A szovjet megszállás óta nem vett ennyi fegyvert Magyarország
2019 február 13., 09:20
Olyan rakétákat veszünk az amerikaiaktól, amik nem hergelik az oroszokat
- Amerikai légvédelmi rakétarendszert vásárol Magyarország.
- Oroszországot az ilyesmi fel szokta dühíteni.
- A magyar kormánynak viszont sikerül olyan rakétákat venni, amik talán még Putyinékat se zavarják.
- Így sikerülhet úgy gesztust gyakorolni az amerikaiak irányába, hogy azzal ne vívják ki Oroszország haragját se.
- A diplomáciai siker ára, hogy a Magyar Honvédség nem szerez új képességeket. Meglévő rendszereket váltanak ki, amelyek valós fenyegetés ellen nem jelentenek védelmet.
Rohamtempóban fegyverkezik a magyar kormány, amely rendre el is szokott büszkélkedni azzal, hogy milyen új, modern - és a magyar fegyverbeszerzések történetében újszerűnek ható módon valóban szükséges és értelmes - fegyvereket szereznek majd be a közeljövőben. Például a Magyar Honvédség feladataihoz valóban jól használható Airbus H145M helikoptereket, vagy több ezer Carl Gustaf M4 hátrasiklásmentes puskát, ami a világ egyik legjobb, legsokoldalúbb gyalogsági páncélelhárító fegyvere. Hétfőn, Mike Pompeo amerikai külügyminiszterrel közös sajtótájékoztatóján Szijjártó Péter mégis nagyon szemérmesen nyilatkozott csak a még a nagy fegyvervásárlási őrületben is komoly tételnek számító új fegyverbeszerzésről:pusztán annyit mondott, hogy Magyarország "középhatótávolságú" (a katonai szakzsargonban valójában közepes hatótávolságúnak nevezett) "légvédelmi rakétákat" vesz egy "amerikai cégtől".Valahol érthető a szemérmesség, a döntésnek nagyon komoly geopolitikai következményei is lehetnek, a két szóba jöhető fegyverrendszer közül ugyanis az egyik telepítése komoly aggályokat kelthet Oroszországban.
Szijjártó meghatározása, a közepes hatótávolságú légvédelmi rakéta már önmagában is sajátos. Az egyetlen szóba jöhető amerikai gyártónak, a Raytheonnak ugyan létezik ilyen rendszere, az MIM-23 Hawk, de ezt az amerikai hadrendből már kivonták. A közepes hatótávolságú légvédelmi rakétarendszerekre a korombeliek a hagyományos november 7-i díszszemlékről emlékezhetnek, ezeket jellemzően páncélozott szállító járművekre szerelték, a feladatuk pedig az előretörő tankhadseregek légvédelme volt. De a hidegháború végével, a két, egyenrangú katonai blokk közül a Varsói Szerződés feloszlásával és a Szovjetunió szétesésével a nagy tankhadseregek összecsapásának koncepciója kiveszett a stratégiai tervezésből. A Hawkokat részben ezért, részben pedig azért vonták ki az amerikai hadrendből, mert az Egyesült Államok légiereje a világ bármely más hadseregével, így az orosszal szemben is képes a teljes légifölény megteremtésére. Ha pedig az ellenség nem tud repülőkkel támadni, ilyen típusú védelemre nincs is szükség.
Ezzel szemben nagyon is szükség van a kis- és közepes hatótávolságú ballisztikus rakéták elleni védelemre, így a Hawk leváltására kifejlesztett Patriot rakétarendszert már az első frissítéstől kezdve egyre inkább a rakéták elhárítására fejlesztették - jellemző, hogy Patriot rakétával valódi harci helyzetben, szándékosan a kifejlesztése óta eltelt ötven évben írd és mond egy (1) darab vadászgépet lőttek le: 2014. szeptember 23-án az izraeli hadsereg egyik Patriot-ütege lőtt le egy, az izraeli légtérbe behatoló szír Szu-24-est. Az izraeli hadsereg nem sokkal korábban a Hamasz két drónját is Patriotokkal szedte le. Ezen a három repülőn kívül Patriottal kizárólag véletlenül lőttek le repülőt, a 2003-as öbölháborúban egy brit Tornado és egy amerikai F/A-18-as esett baráti tűz áldozatául, mindkét gépet ballisztikus rakétaként azonosította a rendszer és a kezelői.
A Patriotot nem ezért tartják a világ egyik leghatékonyabb légvédelmi rakétarendszerének, hanem mert az elmúlt évtizedekben rendkívül hatékonynak bizonyult a kis- és közepes hatótávolságú - taktikai, tehát a harctéren bevethető - ballisztikus rakéták ellen. Logikus, az eredetileg 1969-ben, még tényleg repülők ellen kifejlesztett rendszert a 80-as évek óta kifejezetten úgy fejlesztették tovább, hogy az ilyen rakéták ellen nyújtson védelmet. Ezért is reagál Oroszország nagyon érzékenyen arra, ha határvidékén bárki Patriotokat telepít. 2010-ben az amerikai hadsereg Lengyelország kérésére az észak-lengyelországi Moragba, Oroszország kalinyingrádi enklávéjának határához közel telepített egy Patriot-üteget, amit aztán az orosz tiltakozások hatására bő száz kilométerrel hátrább vontak Ustka és Torun városához. Hasonló orosz tiltakozásokat váltott ki az is, amikor 2017 végén Románia és Lengyelország is Patriot rakétarendszer beszerzéséről és hadrendbe állításáról döntött.
