Kicseleztük a zöld kötelességet: lopott fával teljesít Magyarország

  • Magyarország leleményességével már idén elérte, hogy teljesítse kötelezettségét a megújulóenergia-felhasználás területén.
  • Igaz, ehhez nem szélerőművek épültek, és napelemekkel sem fedték be a háztetőket.
  • Hanem új módszerrel számolták össze, hogy mennyi fát égetnek el a fázó magyarok.
  • A trükk teljesen jogszerű, más országok is használták már, viszont 2020 után hirtelen nagy gondban lehet majd az ország miatta.

A Corvinus Egyetemen működő REKK kutatóintézet Meg-megújuló statisztikák című kiadványában mutatja be, hogyan érte el Magyarország a megújulóenergia-felhasználásban a 2020-ra kitűzött célt. Röviden: úgy, hogy új módszerrel számolt adatokat adtunk le az EU-nak, és ebben már két és félszer annyi a fűtésre használt tűzifa, mint a korábbi bevallásokban.

Új matek 

Az EU-s országoknak klímavédelmi okokból növelniük kell a megújulóenergia használatát. Magyarország azt vállalta például, hogy 2020-ig 14,65%-ra növeli a megújulók arányát. 2015-ben ez az arány még csak 9,6% volt, az akkor Brüsszelnek leadott adatok alapján. 

Azóta viszont Magyarország változtatott a számítás módszertanán, és most már az látszik a legfrissebb adatokból, hogy már 2015-ben teljesítettünk 14,5%-t. Annyira jól áll most már az adatok alapján Magyarország, hogy a következő években nem kell szélerőművekkel vagy más beruházásokkal bíbelődni, teljesítve lesz a kvóta.

A nagy újítás az, hogy az elégetett tűzifa mennyiségét jelentősen megemelték a statisztikákban. Egészen pontosan 251%-kal. 

A tűzifa az EU-ban megújuló energiának számít, hiszen a kivágott fák helyére újakat lehet ültetni. A tűzifa a régi módszertan szerint is a magyar „zöldenergia” zászlóshajója volt, a bioüzemanyagot is beszámítva a hazai megújulók közötti 70%-os részesedésével. A mostani számítással ez az arány még magasabb, immár 80%-os.

A lopott fát eddig nem számolták

A módszertani változás lényege az, hogy másképpen számolják ki, hogy mennyi fát tüzeltek el Magyarországon. Eddig az erdészetek eladási adatait vették figyelembe, vagyis azt, hogy mennyi tűzifa került az adott évben legálisan forgalomba. Az erdészetek által bejelentett eladások azért is voltak értelmezhetők ebben a statisztikában, mert nekik kötelességük fenntarthatóan termelni, vagyis eleget kell ültetniük ahhoz, hogy tényleg megújulónak tekinthessük a tűzifájukat.

Fotó: Klaus-Dietmar Gabbert / ZB / AFP

Az új rendszerben viszont közvélemény-kutatásból jönnek az adatok, egészen pontosan a KSH úgynevezett Háztartási költségvetési és életkörülmény kutatásából. Ennek keretében reprezentatív mintán megkérdezik az embereket, hogy mivel fűtenek, és aki fát mond, azt ide sorolják. 

Kiderült, hogy sokkal többen fűtenek fával, mint amennyit az erdészeti eladások alapján eddig gondolni lehetett. A különbséget elsősorban az illegális favágások, és esetleg a hulladékfa (leesett ágak, eltüzelt tárgyak) adhatják.

Az új adat valószínűleg sokkal reálisabb képet ad a tényleges tüzelési szokásainkról. A Magyar Mérnöki Kamara épületenergetikai számításai alapján a hazai lakások befűtésére tényleg több energia kell, mint amennyi a korábbi adatokból összejött, és ezt a különbséget ez a sok fa bepótolta most. Az viszont már kevésbé biztos, hogy ez a rengeteg plusz fa tényleg tekinthető-e megújuló energiának, hiszen semmi sem garantálja, hogy az így elégetett fák helyébe valaki újakat ültetett.

