyel elnököt akarta megölni, hogy híres legyen, csak nem tudott bemászni az elnöki palota kertjébe, és ezért ment inkább Gdanskba egy másik politikust megölni. Később kiderült, hogy a híresztelésnek nem volt alapja. 

Amikor a lengyel parlament egy perces néma csenddel emlékezett Adamowiczra, akkor Jaroslaw Kaczyński kiment az ülésteremből. A szóvivője azt mondta, hogy véletlenül alakult így. 

Narutowicz halála kísért

Visszatérő motívuma most a lengyel sajtónak Gabriel Narutowicz 1922-es meggyilkolása. Ő volt az első demokratikusan megválasztott lengyel elnök, akit öt nappal hivatalba lépése után lelőtt egy szintén huszonéves férfi. Azért lőtte le, mert elhitte azt a szélsőjobboldali propagandát, hogy az új elnök a zsidók embere. A merénylet után a lengyel politika jobbra tolódott, a polgári politikusok félni kezdtek, hogy ők is zsidóbérencek tűnnek, ha nem mennek tovább a korabeli antiszemita fősodorral. 

Sokan attól tartanak, hogy Adamowicz halála nem visszafogottságra inti a politikusokat, hanem csak az indulatokat erősíti majd hosszabb távon. Egy gesztust azonban tett a kormánypárt: nem indítanak jelöltet a gdanski időközi polgármester-választáson. Hivatalosan azért nem, mert túl nagy arányban kaptak ki a városban az ősszel.

A szombati temetés a lengyel liberalizmus és polgári világ csendes demonstrációja is lesz. Már pénteken tízezrek kísérték Pawel Adamowicz koporsóját a gdanski Európai Szolidaritás Központból a Mária-székesegyházhoz, szombaton helyezik végső nyugalomra.