Ez a cikk eredetileg az Abcúgon jelent meg, Mizsur András írta.

• A rendőrök nagy része kénytelen másodállást vállalni, mert a plusz pénz nélkül nem tudnának megélni fizetésükből: taxiznak, mentőznek, futárkodnak.
• Elvileg engedélyt kell kérniük ehhez, de mivel sokszor feletteseik is ugyanebben a helyzetben vannak, ezért inkább elnézik nekik.
• A kettős élet hosszú távon fizikailag és mentálisan megterhelő, ezért sokan úgy döntenek, inkább leszerelnek és a civil életben próbálnak meg boldogulni.
  

Olivér öt évig dolgozott rendőrként egy vidéki nagyvárosban, nemrég szerelt le, mert nem tudott megélni a rendőri fizetéséből.

„El lehet lenni ebből a pénzből,  de nem tudtam előre lépni, fizetés előtti napokban már számolgatni kellett.”

Mint elmondta, azért is vállalt másodállást, hogy ne a pénz miatt kelljen otthagyni a rendőrséget. Egy étteremnél kezdett el futárkodni, ami jó volt, mert rugalmas volt, össze tudta hangolni a szolgálati idővel és azonnal kifizették.

Megsiratta, amikor eljött a rendőrségtől

A rendőri alapfizetése 145-160 ezer forint körül mozgott, ehhez jött még az futárként megkeresett plusz pénz. Az étteremnél 500 forintos órabérben dolgozott, így a két munkahelyéről 250-260 ezer forint jött össze egy hónapban, attól függően, mennyi kiszállítást tudott vállalni.

Olivér azért is kényszerült arra, hogy másodállást vállaljon, mert időközben megszüntették a túlórák kifizetését. A tömeges bevándorlás miatt kihirdetett válsághelyzet miatt gyakran vezényelték le a határra, és emiatt rengeteg túlórája jött össze. 2016-ban volt olyan hónap, amikor a kifizetett túlórákkal 400 ezer forintot keresett. Ez azután sem változott, hogy már nem kellett a határra járnia, mert a munkaerőhiány miatt “otthon” is kijött annyi – ez egy hónapban 40-60 órát jelentett – túlórája, amitől egész versenyképes volt a fizetése. (Az Index korábbi cikke szerint a rendőrök 2014-ben összesen 5,53 millió órányi túlórát teljesítettek, 2016-ban már 8,44 milliót, és ez a szám 2017-ben is növekedhetett.) Több kollégája erre alapozva vágott bele egy nagyobb lakáshitelbe, mesélte. Amikor ezt megszűnt, onnantól le kellett csúsztatniuk a túlórákat, azaz plusz pénzt helyett szabadnapokat kaptak a túlmunkáért.

Az Index tavaly nyáron írt arról, hogy  kormány meg akarta szüntetni a túlórák kifizetésének lehetőségét, de – attól tartva, hogy emiatt sokan kilépnének a rendőrségtől – végül elvetették az ötletet. Ennek ellenére sok kapitányságon az a gyakorlat, hogy pénz helyett csak szabadnap jár a túlmunkáért. Az Index a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság esetében mutatta be ezt. 

Olivér akkor döntötte el végleg, hogy ott hagyja a rendőrséget, amikor megtudta, hogy a kapitányság takarításával megbízott cég alkalmazottjai takarítóként többet keresnek, mint ő járőrként. “Szó szerint megsirattam, amikor eljöttem, mert szerettem a munkámat, erős volt a hivatástudatom, jót akartam csinálni.” Több olyan rendőrt ismer, akik hozzá hasonlóan kényszerből másodállást vállaltak, például mentőznek vagy vezetésoktatók. Elsősorban a fiatalabbakra jellemző, a jövőkép hiánya miatt, mondta.

Megfogja gyorshajtás miatt, másnap neki viszi ki a pizzát

Rendőrök csak külön engedéllyel vállalhatnak másodállást: jelenteniük kell, ha van másik munkájuk, és az is meg van határozva, hogy milyen típusú munkát végezhetnek. Kizáró ok lehet, ha az adott munka összeférhetetlen a rendőri szolgálattal vagy rombolja a rendőrség tekintélyét. Olivér úgy tudja, hogy a futárkodás pont olyan munkának számít, ami a készpénzforgalom miatt nem lenne engedélyezhető. Ami miatt még problémás lehet, hogy nem tudja megválogatni az ügyfeleit. „Lehet, hogy megfogod gyorshajtás miatt, és néhány nap múlva te viszed ki neki a pizzát.” Neki annyi szerencséje volt, hogy mivel egy kicsi és új étteremről volt szó, ezért megtehette, hogy bizonyos címekre nem megy ki. Így is volt,  hogy felismerték kiszállítás közben. Olivérnek nem volt engedélye, de közvetlen felettesei tudtak a dologról, sosem volt ebből baja.

