2,1 milliárd éve élt a Föld legkorábbi ismert, helyváltoztató organizmusa

A földtörténet forradalmi fejlődésének legkorábbi bizonyítékára leltek kutatók egy gaboni kőfejtőben: 2,1 milliárd éves fekete palában olyan organizmus nyomát találták, ami önerejéből volt képes helyváltoztatásra.

A kutatók kiváló állapotban megőrződött, apró, csőszerű struktúrákat fedeztek fel, amik akkor keletkeztek, amikor ismeretlen organizmusok áthaladtak a puha sáron táplálék után kutatva a nyugodt, sekély tengeri ökoszisztémában. A fosszíliák magukat az organizmusokat nem tartalmazzák, azok mibenléte rejtély.

A kövületek abból a korból származnak, amikor a Föld oxigénben gazdag volt, és olyan körülményekkel rendelkezett, amik a kutatók szerint támogatták a kezdetleges sejti lét komplexebbé fejlődését.

Az élet a Föld vizeiből fejlődött ki egysejtű bakteriális organizmus formájában mintegy 4 milliárd éve, de az első életformák nem voltak képesek az önálló helyváltoztatásra, vagyis hiányzott a motilitás (önerőből való mozgás) képessége.

A gaboni fosszíliák kb. 1,5 milliárd évvel régebbiek, mint a motilitás vagy az állati élet eddigi legrégebbi bizonyítékai, valóságos kincsesbányának számítanak, és így megtalálták bennük a legrégebbi ismert többsejtű organizmusokat rejtő fosszíliákat is.

„Itt elsősorban a bámulatba ejtő komplexitás és a méretbeli és formabeli sokszínűség számít” – mondta Abderrazak El Albani paleobiogeokémikus és szedimentológus, a franciaországi Poitiers-i Egyetem tudósa. A kutatók eredményeiről szóló tanulmány a Proceedings of the National Academy of Sciences tudományos lapban jelent meg.

A csőszerű szerkezetek kb. 170 milliméteresek, eredetileg szerves anyagból, vélhetően nyákfonalból álltak, amit a sáron áthaladó organizmus hagyott hátra. A tudósok szerint a szerkezeteket feltehetően egy többsejtű organizmus vagy egy egysejtűek alkotta halmaz hagyta hátra. Ezek hasonlóak lehettek azokhoz a csigaszerű organizmusokhoz, amik akkor alakulnak ki, amikor bizonyos amőbák ínséges időkben összehalmozódnak, hogy közösen mozdulva élhetőbb környezetet találjanak.

„Az élet a paleoproterozoikum földtörténeti korban 2,5-1,6 milliárd évvel ezelőtt nemcsak bakteriális volt. Sokkal komplexebb organizmusok is kialakultak egy ponton, valószínűleg bizonyos szakaszban és meghatározott körülmények között” – mondta El Albani. 

Összehasonlításképpen: az első gerincesek kb. 525 millió éve jelentek meg, a dinoszauruszok 230 millió éve, a Homo sapiens pedig 300 ezer éve. (MTI)

Népszerű
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.