Miután megtárgyaltuk, ki a munkamániás, hogyan fojtogatnak a munkaidőn felüli vállalati kötelezettségek, hogyan kell átverni az irodát, és úgy tenni, mintha az ember dolgozna, megviccelni a kollégákat, és úgy tenni, mintha legalább kicsit tudnád használni a munkaeszközödet, most egy kevésbé vidám pillanatról kell szót ejtenünk: elszaporodtak a munkahelyi lopások.

Olyannyira, hogy az Atlantic szerint amikor 2013-ban egy amerikai könyvvizsgáló elemzőcég kikérdezett egy rakás munkavállalót, 52 százalékuk vallotta be, hogy már lopott el a cég tulajdonában álló dolgot a munkahelyéről, és a helyzet egyre rosszabb.

Visznek mindent, ami mozdítható, amikor épp kell

Az Association of Certified Fraud Examiners (Hitelesített Csalásvizsgálók Szövetsége) jelentette, hogy a lopás miatti céges veszteségekben a nem pénzbeli céges tulajdon aránya – ami az íróasztalokon lévő tollaktól a raktárakban álló készletdobozokig mindent takarhat – a 2002-es 10,6 százalékról 2018-ra megduplázódott, 21 százalékra nőtt. A menedzserek emiatt a szükségesnél több mint 20 százalékkal több irodaszert rendelnek, belekalkulálva a költségekbe a belsős lopásokat.

Néhány elem (olló, jegyzetfüzet, tűzőgép) állandóan eltűnik, mások szezonálisan szoktak elfogyni. A ragasztószalagok például jellemzően az ünnepek környékén fogyatkoznak meg, amikor otthon ajándékokat kell csomagolni, illetve a szülők augusztusban összelopkodják a gyereknek a következő iskolai tanévhez szükséges felszerelést. Amikor pedig megjelenik egy új Apple-termék, egyes dolgozók közlik, hogy a céges Iphone-juk eltörött, tudván, hogy az IT-sok kérdés nélkül ki fogják cserélni.

Csökken a becsület, de a magánélet is

Mark R. Doyle, a Jack L. Hayes International veszteségmegelőzési tanácsadó cég elnöke az alábbi okokat teszi felelősség az irodákban terjedő bűnözésért:

• csökkent a belső felügyelet,
• könnyebb lett online eladni a lopott cuccokat, és
• „a munkavállalói becsület általános csökkenése”.

De a munka és a magánélet közötti határ elmosódása is közrejátszhatott: a teljes állásban dolgozók naponta átlagosan 3,3 órát dolgoznak otthonról. Miután a Redditen többen is bevallották névtelenül, hogy loptak már a munkahelyükről mindent villanykörtétől vécépapíron át műanyag karácsonyfán keresztül vizes palackban kicsempészett ablaktisztítóig, az egyikük megnyugtatott egy munkahelyikávé-tolvajt:

„Nem loptad el a kávét. A hétvégén otthonról terveztél dolgozni. Nyilvánvalóan kávéra van szükséged, ha dolgozni akarsz.”

Brian Friedman, az HD Supply vagyonvédelmi igazgatója az Atlanticnek azt mondta, a magánélet és a munka határainak megszűnésével átértékelődik az irodai tárgyak hazavitele is, már a dolgozók sem lopásként gondolnak rá, hanem „jogosultságként”.

avid Welsh, az Arizonai Állami Egyetem üzleti professzora szerint viszont az alkalmazottak hiába nem tekintik ezt lopásnak, a legkisebb érték lenyúlása is rossz folyamatokat indíthat be. Egy 2014-es tanulmányban arról írt a társaival, hogy akár egy ceruza ellopása is nagyobb szabálysértésekbe hergelheti az embert az erkölcsi elszakadásként ismert társadalmi-kognitív mechanizmuson keresztül. Ez valahogy úgy működik, hogy az ember egy belső monológot indít, hogy minimalizálja a bűntudatát: „Rendben van, hogy ellopom ezt a papírt, mert annyi munkaügyi dokumentumot nyomtatok otthon.” Innen pedig kis lépésekben hamar eljuthat a munkavállaló az egyre nagyobb szabálysértésekig, miközben az önképe sértetlen marad – írják.

Az Atlantic példájában ott van Gilberto Escamilla javítótiszt, aki az évek során 1,3 millió dollárnyi fűszeres húst lopott el egy texasi fiatalkorú börtönből. Egy 2018-as meghallgatáson így magyarázta a tettét: „Kicsiben kezdődött, és egyre nagyobb lett. Eljutottam egy pontra, amikor már többé nem tudtam kontrollálni.” Szövetségi bűncselekményért 50 évet kapott.

A megoldás: akkor se lopj a munkahelyedről, ha jogosnak érzed. Ha azt érzed, hogy jogosan lophatsz ott, az inkább azt jelenti, hogy fel kellene mondanod. (Atlantic)