Egyetlen ország van az EU-ban, ahol stabilan csökken a zöld energia aránya

  • Magyarország az egyetlen tagállama az EU-nak, ahol 2013 óta minden évben csökken a zöld energia aránya.
  • Magyarországon kívül csak három tagállamban 10 százalék alatti a megújulók aránya az áramtermelésben, de az a három az EU legkisebb országai között van: Máltáról, Luxemburgról és Ciprusról van szó.
  • A magyar megújuló energia a legtöbb esetben tűzifát jelent. 

Az Eurostat nemrégiben tette közzé a legfrissebb adatokat arról, hogy az egyes tagállamok milyen arányban használnak megújuló energiát. Megújulónak számít a vízi,- a szél- és a naperőmű, a geotermikus és tenger mozgásából nyert energia, a biodízel és az újrahasznosított szemét is. 

Az EU előírása szerint 2020-ra a megújulók arányának átlagosan 20 százaléknak kell lennie, de az egyes tagállamoknak külön-külön kvótájuk van. Magyarországnak például csak 13 százalékot kell elérnie, míg vannak országok, amelyek jóval 20 százalék feletti arányt vállaltak, nyilván összefüggésben természeti adottságaikkal és gazdasági lehetőségeikkel. Svédország például 49 százalékot vállalt, Románia 24-et, de Málta csak 10-et.

Sok tagállam már elérte a 2020-as célt, így van ezzel a szerény ígéretet tevő Magyarország is. Igaz, a magyar cél teljesítésében benne, hogy a magyar megújuló energia jelentős része tűzifából származik, ami megújuló ugyan - főleg, ha tényleg elég új fát ültetnek az eltüzeltek helyébe - de nem feltétlenül a legkörnyezetbarátabb módja a klímavédelmi célok elérésének. A tűzifa szerepéről a magyar klímapolitikában itt írtunk részletesen.

Csakhogy a tűzifa okos statisztikai felhasználása ellenére is az a helyzet, hogy Magyarországon csökken a megújulók aránya az energiaforrások között, az Eurostat legfrissebb adatai szerint három éve folyamatosan. 

Az EU statisztikai hivatala január végén közölte a 2017-es adatokat, amelyek szerint a megújulók aránya Magyarországon 2013-ban volt a csúcson, és azóta 2,9 százalékpontot esett:

A háttérben az lehet, hogy a magyar energiafelhasználás az utóbbi években növekedett, de közben a megújulókból nem lett több. 

Európa nem erre megy

Az EU-ban a megújulók aránya egyre nagyobb, minden évben növekszik, 2017-ben 17,5 százalék volt a 28 ország átlaga, 2016-ban 17 százalék, 2015-ben 16,7 százalék. A növekedés a 21. században évről évre folyamatos.

Vannak még tagállamok, ahol stagnált, vagy kis mértékben csökkent a megújulók aránya az utóbbi pár évben, de a magyarhoz hasonló mértékű, három év alatt 2,9 százalékpontos csökkenés sehol máshol nem fordult elő. 

Ahogy arra sincs másik példa, hogy négy egymást követő évben folyamatosan csökkenjen a megújulók aránya. 

2016 és 2017 között több tagállamban is volt némi csökkenés, de a magyarhoz hasonló, 1 százalékpontos visszaesés csak Horvátországban volt, viszont a valaha mért legjobb horvát arányhoz képest az a visszaesés jóval kisebb, mint a magyar visszaesés (1,7 százalékpont, szemben a 2,9-es magyarral). 

A V4-ben Magyarország a legkevésbé zöld

Ráadásul az is látszik, hogy továbbra is a tűzifa húzza a magyar megújulókat, hiszen a fűtésre használt energia esetében a legmagasabb a megújulók aránya itthon, 2017-ben 19,6 százalék volt. A közlekedésben (bioetanol) 6,8 százalék volt 2017-ben a megújulók aránya. A fűtésnél és a közlekedésnél is csökkent 2017-ben a megújulók aránya Magyarországon. 

Az áramtermelésben 2017-ben 7,5 százalék volt a megújulók aránya, szemben a korábbi évek 7,3 százalékával. E kedvezőnek látszó fejleményt azonban árnyalja, hogy ez még így is a második legrosszabb arány az egész EU-ban, csak a máltai áram (6,6 százalék) keletkezik kisebb arányban megújuló energiából, és a 10 százalék alatt teljesítő többi ország is miniállam, Ciprus és Luxemburg.

Nyilván a svéd 65, vagy a dán 60 százalékkal nem érdemes versenyezni, de azért a cseh 13,7 százalék, a szlovák 21,3 százalék, vagy a lengyel 13,1 százalék mutatják, hogy Magyarország mennyire le van maradva ezen a területen.