A háborút hogyan máshogyan is lehetne megállítani, mint hadsereggel, nem?

Amiről még videót is posztolt.

Színkavalkád, betűtenger, választók befolyásolása és megtévesztése: bejártuk a pesti körutat, hogy megtudjuk, ki mivel igyekszik voksolásra bírni a budapestieket. Látta valaki Deutsch Tamást?

Mert úgy cselekedett, mint egy normális politikus és a lakossági tiltakozás láttán átrakatta az iskola mellé ragasztott fideszes háborús plakátot.

A Kúria szerint nem volt jogsértő, hogy a várost vezető egyesület arculatát használják az önkormányzati cégek a hirdetéskor.

Ezt a politikai kultúrát sikerült 2024-re összehoznia a 14 éve kétharmaddal kormányzó Fidesznek.

A Tisza Párt EP-listavezetője szerint elég volt belőle, hogy „a miniszterelnök, a pártja és a propagandistái hetek óta azzal kampányolnak, hogy az ellenzéki politikusok háborúpártiak”.

Bár az Európa-napon ez nem látszott, a felszólaló Bóka János uniós ügyekért felelős miniszter alkalmatlannak tartja az eseményt szervező uniós intézményeket. A Bizottság magyar képviseletének vezetője nem érti a brüsszelezést.

„Húsz évvel ezelőtt végre egyesült a családunk egy közös otthonban”.

A DK-s Vadai Ágnes kérdezett rá a a „háborúpártiak”-plakátok ügyére Polt Péternél.

„Mindezek alapján kérjük az érintetteket, hogy fejezzék be a cirkuszolást” – kérte a CÖF-CÖKA.

Jello Biafra után a kaliforniai punkegyüttes gitárosa és basszusgitárosa is kikelt az Orbán-kormány és a CÖF plakátkampánya ellen.

A pécsi Heindl Péter évek óta küzd a kormányzati plakátkampányok ellen. Különösen zavarja, amikor a kormány iskolai területen hirdeti, hogy az ellenzék háborúpárti. A férfi pere arról is szól, hogy meddig tart a véleménynyilvánítás szabadsága.