A Heim Pál gyerekkkórház urológiai osztályának hűtőszekrényében berendezett titkos hentesboltról szóló posztomban arra kértem az olvasókat, hogy írják meg nekem egyszerre igaz és vicces kórházi sztorijaikat, hogy ne mindig csak búslakodni kelljen, ha a hazai egészségügyről van szó.

A következő történetünk nem annyira önfeledten vidám, mint az amatőr henteses, de a maga módján ez is vicces:

A. úgy kezdte az elbeszélést, ahogy a legnagyobb prózairók. Egy mondat, és varázsütésre már át is kerültünk egy másik világba:

„A Honvéd kórház plasztikai sebészetén (ahol a félreértések elkerülése végett igazi (gyakran igen súlyos) betegek is fekszenek szép számmal, köztük én is, 3 éve) valamelyik gazdasági vezető utasítására leszedték az összes kilincset az ablakokról és az erkélyajtókról.”

Olyan felütés ez, mintha Kosztolányi, vagy a Nyugat valamely másik nagy novellistája írta volna. Mondjuk Hunyady Sándor, aki ehhez hasonlóan vágott bele a Vöröslámpás ház című írásába:

Az ezerkilencszázas évek elején, mély békében történt, Kolozsváron, hogy egy Kelepei nevű másodéves bölcsész, a »Gerendás«-nak keresztelt, Buza uccai nyilvánosházban aludt.

De a nyilvánosházból térjünk vissza a Honvéd kórházba, amiről olvasónk, A. kissé Moldova György stílusában folytatja a sztorizást:

„Állítólag azért [mármint azért szedték le a kilincseket az osztályon], mert sokan nyitva tartották, és a légkondi úgy többet fogyasztott, de akadt, aki szerint egy akkoriban történt (másik) kórházi öngyilkosság miatt, nehogy valaki itt is kiugorjon...”

Kelepei azért volt képes jó mélyen aludni a kuplerájban, mert jó mélyen be tudta lélegezni a tiszta kolozsvári levegőt. Ez a lehetőség jó száz évvel később nem adatott meg a budapesti betegeknek:

„Az eredmény az lett, hogy egy olyan sebészeti osztályon, ahol sok vér és egyéb váladék folyik nap mint nap, ahol gennyes sebekkel fekszenek betegek, ágytálaznak, stb, stb. télen/nyáron TILOS VOLT ABLAKOT NYITNI! Tilos volt szellőztetni, ennek következtében a szobákban és a folyosón rothadó hús és vér szaga keveredett a sárgaborsó főzelék szagával.”

Na, innentől végképp vége a kifinomult nyugatos stílusnak és bekerülünk a horrorponyvák világába:

„Sokan rosszul lettünk a bűztől, volt, aki éjszaka a folyosón járkált, ahol valamivel halványabb volt a bűz, habár szintén nem voltak nyitható ablakok.”

És amikor azt hiszed, hogy ezt már nem tudod elviselni, jön a feszültségoldó poén:

„Titokban otthonról kilincseket hozattunk, és éjszaka, amikor már a nővérek is aludtak, titokban kiszellőztettünk egy kicsit.”

A vécépapír, gyümölcs, húsleves és rántott csirke mellé kilincset csomagoló rokonok képe miatt már megérte!

Ha veled is történt mostanában vicces dolog kórházban vagy láttál valami hasonlóan szívderítőt és esetleg le is fényképezted, írd meg és küldd le a szilyl KUKAC 444.hu címre RÖHÖG A KÓRHÁZ subjecttel, hogy valamivel fel tudjuk dobni az éppen kórházban senyvedőket!