Kiszivárgott bizalmas iratok szerint a török felső vezetés előre tudott a 2016-os készülő puccskísérletről, de nem tett semmit, hogy megakadályozza, csak ellenőrzött mederbe terelte az eseményeket, így megágyazva Recep Tayyip Erdogan török elnök egyszemélyi uralmához – írta meg az EUObserver.

A brüsszeli híroldal szerint bizonyítékkal felérő dokumentum az a feljegyzés, amit Serdar Coskun török ügyész a hatalomátvételi kísérlet éjszakáján, 2016. július 16-án állított össze, részletesen ismertetve a történteket.

A svédországi emigrációban élő Ahmet Donmez újságíró által megszerzett iratban olyan események is szerepelnek, amik a feljegyzés keletkezésének időpontjában még nem, vagy egyáltalán nem történtek meg.

Többek között az olvasható a dokumentumban, hogy a török légierő harci repülőgépei légicsapást mértek az ankarai parlament épületére és az elnöki palota kertjére, ami valóban megtörtént, csak éppen 4 órával később, mint Coskun írta.

Az azóta a semmítőszék tagjává előléptetett ügyész eleinte nem nyilatkozott az üggyel kapcsolatban, később egy török újságnak adott interjújában megerősítette az irat hitelességét, mondván, hibázott, éjjel 1-től reggel 7-ig dolgozott a feljegyezésen, és a végén elfelejtette átjavítani az időpontokat, ezért nem stimmel a dokumentumon szereplő időbélyeg.

Az EUObserver szerint ez a magyarázat nem kielégítő, ugyanis több olyan esemény is szerepel a dokumentumban, ami egyáltalán nem történt meg. Például Coskun írt a török titkosszolgálat (MIT) székhelyének ostromáról, illetve a különleges erők parancsnokságának és a rendőrség hírszerzési részlegének otthont adó épület lebombázásáról.

Andrew Duff szakértő, aki korábban liberális EP-képviselő volt, a hírportálnak azt mondta: a jelek szerint Erdogan emberei pontosan tudták, hogy mi következik, és bizonyos eseményeket hagytak ellenőrzött körülmények között megtörténni, hogy megágyazzanak a tisztogatásoknak, és még a vádiratokat is előre elkezdték megírni a politikai ellenfelekkel szemben.

„Már az események éjszakáján a televíziót nézve is gyanús volt nekem, hogy nem minden az, aminek látszik. Nem értettem például, hogy az isztambuli Boszporusz-híd lezárása hogyan illeszkedik egy valódi államcsíny kereteibe. Az is furcsa volt, hogy Erdogant nem fogták el, egy rendes puccs során az államfő lett volna a fő és talán az egyetlen célpont”

– mondta a European Policy Centre (EPC) brüsszeli elemzőközpont munkatársa.

A hatalomátvételi kísérlet során a puccsistákon kívül közel 250 ember halt meg, és kb. kétezren megsebesültek. A történtek után átfogó tisztogatás kezdődött Törökországban a fegyveres erők és a rendőrség soraiban, az igazságszolgáltatásban és a közigazgatásban. Legalább 150 ezer embert függesztettek fel az állásából vagy bocsátottak el, kb. 70 ezret pedig őrizetbe vettek, köztük több mint 100 újságírót és sok jogvédőt.

„Az államcsínyt ürügyként felhasználva Erdogan keresztülverte a saját alkotmányos puccsát önnön védelme és hatalmának megerősítése, a hadsereg meggyengítése és a török értelmiség elnémítása vagy száműzetésbe kényszerítése érdekében” – mondta Duff. (MTI)