Miért zavarja annyira az oroszokat a Patriotok telepítése?
A korai kétezres években az amerikai rakétapajzs körül ment a hirig a nagyhatalmak között. Az Egyesült Államok akkor néhány, interkontinentális rakéták elhárítására való rakétát tervezett telepíteni Lengyelországba és Csehországba. Az amerikaiak hihető érvei szerint ezek egy iráni fenyegetés elhárítását szolgálták. Mivel valóban csak tízes nagyságrendű rakétáról volt szó, ez reálisan hangzott, és Iránból Európai célpontokra kilőtt rakéták elhárítására alkalmas is a rendszer. De valahol az oroszok aggodalma is érthető volt. Az amerikai rakétapajzs ugyanis az Európát fenyegető iráni rakéták mellett az oroszok interkontinentális rakétái ellen is bevethető. Mármint azok ellen, amiket egy globális konfliktusban az oroszok az Egyesült Államokra lőnének ki.
Vagyis, ha az amerikaiak százszámra telepítettek volna ilyen rakétákat Európába, az jelentősen korlátozta volna Oroszország elsőcsapás-képességét, vagyis azt, hogy egy ilyen világháborúban az atomfegyvereiket elsőként bevetve elpusztítsák az Egyesült Államokat, amely viszont képes maradna egy ilyen első csapásra. Amire, ez esetben az oroszok legfeljebb az amerikaiak európai szövetségeseire kis- és közepes hatótávolságú rakétákkal mért csapással tudnának csak felelni. A Patriotok pont egy ilyen csapás ellen nyújtanak védelmet, tovább korlátozva az orosz hadsereg stratégiai fegyvertárát.
Gesztust tettünk az amerikaiaknak, és az oroszoknak is
Forrásaim szerint Szijjártó hétfői, szemérmes megfogalmazásával nem azt a tényt próbálta takargatni, hogy Magyarország Patriot-rendszert vásárol. Mert nem azt fog. Bár az amerikai hadsereg évtizedek óta nem fejleszt közepes hatótávolságú légvédelmi rakétarendszereket, a norvég hadsereg fejlesztett ilyet. A katonai szakzsargonban NASAMS-nak (Norwegian Advanced Surface to Air Missile System - Norvég Fejlett Föld-Levegő Rakétarendszer) nevezett megoldás egy rendkívül ötletes barkácsmunka. A norvég hadsereg az alapvetően levegő-levegő rakétának, vagyis elfogó vadászgépek fegyverzetének kifejlesztett AIM-120 AMRAAM (Advanced Medium Range Air-to-Air Missile, fejlett közepes hatótávolságú levegő-levegő rakéta) rakétákat alakította földi indítású légelhárító rendszerré. Ezek a - változattól függően - 55-180 kilométer hatótávolságú rakéták valóban repülők elleni védekezésre jók, vagyis az orosz stratégiai érdekeket nem sértik.
A NASAMS ugyan norvég fejlesztés, de a rendszer lelkét, az AMRAAM rakétákat ugyanaz az amerikai Raytheon gyártja, mint a Patriotokat. Vagyis a beszerzésükkel a magyar kormány két legyet üthetett egy csapásra: egyrészt mégiscsak az amerikaiaktól vásárol fegyvereket, ami feltétlenül jól jön az amerikai-magyar viszony ápolásában, de közben Oroszországot se hergeli. És még az is feljöhet érvként, hogy a NASAMS beszerzése és fenntartása a töredékébe kerül a Patriotnak.
Az már más kérdés, hogy van-e értelme egy ilyen rendszer hadrendbe állításának, különös tekintettel arra, hogy Magyarország a NATO tagja. A katonai szövetség létének alapja ugyanis a kölcsönös védelem elve, vagyis ha egy NATO-tagállamot külső támadás ér, arra a szövetség egésze felel. Mint már fent említettem, az amerikai légierő a világ bármely más légierejével szemben képes a teljes légifölény kialakítására, vagyis ugyanez igaz bármilyen olyan konfliktusra, amiben a NATO, mint szövetség érintett. Magyarán, egy ilyen globális konfliktusban nincs olyan ellenfél, aminek a légiereje ellen ténylegesen védekezni kéne. Repülők elleni védelemre tehát kizárólag a NATO keretein kívüli, nemzetállamok közti konfliktusban lehet szüksége a Magyar Honvédségnek - Patriottal sem az amerikai, hanem az izraeli hadsereg lőtt le repülőket, az első öbölháború idején még kifejezetten jelentős, majd ezer repülőből (vö. Magyarországnak 12, Romániának az elavult MiG-21-esekkel együtt 46 vadászgépe van) álló iraki légierőt az amerikai még a földön megsemmisítette.
A NASAMS beszerzésével tehát a Magyar Honvédség nem tesz szert új képességre, kis- és közepes hatótávolságú rakétákkal szemben továbbra is védtelen az ország. Repülőkkel szembeni képességei pedig jelenleg is vannak, a NASAMS ezeket - az ukrán háborúban, vagyis pont egy fent vázolt, nemzetállamok közti konfliktusban intenzíven használt -, szovjet fejlesztésű Kubokat válthatja fel.
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.