Az amerikai történelem legnagyobb politikai botránya

Még 12 millió forintot szeretnénk összegyűjteni az év végéig. Köszönjük, hogy összedobjátok. Akkor nem tartozunk majd senkinek, csak köszönettel - nektek.

Bár a Fehér Ház már a múlt hétre várta, Robert S. Mueller, a Trump stáb és Oroszország kapcsolatán túl az ügy eltusolására tett kísérleteket is vizsgáló különleges ügyész még mindig nem írta meg végső jelentését csaknem két éve húzódó vizsgálatairól. Ettől függetlenül is már eleget tudunk Trump botrányáról ahhoz, hogy az amerikai történészekaz amerikai történelem legnagyobb botrányánaknevezzék Donald Trump ügyeit. A velük folytatott beszélgetések alapján az Axios foglalta össze, hogy mi az, amit már most biztosan tudunk.

Fotó: Nicholas Kamm/AFP

Garrett Graff szerint Robert Mueller vizsgálatai alapján ez az amerikai történelem egyik legkomolyabb kémelhárítási ügye, amihez csak az 1994-ben elítélt, a KGB-nek kémkedő CIA-ügynök, Aldrich Ames, vagy az 1953-ban a szovjeteknek kémkedésért kivégzett Julius és Ethel Rosenberg sztorija fogható. Mueller vizsgálatai alapján tucatnyi orosz ügynök ellen emeltek már vádat, mert befolyásolni próbálták az amerikai választások eredményét.

Tény ugyan, hogy a Watergate miatt összesen 69 embert vádoltak meg, míg Mueller eddig csak 27-et, de a Watergate-ben nem egy idegen hatalom volt az ügy központi szereplője. Ahogy a Teapot Dome néven ismert botrányénak sem, amikor Warren Harding hivatalsegédje olajkutatási engedélyeket árult kenőpénzért.

A külföldi érintettség miatt Trump ügyét Ronald Reagan elnökségének meghatározó botrányával, az Iran-Contrával is össze lehet venni - akkor az amerikaiak túszok szabadon engedése fejében fegyvereket adtak el Iránnak, a befolyó pénzből pedig a nicaraguai kommunistaellenes milíciákat támogatták. A történészek szerint viszont az a botrány nagyon szűk fókuszú volt Trumpéhoz képest.

De mégis, milyen botrányokból áll össze a Trump-ügy? Az Axios az amerikai történészekkel folytatott beszélgetések alapján hat elkülöníthető ügyre bontotta Mueller és a New York-i déli körzet ügyészségének vizsgálatait:

1. Lefizetett szeretők

Trump két szeretőjét is lefizette a választási kampányban, majd hazudott erről. Egykori legfőbb bizalmasa és személyes ügyvédje, Michael Cohen emiatt is kénytelen börtönbe vonulni. Ez a botrány párhuzamba állítható Bill Clinton ügyével, mert Clinton eskü alatt hazudott viszonyáról Monica Lewinsky fehér házi gyakornokkal. Clinton ellen emiatt megindították az alkotmányos vádeljárást, de a szenátus végül nem ítélte el. Az amerikai elnöki történelemben amúgy sem egyedi, hogy egy elnök pénzért vásárolja meg szeretője hallgatását.

2. A moszkvai Trump-torony

Most már tudjuk, hogy Trump minden korábbi tagadásával szemben az elnök legszűkebb környezete a választási kampány alatt, sőt, még Trump megválasztása után is egyeztetett az oroszokkal egy toronyház építéséről Moszkvában. Trump ezt eltitkolta, és hazudott is róla. Cohent részben emiatt ítélték börtönre.

Ennek a sztorinak nincs történelmi párhuzama, példa nélküli botrány.

3. Folyamatos kapcsolattartás az oroszokkal

Az eddig nyilvánosságra került adatok alapján Trump legeslegszűkebb környezete, fia, veje, legbizalmasabb tanácsadója, személyes ügyvédje és még a kampányfőnöke is összesen száznál többször találkozott orosz hivatalnokokkal, akiktől Hillary Clintonra terhelő információkat reméltek. Trumpéknak, ha tiszteletben akarták volna tartani a törvényeket, riasztaniuk kellett volna az FBI-t az orosz megkeresésekről.

Ez a botrány is példa nélküli.

4. Michael Flynn

Flynn nemzetbiztonsági főtanácsadói karrierje rendkívül rövidre sikerült, a hatóságok már kinevezése előtt vizsgálták kapcsolatait az oroszokkal. Hamar kiderült, hogy szenátusi meghallgatásán hazudott találkozóiról az orosz nagykövettel, így három héten belül le kellett mondania. Azóta már bűnösnek is vallotta magát.

Ez is példa nélküli az amerikai történelemben.

5. Az FBI igazgatójának eltávolítása

Itt meg kell jegyeznünk, hogy az amerikai elnöknek jogában áll leváltani az FBI igazgatóját. Trump ugyanakkor maga nyilatkozta le, hogy Comey-t részben az orosz befolyásolási kísérletek ügyében indított FBI-vizsgálat miatt váltotta le. Trump számítása nem jött be, Comey leváltása miatt nevezték ki végül Robert S. Mueller különleges ügyészt.

Comey eltávolításának van történelmi párhuzama: Richard Nixon hasonló módszerrel próbált véget vetni a Watergate-nyomozásnak, a Szombat Esti Mészárlás néven elhíresült esemény során Nixon a Watergate ügyében nyomozó ügyész, Archibald Cox leváltását követelte igazságügyi miniszterétől, aki inkább lemondott. Nixon ezután kénytelen volt kirúgni az igazságügyi miniszter helyettesét is, aki szintén nem volt hajlandó leváltani Cox-t, akit végül a helyettes helyettese rúgott ki.

6. Trump teljes hozzáférést adott az államtitkokhoz lányának és vejének

Ez megint olyasmi, amire az elnöknek joga van, de az amerikai kormányzat illetékesei és a titkosszolgálatok saját hatáskörükben eredetileg nemzetbiztonsági okokból visszautasították, hogy ilyen magas szintű hozzáférést adjanak a közel-keleti olajmonarchiákkal feltűnően szívélyes viszonyt ápoló Jared Kushnernek és nejének, Ivanka Trumpnak. Az elnök azonban felülbírálta őket, és utasította kabinetfőnökét, hogy adjon nekik hozzáférést. John Kelly, Trump akkori kabinetfőnöke ezt annyira kínosnak érezte, hogy hivatalos memorandumban jelezte tiltakozását.

Ez szintén példa nélküli az amerikai történelemben.

Mindezek alapján Jon Meacham történész szerint botrányról beszélni már-már szerecsenmosdatás. Ő maga "nemzeti válságként" értékeli a történteket. Az Axios viszont arra jutott, hogy mindennek ellenére Trump simán hatalmon maradhat, mert a republikánus szavazókat eddig nem ingatta meg a Trump és környezete ellen összegyűlt bizonyítékok sokasága.