Havonta bruttó 15 ezer forint ösztönző pénzt ajánlottak fel.

Akik heti 55 órát vagy annál többet dolgoznak, 35 százalékkal nagyobb eséllyel kapnak sztrókot, mint azok, akik hetente csak 35-40 órát dolgoznak.

Abdulah Abdulgavad öt 21 órás munkanapot melózott végig, de még mindig hiába vár a túlórapénzére.

Ráadásul a veszélyhelyzet ideje alatt elrendelt túlórázás nem számít bele a katonák éves túlszolgálati időtartamába.

A SZÉP-kártyákról, a börtönökben zajló járványmegelőzésről és hamis adatok szolgáltatásáról is rendelkeznek.

Április 17-én kezdték a számolást, május 22-re ígérnek eredményt. 790 millió szavazólapot kell kézzel feldolgozni.

Kénytelenek másodállást vállalni a rendőrök, különben a plusz pénz nélkül nem tudnának megélni fizetésükből: taxiznak, mentőznek, futárkodnak. A kettős élet hosszú távon megterhelő, így sokan inkább leszerelnek, és a civil életben próbálnak meg boldogulni.

A munkaügyi hatóság közel 15 ezer munkavállalót talált, akit érintett ilyen típusú visszaélés.

Ilyenkor gyakrabban járnak orvoshoz.

Hódmezővásárhely független polgármestere ezzel is érvelt amellett, miért lenne fontos megszavazni, hogy az önkormányzati cégeknél ne alkalmazhassák az évi 400 túlórát megengedő módosítást.

Úgy érzik, hogy a végtelenségig kizsigerelik a rendőröket a túlórákkal.

A német autógyárak szakszervezetisei vesézték ki, miért káros az új túlóratörvény. Az önkéntesség értelmezhetetlen, sokan addig túlóráznak, míg betegek nem lesznek, így meg valaki más túlórájára lesz majd megint szükség.

Az Állami Számvevőszék elnöke szerint az állam nagyon megdrágította a beruházásokat, ő mégis az aktív államban hisz.

Januártól elrendelhető évi 400 túlóra, és akár 3 éves munkaidőkeret tolhatja ki a túlórák kifizetését.

A magyar vagyonőrpiac hemzseg a szabálytalanságoktól, a most éppen az MTVA-ban feltűnő, Civil Biztonsági Szolgálat Zrt. gazdasági csodát hajt végre, hiszen csupán 140 vagyonőrrel 12 milliárdos árbevételt ért el. Az MTVA őrzésére 2017-ben 1,3 milliárdot kaptak.