Hétfőn hajnalban ismét bebizonyosodott, hogy semmi sem pótolhatja a tényeket szigorúan ellenőrző, részrehajlásmentes minőségi újságírást. 

Az órámat 5:55-re húztam fel, hogy a folyamat csúcs- vagy ha jobban tetszik mélypontján a saját szememmel tudjam ellenőrizni a bulvármédia által napok óta plankolt, reklámozott és habosított teljes holdfogyatkozást, ami - szerintük köztudomásúlag - az elképesztően látványos vérhold-jelenséggel ajándékoz meg bennünket.

A teljes fogyatkozás pillanataiban ugyanis a Hold  a szokásosnál sokkal nagyobbnak látszik, ráadáasul kísértetiesen vörös színben pompázik, innen a név, ami lehet vörös-, vér- szuper-, vagy vérfarkashold, illetve ezen elemek bármely kombinációja, a jelenségről beszámoló sajtótermék ízlése szerint.

Bár az előrejelzések szerint a budapestieknek kis esélyük volt arra, hogy a jelenség felhők híján egyáltalán észlelhető legyen, ezen nem múlt semmi. Az ég olyan tiszta volt, mint az egyszeri homoszexuálisgyógyító pap lelkiismerete. Miután kirontottam a metsző hidegbe és két sarkot loholtam, a tekintetemet az égre vetettem. A keleti égbolton olyan vadul szikrázott az Esthajnalcsillag, mint a karácsonyfánk kínai világításrendszere:

A megtérés előtt álló Kosztolányi Dezsőhöz illő hajnali tekintetemet ezután északnyugati irányba vetettem. Micsoda fényjelenség! Tényleg bámulatos. Ja nem, ez csak Rogán Antal penthouse lakásának ablaka. Milyen korán kelnek szegények!

Végre a megfelelő irányba fordultam és a független tájékoztatásra vágyó milliók nevében megpillantottam a Szupervér-farkasholdat. Hát mit mondjak. Nehogy én festek ilyet bármikor, de az ötéves kis unokahúgom is, amikor feketével belepacsmagol a sárga vízfestékbe.

A Szuperhold egyfelől nem volt különösebben nagy, cserébe vörös sem, hanem erősen piszkos hatású. Lefotóztam kicsit más szögből is, tessék:

Ha egzakt hasonlatot keresek, olyan volt, mintha az én fejemet fotózták volna le háturól, négy és hatéves korom között bármelyik nyáron, amikor nullásgéppel kopaszra vágták a hajam és sosem mosakodtam.

Pedig az akció előtti este még így képzeltem a szelfizést a szuperholddal:

Ami a valóságban így nézett ki:

Köszi szépen, csillagászok, tudjátok, mikor fogunk bedőlni az exobolygókról szóló kamuzásnak?!