Hiába keresett jól a másodállásával, fél évig bírta a kettős életet. Előfordult, hogy 30-40 órát dolgozott alvás nélkül; ha vége lett az esti szolgálati idejének, gyorsan lefürdött és már ment kiszállítani, ahol szintén 10-12 órákat dolgozott. „Ha volt egy kis üresjárat, nem volt címem, akkor a kocsiban tudtam aludni egy keveset.” Egy idő után meglátszott rajta a kimerültség; többször elkésett, egyszer pont akkor, amikor a  parancsnokság szemlét tartott a kapitányságon.

Olivér jelenleg is futárként dolgozik. „Az a szomorú, hogy ebből több pénzem van, mint amennyit rendőrként bármikor kerestem volna.” Azt tervezi, hogy néhány évre kimegy külföldre dolgozni; annyi pénzt szeretne összegyűjteni, hogy itthon tudjon venni egy lakást és egy kocsit. Ha ez sikerül, akkor szívesen visszamenne rendőrnek. Erre öt éve van, mert ha addig jelentkezik, akkor nem kell újra elvégeznie a képzést.

Mindenki fusizik

Készenlétisként Zsolt valamivel jobban keres, mint járőr kollégája; túlóráktól függően 180-240 ezer forintot keresett a rendőrségnél. Mégis, akárcsak Olivér ő is plusz munkát vállalt: kilenc hónapja kezdett el sofőrködni egy fuvarozó cégnél. Két-három napot vállal egy héten, attól függően, hogyan jönnek ki a pihenőnapjai. Sosem dolgozik 8-9 óránál többet, mivel szigorúan szabályozva van, hogy mennyit vezethet egy sofőr egyhuzamban. A fuvarozással 20-23 ezer forintot keres meg egy nap alatt. „10 nap alatt megkeresem, amit a rendőrségnél kapok.” Saját alosztályán a rendőrök 80 százaléka –  ez körülbelül 30 főt jelent – ugyanebben a cipőben jár: taxiznak, piacoznak, mentőznek. Sőt, unokatestvére is rendőr, és neki is van másodállása. „Mindenki csinál valamit.” Neki szintén nincs engedélye, hiába adta be a kérelmet, hónapokig nem kapott választ. Felettesei mégsem szólnak érte, Zsolt szerint azért, mert ők is fusiznak valahol.

Zsolt még két éve sem dolgozik a rendőrségnél, de már beadta leszerelési kérelmét. „Szeretem ezt csinálni, de nem mindenáron.” Fizikailag és mentálisan is megviselte, hogy egyszerre két munkája volt; a fáradtságtól ingerlékenyebbé vált, ami nem csak munkájában, hanem párkapcsolatában is problémákat okozott, élettársa szerette volna, ha kevesebbet dolgozik. Szerinte az a legnagyobb probléma, hogy a bevezetett életpályamodell ellenére (ami évi átlag öt százalék béremelést jelent az arra jogosultaknak) a rendőri fizetés egyáltalán nem versenyképes, és addig nem is lesz az, amíg egy pénztáros is többet keres a járőröknél. 

Példaként említette, hogy rendőrként akkor keresett viszonylag jól, ha sok túlórája volt. A decemberi tüntetéseken szinte végig dolgozott, ebből több mint 100 órányi túlmunkája jött össze. Hiába szeretnének már régóta gyereket, ilyen feltételek mellett nem mernek belevágni, mondta a rendőr. Elmondása szerint saját kapitányságán még legalább 10-11 rendőr fontolgatja a felmondását, hasonló okokból. A leszerelés után folytatja a fuvarozást, saját vállalkozást szeretne indítani. Azt reméli, hogy nyugalmasabb lesz az élete, az ünnepnapokon is otthon lehet. „Nem kell 12 órákat dolgoznom harmadannyi pénzért.”

Andreának a férje dolgozik a rendőrségnél, az évek során volt már betegszállító és segédmunkás is, jelenleg sofőrködik.

„Ez kell ahhoz, hogy egy élhető életet tudjunk biztosítani magunknak és gyermekünknek. Hogy ne kelljen hó végén forintra kiszámolni a pénzt és hogy évente egyszer tudjunk nyaralni. A másodállás miatt nem okoz gondot a csekkek befizetése és a lakáshitel.”

Férje 200 ezer forint körül keres, ehhez 90-120 ezret tud hozzátenni a másodállásának köszönhetően. 8-10 napot szokott vállalni egy hónapban, de mivel mindkét munkája sok stresszel jár és nagy koncentrációt igényel, egyre inkább hajlik arra, hogy 20 év szolgálat után otthagyja a rendőrséget. “A havi 25-26 napi munka megviseli mind az egészségét, mind a családi életünket.” 

