A pusztában épül az ország népnemzeti élményközpontja

Még 12 millió forintot szeretnénk összegyűjteni az év végéig. Köszönjük, hogy összedobjátok. Akkor nem tartozunk majd senkinek, csak köszönettel - nektek.

Nem Felcsút az egyetlen olyan magyar falu, ahol a méretéhez képest szokatlanul nagy építkezések indultak be közpénzből. Lezsák Sándor népfőiskoláján, a Bács-Kiskun megyei Lakitelektől néhány kilométerre fekvő 25 hektáros területen az elmúlt években egymást érik az állami pénzből megvalósuló beruházások. A bőkezű állami támogatásnak köszönhetően a népfőiskola pár éven belül szintet lép, és igazi népnemzeti élményközpontként működhet tovább: 

  • már épül a turult mintázó lovarda, 
  • a termálfürdő
  • a borkatedrális 
  • és mellette a footgolf pálya, 
  • de szerepel a tervek között egy négycsillagos Hungarikum Hotel is. 

A beruházásokat kivétel nélkül a kormány fizeti. És mivel Lezsák Sándornak sikerült elintéznie, hogy az alapítványa megkapja a Budai Vigadóból kiköltöztetett Nemzeti Művelődési Intézetet, így a közintézménynek is ők építenek új székházat 2,2 milliárd forintért. Amikor januárban bejelentkeztünk, hogy lenne pár kérdésünk a  fejlesztésekkel kapcsolatban, legnagyobb meglepetésünkre a helyszínen Lezsák Sándor személyesen mutatta meg az építkezéseket.

Fotó: Botos Tamás/444

A legújabb fejlesztésekkel azokat célozzák meg, akik a Kárpát-medencei értékek ápolása mellett szórakozni is szeretnének. Az alapítvány már működő Hotel Club Tisza szállodája mellé nemrég egy munkásszállóból kialakították a Kincsem Fogadót és a négycsillagos Hungarikum Hotel kiviteli tervei is készülnek, de ha esetleg valakit nagyon elkap a hangulat, a felújított Jurta táborban is aludhat. Ha minden elkészül, közel 400 főt tudnak elszállásolni.

Lezsák Sándor körbevezet a népfőiskolánFotó: botost/444.hu

A bejáráson Lezsák Sándor azt mondta, hogy a nagy turisztikai projekthez nem kerestek magánbefektetőket a direkt állami forrás mellé, ahogy uniós pénzekre sem pályáztak, mert nem találtak olyan kiírást, ami megfelelt volna nekik. Amikor szóba került, miért épül minden kizárólag közpénzből, az országgyűlés alelnöke annyit mondott, hogy a kultúra sajátos árucikk, aminél szükség van az állami szerepvállalásra. 

Úgy adták el, hogy náluk maradt

De a népfőiskola nem volt mindig ilyen jó helyzetben. Az intézményt Lezsák a 90-es évek elején alapította a feleségével, majd a megkezdett építkezésekhez a két alapítványuk, a Lakitelek Alapítvány és a Népfőiskola Alapítvány 1994-ben és 1997-ben összesen 170 millió forintot vett fel a később bedőlő Postabanktól. Ebből építettek kollégiumot, konyhát, mosodát, utat, új tantermeket, valamint a gázt is bevezették. Bár úgy tervezték, hogy a pénzt európai uniós támogatásokból törlesztik vissza, de a bank bedőlése után Lezsák elismerte, hogy „amikor felvettük is pontosan tudtuk, hogy ezt nem fogjuk tudni visszafizetni”.

Majd miután az állam kipótolta a Postabank veszteségét, 2000-ben az állami követeléskezelő a teljes adósság összegénél jóval olcsóbban adta tovább a Szeged-csanádi Római Katolikus Egyházmegyének. Ugyanebben az évben Lezsákék a területet az épülettel együtt átadták az egyházmegyének, ugyanakkor az egyháznak a megszerzett terület birtokbavétele nem lehetett sürgős, mivel a Népfőiskola Alapítvány 2050-ig használati jogot kapott rá, vagyis a helyzetük lényegében nem változott. A Magyar Narancs akkori számításai szerint a manőveren végül 110 millió forintot bukhatott a magyar állam.

