B. Tamás 5 évig élt Ausztriában. Nem vette fel az osztrák állampolgárságot, másfél éve hazaköltözött, majd érdeklődött az Országos Emelőgépes Egyesületnél (OEME), hogy hol tudja honosíttatni az Ausztriában megszerzett jogosítványát. Forgódarura, konténerdarura, futódarura és emelőtargoncára vizsgázott le, a jogosítványával tudott Ausztriában dolgozni. Elkérte a tanfolyam szervezőjétől a kb. 150 órás tananyagot, hogy pontosan mit is tanult, amit csatolva el is küldött.

Erre viszont azt a választ kapta, hogy sajnos az NGM Munkavédelmi Főosztályának 2017. májusi tájékoztatója szerint a honosításra nincs lehetőség, az anyag 34. oldalán ez áll:

• „határon átnyúló szolgáltatások keretében foglalkoztatott (nem letelepedett) külföldi munkavállalók képesítését nem kell honosítani”;
• „állandó jelleggel letelepedett külföldi munkavállaló képesítését honosítani kell(ene), azonban a külföldön szerzett jogosítvány honosítására nincs lehetőség, mert erre nincs hazai jogszabály”.

Vagyis a külföldről átjövő külföldi dolgozhat a külföldi vizsgájával a külföldi cég magyarországi gyárában, de aki már Magyarországon él, annak a rendelet szerint kéne, de egy hiányzó rendelet szerint nem lehet honosítani a külföldi vizsgáját. Ezt írja a Közlekedési Hatóság is.

B. emiatt felhívta az osztrák hatóságot, ami viszont azt válaszolta, hogy Magyarországnak el ismernie az ott megszerzett jogosítványt, mivel ez kb. olyan, mintha Magyarországon megszerezné személyautóra a jogosítványát, de csak a határig vezethetné az autóját, mert más országban már nem fogadják el a magyar jogosítványt, vagy olyan, mintha szakmát tanulna, de külföldön már nem fogadnák el. Az osztrákok azt is megírták, hogy ha a tematika hasonló (szinte ugyanaz), akkor a Magyar Hatóságnak el kell ismernie azt.

Ezt megírta az OEME-nek is, amire közölték: ha Fürstenfeldben lakna állandó bejelentett lakásban, az osztrák jogosultsággal kezelhetné a targoncát a szentgotthárdi Opelnél, mert ez „határon átnyúló” szolgáltatás lenne. De ha Szentgotthárdban lakik állandó bejelentett lakásban, akkor a magyar előírások az érvényesek, és ekkor csak az OKJ-s építő- és anyagmozgató gépkezelő szakképesítéssel és azon belül targoncavezető szakmairánnyal kezelheti a targoncát.

Tehát egy ausztriai lakos könnyebben dolgozhat daru- és targoncakezelői jogosítvánnyal az Opel magyarországi gyárában, mint egy Magyarországon élő munkavállaló.

Az OEME közölte, hogy mivel csak Magyarországon van OKJ-s, modulrendszerű szakképesítés, nincs lehetőség a külföldön szerzett képzések honosítására. Van olyan értelmezés, hogy azért nem engedik az engedélyt honosítani, mert csak szakmai végzettségeket szoktak, itthon pedig OKJ-s tanfolyamot kell elvégezni, hogy targoncázni lehessen, így a magyar targoncavezetői engedély többet ér, mint a külföldi, mert nem csak targoncajogosítványt, hanem a külföldi engedéllyel szemben szakmai végzettséget is ad, ami például azzal is jár, hogy a targoncavezetői alapbérnek el kell érnie a 2017-től megemelt bérminimumot.

Ez viszont nem magyarázza meg, miért normális, hogy ha B. Tamásnak maradna az ausztriai állandó lakcíme, akkor felvennék, mert el kellene ismerniük a szakképesítését „határon átnyúló szolgáltatásként”. Ezzel a magyar állam gyakorlatilag elismeri, hogy a férfi tud targoncát vezetni, csak éppen magyar lakcímmel nem vezethet. (Külföldön egyébként a magyar targoncavezetői engedélyeket el szokták fogadni.)

„Ha 10 méterre a gyár mellé megyek ott már nem vezethetem a targoncát. Mi van ott, valami misztikus fal, ami megsemmisíti a jogosítványt? :)”

– írta a 444-nek B. Tamás, aki értetlenül áll az egész előtt. Azt írta, ha csak targoncáról lenne szó, nem izgatná annyira az ügy, legfeljebb elvégezné, de mivel háromféle darura is levizsgázott, és dolgozott is velük Ausztriában, nem látja indokoltnak, hogy ne honosítanák. „Nevetséges és felháborító, hogy ily módon próbálnak pénzt legombolni az emberről, hogy szerezze meg még egyszer a vizsgáit. Uniós országban végeztem el a tanfolyamokat (német nyelven, Ausztriában)” – írta.

A békéscsabai férfi azt írta, szeretne írni az ombudsmannak, hiszen az ő feladata panasz alapján vizsgálat indítása, a jogsértőnek talált gyakorlatról a szerv értesítése, és a panaszos jogainak képviselete. B. azt írta: „Ahogy hallottam rengeteg ember van ugyanebben a »cipőben«, még ha csak targoncajogosítvány akkor is. Ha nem jutunk dűlőre, akkor az Európai Parlamentnek írok, hogy vizsgálják felül az ügyet. Uniós országban, akkreditált intézményben szerzett végzettséget/tanúsítványt szerintem minden uniós országban lehet használni, és lehet vele dolgozni. Ha nem lehet vele dolgozni akkor miért hívják úgy, hogy Európai Unió?”

2018. december végén hivatalosan 94 458 magyar állampolgár dolgozott Ausztriában, több mint 6000-rel több, mint egy évvel korábban. Egy év alatt és egy hónap alatt is a magyarok száma nőtt a legjobban az osztrák munkaerőpiacon, ami folyamatos növekedést mutat.

A TÁRKI Társadalmi riport 2018 című tanulmánykötete arra jutott, hogy a magyar gazdaság gyenge vonzereje és a fejlett EU-régióban fizetett bérek miatt a hazatelepítési programok nem sikeresek. (Az orvosokat vizsgálták, ők kevesen tértek haza.) A migrációs hálók erősödnek, segítve és stabilizálva az elvándorlás terjedését. A tanulmány szerint az az ország vonz sikerrel külföldi szakembereket, amelyik a sajátjait is képes megtartani, és aki a saját szakembereit sem tudja megtartani, nehezen vonz külföldieket. A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe alapján a szakembereket megtartó és vonzó képesség szerint az EU-országok többsége a sor végén van, néhány reménykeltő kivételtől (Lengyelország, Csehország, Észtország) eltekintve. Magyarország a legutolsók egyike a rangsorban, 2014-2017 között romlott is a szakembereket megtartó és vonzó képessége.

2016-ban azután hagyták abba a Gyere haza, fiatal! programot, hogy 100 millió forintból csak 105 magyart sikerült hazacsábítani.