Jó lenne, ha nem vinné el az egész csapatot

Találtunk egy budapesti sofőrszolgálatot, ahol a sofőrök fele rendőr és másodállásban dolgoznak ott. Magát a céget is egy rendőr alapította, Tamás 2011-ben kezdett el sofőrködni, mert bár a képzés alatt kapott fizetést, de az annyira kevés volt, hogy muszáj volt csinálnia valamit mellette. A vezetés végül annyira bejött neki, hogy később elindította saját vállalkozását. “Van benne pénz, nem kell hozzá nagy tudás és amúgyis tapasztalt vagyok a vezetésben, jól koordinálom a munkát” – magyarázta.

Eleinte csak rendőrök dolgoztak neki, szájhagyomány útján terjedt a híre az állományban, de idővel annyi megrendelése lett, hogy másokat is felvett. “A rendőri fizetés lett a másodállásom.” Felettesei tudtak róla, hogy ezt csinálja, egyszer volt ebből konfliktusa: kapott egy írásbeli figyelmeztetést, mert nem jelentette, hogy van másodállása, de érdekes módon még akkor sem kellett engedélyt kérnie. Viccesen meg is jegyezték neki, hogy

„jó lenne, ha nem vinné el az egész csapatot”.

Az utasok között is hamar híre ment, hogy van egy sofőrszolgálat, ahol szinte csak rendőrök vezetnek, és keresték is őket, mert biztonságban érezték magukat emiatt.

Elmondása szerint a nála dolgozó rendőrök az átlaghoz képest egész jól keresnek, ennek ellenére rá vannak szorulva a plusz pénzre, főleg ha családjuk is van. Volt, hogy annyian jelentkeztek, hogy nem tudott nekik munkát adni. A beosztásuktól függ, hogy mikor dolgoznak a rendőr sofőrjei, legtöbbször a hétvégi időszakban vállalnak műszakot. Kizárólag este dolgoznak, a műszak 9-kor kezdődik és reggel 6-ig tart. Egy éjszaka alatt 10 ezer forintot tudnak megkeresni, de ebben még nincs benne a borravaló. Tamás szerint ez a munka nem annyira megterhelő számukra, mert már ráálltak erre az életformára.

Hasonlóan Zsolthoz, Tamás is utolsó napjait tölti a rendőrségnél, január végén leszerel. Úgy van vele, hogy a sofőrszolgálatból megkeres annyit, hogy ne kelljen a rendőrségnél dolgoznia. Nála még nem fordult elő, hogy a sofőrködés miatt valaki otthagyja a rendőrséget, inkább az a jellemző, hogy tőle mennek át futárkodni, mert az még jobban fizet.

A szakszervezet szerint nem általános a jelenség

A rendőrökkel folytatott beszélgetések alapján általánosnak tűnt, hogy a megélhetés érdekében rendőrök kénytelenek másodállást vállalni Ezzel szemben Pongó Géza, a Független Rendőr Szakszervezet (FRSZ) főtitkára azt mondta az Abcúgnak, hogy ez egyáltalán nem számít elterjedtnek. Inkább az a jellemző, hogy az önkormányzat vagy a rendőrség által működtetett térfigyelőkamera-rendszer figyelésére jelentkeznek, ha plusz pénzt akarnak keresni. Viszont ehhez is szükség van engedélyre. Pontos adatot nem tudott mondani, hogy ez számszerűleg mennyi pénzt jelent, de “tisztes összegről van szó”. A másik lehetőség a “belső” túlóra, amikor például sportesemények vagy tüntetések biztosítására utasítják a rendőrt. Erre akár önkéntesen is jelentkezhetnek, de csak az éves túlóra keret erejéig, ami a rendőrségnél éves szinten maximum 416 órát jelent.

Az FRSZ főtitkára szerint a parancsnokok sokszor eleve nem nézik jó szemmel, ha az állományból valaki másodállást vállal, mivel nem akarják, hogy kimerültek, túlhajszoltak legyenek rendőreik. Tapasztalata szerint legtöbbször mégis megadják az engedélyt, ilyenkor figyelembe szokták venni az adott családi helyzetét.

Az Országos Rendőr-főkapitányságot is megkerestük a témában. Arra voltunk kíváncsiak, hogy:

• Pontosan milyen feltételekkel vállalhatnak rendőrök másodállást?
• Van-e arról adat, hogy 2018-ban hány rendőr vállalt másodállást?
• Hány erre vonatkozó engedélyt adtak ki 2018-ban?
• Mi a tapasztalatuk, miért vállalnak a rendőrök másodállást?

Cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ kérdéseinkre.

A cikkben megszólaló rendőrök egy része a Zsaruellátó Egyesület Facebook-oldalán keresztül jelentkezett. “Oldalunk jelenleg az egyetlen valós információkat megosztó oldal, amely mélyen elzárkózik a politizálástól és csupán az egyenruhásaink érdekeit tartjuk szem előtt” – írták megkeresésünkre.