A Nemzeti Művelődési Intézetet épülő székháza Lakitelek külterületén Fotó: botost/444.hu

A bizalom jele

A kimentés után Lezsákéknak a 2010-es kormányváltásig kellett várniuk, hogy újra állami támogatást kaphassanak a népfőiskolával kapcsolatos álmaik megvalósításához. Az országgyűlés alelnöke ekkor tett le egy fejlesztési tervet a kormány elé, amire egy az egyben rábólintottak, vagy ahogy Lezsák megjegyezte: „a politika nem szólt bele”. Amikor felvetettük neki, hogy a pozitív elbírálásban némi szerepe mégiscsak lehetett annak, hogy ő a kormányoldal egyik meghatározó politikusa, Lezsák csak annyit mondott, hogy egy ilyen beruházásnál természetes, hogy kell egy bizalmi tőke. Ő sem bízna meg csak úgy bárkiben. 

És a kormány tényleg megbízott benne. A kormányváltástól kezdve Lezsák alapítványa minden évben több száz milliós működési támogatást kap a költségvetésből, de ahogy 2015-ben elkezdődtek a felújítások és az újabb építkezések, úgy a minisztériumoktól, állami cégektől és pénzalapoktól érkező pénzek is milliárdos szintre ugrottak. A 2017-es beszámolja szerint a Népfőiskola Alapítvány több mint 15 milliárdot kapott különböző állami szereplőktől. A legbőkezűbb az Emberi Erőforrások Minisztériuma volt 14 milliárddal, de beszállt a Seszták-féle Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, a Földművelésügyi Minisztérium, a Szerencsejáték Zrt. és a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. is. 

A 2018-ról szóló beszámoló csak májusban lesz megismerhető, de sejthető, hogy tavaly sem zártak rossz évet: a költségvetésben szereplő 300 milliós működési támogatás mellett decemberben az év végi maradványokból is jutott nekik 1,5 milliárd.

De ahogy az alapítványhoz dőlni kezdett az állami pénz, közben a civil támogatások fokozatosan leépültek. Amíg 2010-ben 1,9 millió forintot tudtak begyűjteni az 1 százalékos felajánlásokból, 2017-re ez az összeg már 426 ezerre apadt.

Az épülő BorkatedrálisFotó: botost/444.hu

Az önmagát a honlapján az ország egyik szellemi fővárosaként meghatározó Lakitelek Népfőiskolán elég változó, hogy milyen programok futnak. Tartottak már képzést  a Keleti Nyitás stratégia megvalósulásának támogatására, de volt már itt mongol-magyar műfordító tábor, gombfoci kupa, hungarikum tábor és filmszemle is, valamint lakodalmak lebonyolítását is vállalják.

Lezsák Sándor azt mondta, hogy az olyan szórakoztató egységekre, mint a lovarda, a termálfürdő vagy a footgolf pálya, éppen azért van szükség, hogy a képzések után még ott tudják tartani a résztvevőket.

A népfőiskola konferenciaközpontjaFotó: botost/444.hu

De hogy a több milliárdos beruházások fenntartásához az államnak később mennyire kell a zsebébe nyúlnia, egyelőre nehéz megmondani. Amikor erről kérdeztük, Lezsák Sándor azt mondta, törekednek az önfenntartásra, hiszen az étteremben felhasznált zöldségeket vagy maguknak termelik az üvegházban, vagy a környékbeli gazdáktól szerzik be, valamint a kiadványaikat is saját nyomdájukban készítik. Ugyanakkor egy termálfürdővel, lovardával és szállodákkal működő élményközpontnál nyilván nem a zöldségek jelentik majd a legnagyobb költséget. Ráadásul 2022-re az alkalmazottaik számát is a másfélszeresére emelnék. 

Még valamennyi bevételre számítanak a lakodalmakból és a hozzájuk került Nemzeti Művelődési Intézet képzéseiből is, de hogy ezek mennyit képesek fedezni a turistaközponttá felturbózott népfőiskola költségeiből, valószínűleg csak menet közben derül ki.