Egy 22 millió évvel ezelőtt élt ősi majomfaj megkövesedett fogmaradványait tárták fel a kutatók egy északnyugat-kenyai lelőhelyen - derült ki az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) publikált új tanulmányból, ami szerint az eddig ismeretlen faj az óvilági majmok evolúciójának egy hiányzó láncszemét képviseli.

Az Alophia metios fogainak felfedezése előtt a kutatók egy korábban Ugandában talált, 19 millió éves megkövesedett fog és egy Tanzániában feltárt, 25 millió éves lelet alapján vázolták fel a majmok evolúcióját, amelyből hatmillió évet azonban nem ismertek. 

A Kenyai Nemzeti Múzeumok munkatársaként dolgozó Benson Kyongo szerint az a terület, ahol az Alophia metios fogait találták, ma már egy terméketlen vidék, de évmilliókkal ezelőtt erdőknek, folyóknak és patakoknak adott otthont. Az Alophia metios fogai jóval kezdetlegesebbek voltak, mint a későbbi majmoké: őrlőfogainak felszíne nem volt redős.

A kutatók szerint az Óvilág majmainak sikere nagy részt összefüggött egyedi fogazatukkal. A mai majmok őrlőfogainak redős, hegyes felszíne lehetővé teszi számukra, hogy feldolgozzák mindazt a növényi és állati táplálékot, amit Afrika és Ázsiai élőhelyei nyújtanak számukra.

A Stony Brook-i Egyetem professzora, James Rossie szerint a főemlősök evolúciójának egyik megválaszolatlan kérdése, hogy hogyan és mikor alakult ki ez az egyedi fogazat.

A kutatók úgy vélik, hogy az Alophia metios primitív fogazata egy kemény héjú gyümölcsökből, magokból és diófélékből álló étrendhez alkalmazkodott, nem pedig levelek elfogyasztásához. Utóbbinak a feldolgozására jóval alkalmasabb volt az a fejlettebb fogazat, amellyel a 19 millió évvel ezelőtt élt ősmajmok rendelkeztek.
A kutatók szerint a majmok fogának evolúciója az után következett be, hogy a falevél bekerült az állatok étrendjébe. (PNAS/MTI)