Az ellenzék kivonult a Parlamentből, lefújta a brüsszelezős kormányzati plakátokat, és átment a Nyugdíjfolyósító Főigazgatósághoz

Ellenzéki képviselők sajtótájékoztatót tartanak az Országgyűlés plenáris ülése közben a Parlamentben 2019. március 4-én. Az első sorban Arató Gergely, a DK frakcióvezető-helyettese (első sor j4) beszél, mellette Bangóné Borbély Ildikó, az MSZP frakcióvezető-helyettese (b4), Szabó Tímea, a Párbeszéd frakcióvezetője (b3), Kepli Lajos, a Jobbik parlamenti képviselője és Csárdi Antal, az LMP frakcióvezető-helyettese (b), valamint Szél Bernadett független (j3), Gurmai Zita, az MSZP (j2) és Bősz Anett független országgyűlési képviselő (j).Fotó: Illyés Tibor/MTI/MTVA

Bangóné Borbély Ildikó MSZP-s képviselő az ellenzék (MSZP, DK, Jobbik, Párbeszéd, LMP) sajtótájékoztatóján azt mondta, nem hajlandók asszisztálni a Fidesz „propagandahétfőjéhez”, ezért az ellenzék délután a Parlamentből a Nyugdíjfolyósító Főigazgatóság épületéhez vonul – írja az Index. Azért oda mennek át, mert a Nyugdíjfolyósítóban bevezették a napi 9 órás munkaidőt.

  • Arató Gergely (DK) „közszolgálati rabszolgatörvénynek” nevezte a kormányzati igazgatásról szóló új törvényt, amit meg fognak támadni az Alkotmánybíróságon.
  • Szabó Tímea (Párbeszéd) azt mondta: Orbán Viktor „magasról tesz az ellenzékre, semmibe veszik a választókat, rabszolgává tették a magyar munkavállalókat”, de nem fogja hagyni, hogy Orbán „most már az állami dolgozókat is kizsigerelje”.
  • Kepli Lajos (Jobbik) az összellenzéki együttműködésről azt mondta, a „kormány hozta össze”. Szerinte a kormány 4 évente kedvezményt ad a különböző választói csoportoknak, majd a választások után beléjük rúg, de az ellenzék más „ellehetetlenített” helyzeten lévő társadalmi csoport mellett is ki fog állni.
  • Csárdi Antal (LMP) azt mondta, nem az a megoldás, hogy kizsigerelik a munkavállalókat, hanem „hogy megfizetjük a dolgozókat, és értékeljük a munkájukat”.
  • Szél Bernadett (független) azt mondta, a „közszolgálati rabszolgatörvény” 40 ezer embert érint, és elsősorban a dolgozó nőket sújtja.
  • Bősz Anett (Liberálisok) azt mondta, „a NER-nek nem fontos az ember, nem fontosak a munkavállalók”, ezért vándoroltak el, ezért lépett fel szerinte a munkaerőhiány a közszférában is, amit a kormány a munkaidő növelésével akar orvosolni.

Az új törvény a minisztériumok és háttérintézményeik, valamint a kormányhivatalok, járási hivatalok dolgozóit, a nyugdíjfolyósítónál dolgozókat, és Magyar Államkincstár minden kormánytisztviselőjét és ügykezelőjét érinti, és többek között azt mondja ki, hogy:

  • a dolgozók munkaidejébe már nem számít bele az ebédszünet fél órája,
  • a megyei és fővárosi kormányhivatali dolgozóknak már nem jár cafeteria,
  • az alapszabadság 25 napról 20 napra csökken,
  • nem a munkában töltött idő, hanem a pozíció határozza meg a további szabadnapok számát, és
  • ellentételezés nélkül terjeszthető ki a napi munkaidő 12 órára, azaz nem fizetik ki a túlórákat.

Az ellenzék két hete az esztergomi Suzuki-gyárhoz vonult a túlóratörvény ellen tiltakozva, akkor a Parlamentben egyik ellenzéki frakció sem szólalt fel.

Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője (középen jobbról a 2. sor) napirend előtt szólal fel az Országgyűlés plenáris ülésén 2019. március 4-én.Fotó: Illyés Tibor/MTI/MTVA

A Parlament mai ülésére az MSZP, a DK és a Párbeszéd képviselői nem mentek el, az LMP-s és jobbikos politikusok viszont beültek a napirend előtti hozzászólásokra.

A Mérce arról írt, hogy az ellenzéki képviselők a vonulás közben több olyan sorosozós-brüsszelezős kormányplakátot is lefestett, ami ellen az Európai Néppártban is tiltakoztak, és amikről Orbán azt mondta, az EP-kampány részét képezik. Ezzel a Mérce szerint beismerhette, hogy tiltott pártfinanszírozás történt. Korábban Szijjártó Péter is elismerte, hogy kampányplakátokról van szó, holott hivatalosan tájékoztató plakátoknak nevezik.