Ez alapján rengeteg fát lopnak el

A REKK már 2009-ben jelezte, hogy az erdészetek és a KSH tűzifáról szóló adatai között nagy különbség van. Akkori becslésük szerint évente 3 - 3,5 millió köbméter fát vághatnak ki illegálisan Magyarországon, ez mai árakon 67 – 78 milliárd forintot ér. 

Ez hatalmas összeg, és az átszabott statisztikával lényegében hivatalosan is elismerte a kormány, hogy ekkora az illegális fapiac aránya a magyar gazdaságban.

A klímacélt teljesítjük, de közben szmogot termelünk

A fa elégetése ugyan nem jár szén-dioxid kibocsátással, ám ettől még nem egészséges. A szálló por koncentrációját leginkább a fűtésre eltüzelt fa és hulladék növeli Magyarországon, elsősorban ezért volt nagy szmog januárban sok településen. Így a tűzifa ekkora aránya a megújulók között elég ártalmas megoldása a klímavédelemnek.

Magyarországon százezer emberből 123 hal meg a légszennyezéshez köthető okok miatt, ennél rosszabb arány csak Romániában és Bulgáriában van az EU területén. Az uniós átlag ennek a fele, a nyugati tagállamokban pedig a harmada. Ez is arra kellene hogy intsen, hogy jobb lenne más megújulókra építeni a magyar klímavédelmi stratégiát.

Nem lesz több megújulót hozó beruházás?

Mivel az új számítással Magyarország elérte a kötelezőt, nem várható, hogy új zöld technológiát használó erőművek épüljenek 2020-ig Magyarországon. Új szélerőművek építését egyébként sem engedik az érvényben lévő magyar szabályok, más technológiával pedig csak állami támogatással érdemes kísérletezni, viszont most már semmi sem kényszeríti a kormányt arra, hogy ilyesmire pénzt költsön.

Ez azért is lehet kívánatos a magyar kormány számára, hogy a paksi áramnak minél kevesebb konkurenciája legyen a hazai termelésben, és az ottani bővítés versenyképesebbnek tűnjön.

Ez nem a magyar gógyi leleménye

A statisztika ilyen manipulálása nem magyar ötlet, több EU-s ország is élt már vele, hogy jobb arányt mutathasson ki a megújulóknál. Az új számítással növelték a mutatóikat a britek, a horvátok, a svédek, a csehek, az olaszok, a belgák és a hollandok is. Nem mindegyik országban tolta el ennyire drámaian a megújulók arányát a tűzifa új számlálása, de mindegyik ország megkönnyítette a saját dolgát a csellel. 

Az Európai Bizottság eddig az összes próbálkozást elfogadta, úgyhogy valószínűtlen, hogy pont a látványosan javuló, és öt évre visszamenőleg átírt magyar mutatókon fennakadjon.

Most a szőnyeg alá söpörjük problémát, aztán fizethetjük a büntetést

A helyzet Magyarország számára azért nem annyira fényes, mint elsőre látszik. Mert 2020-ig ugyan megússzuk a fejlesztéseket, de utána a most elodázott építkezések csúnyán megbosszulhatják magukat.

Az Európai Bizottság ugyanis a következő klímavédelmi csomagba már azt javasolja, hogy csak azt a tűzifát lehessen elszámolni, amiről erdészeti igazolás van, és bizonyítottan fenntartható módon termelték ki. Ez azért jelenthet már 2021-ben nagy gondot Magyarországnak, mert ugyanebben a javaslatban az is benne van, hogy aki nem teljesíti a megújulók előírt arányát, annak az országnak büntetést kell fizetnie. Egészen pontosan egy olyan alapba kell befizetni, amiből más országokban építenek megújuló energiát termelő erőműveket, hogy az EU teljes területén az átlag mindenképpen meglegyen.

Vagyis ha négy év múlva vissza kell állni a tavalyi számítási módszerre, akkor nem lesz meg az előírt arány, és Magyarországnak azonnal fizetnie kell. 

Ráadásul 2020-ig még biztosan lehet EU-s pénzt költeni megújulók fejlesztésére, utána viszont ha nem teljesül a cél, nekünk kellene finanszírozni más ország beruházásait.  

Kapcsolódó
Népszerű
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.