Véget ért a nagy nyomozás, ami közel két évig tartott. Robert Mueller különleges ügyész nagyon komoly stábbal, több száz tanút meghallgatva, dokumentumok ezreinek átvizsgálásával, sok tucat nyomozó és ügyész segítségével járt a végére, hogy Donald Trump elnökké választását hogyan befolyásolta az orosz állam, illetve Trump és kampánycsapata elkövettek-e az oroszokat is érintő bűncselekményeket.

Mueller jelentése egyelőre titkos, és lehet, hogy teljes egészében sohasem lesz nyilvános. A több ezer oldal megállapításai közül eddig kettőt emelt ki az USA igazságügyminisztere. A minisztert egy hónappal ezelőtt nevezte ki Trump, vélhetően azért, hogy az elődjénél egy lojálisabb ember kezelje Mueller vizsgálati anyagát. Az új miniszter, William Barr szerint az alábbi két tanulság a lényeg Mueller anyagából:

• Az oroszok beavatkoztak a választás kimenetelébe, mégpedig a demokraták ellenében - vagyis ebből következően Trump oldalán. Bizonyítottnak látja Mueller, hogy jelentős dezinformációs netes kampányt hajtottak végre, és azt is, hogy az orosz állam dokumentumokat lopott a demokrata párt embereitől, és ezeket nyilvánosságra hozták, a kampány befolyásolása érdekében. Arra viszont nem talált bizonyítékot, hogy ezeket a törvénytelen lépéseket a Trump-kampánycsapattal egyeztették, illetve előre megbeszélték volna. Egészen pontosan a "tudatos" egyeztetést zárta ki a netes kampányok esetében.
• Mueller megvizsgálta, hogy Donald Trump akadályozta-e az igazságszolgáltatást az orosz befolyást feltáró nyomozások esetében. Itt arra jutott, hogy nem tudta kétség kívül bizonyítani, hogy kifejezetten rossz szándékkal tett volna ilyet. Ezért az igazságügyminiszterre bízta, hogy az általa összeszedett adatok alapján döntsön. Barr pedig úgy döntött, hogy Trump nem akadályozta rossz szándékkal a nyomozásokat. Trump esetleges bűnösségét egyébként hivatalosan csak az amerikai törvényhozás vethetné fel. Elvben ezt még meg is teheti, függetlenül William Barr véleményétől.

Ennyi az újdonság, amit eddig lehet tudni a vizsgálat végeredményéről. 

Az nem volt eddig se kérdés, hogy volt illegális orosz beavatkozás

Hogy volt orosz beavatkozás Trump mellett, és ehhez törvénytelen eszközöket használtak az oroszok, az egyértelmű a mostani jelentés szerint is, és egyébként évek óta világos álláspontja az USA számos nyomozó szervezetének. Sőt, maga Donald Trump is elismerte már. Ha az orosz beavatkozás nem lett volna egyértelmű, akkor Mueller sem kezdhette volna meg a vizsgálatát. 

• Az orosz beavatkozásról nyíltan először 2016 októberében, tehát egy hónappal Trump megválasztása előtt számolt be a belbiztonsági miniszter, és a választást bonyolító ügynökség biztonsági vezetője, egy közös közleményben.
• A választás után egy hónappal, de még Trump beiktatása előtt, a CIA megerősítette a fenti közlemény hitelességét. Hozzátették, hogy az oroszok mindkét párt szervereit feltörték, de csak a demokratáktól ellopott dokumentumokat hozták nyilvánosságra.
• 2017. január 6-án a CIA, az FBI, az NSA és az ODNI - vagyis az összes elhárítással foglalkozó amerikai szervezet - közösen tájékoztatták a még hivatalban lévő Obamát, és a már megválasztott Trumpot, hogy egyértelmű bizonyítékaik vannak arról, hogy az orosz kormány nagyszabású akciót hajtott végre a választás befolyásolása érdekében, és ehhez illegális eszközöket is felhasználtak. 
• 2017 óta Trump környezetéből számos emberről derült ki, hogy hazudtak, amikor azt állították, hogy a kampány idején nem voltak kapcsolatban orosz kormányzati személyekkel. Többen kénytelenek voltak lemondani a hivatalukról, és voltak, akiket vád alá helyeztek. 
• 2018 júliusában Trump egy Putyinnal folytatott személyes megbeszélése után azt mondta, hogy elhiszi orosz kollégájának, hogy nem avatkozott be a választásba. 24 órával később bejelentette, hogy félreérthetően fogalmazott, valójában nem kételkedik az orosz beavatkozást felderítő szervezetek jelentéseiben, csupán arra akart célozni, hogy nem az orosz beavatkozás döntötte el a választást. Ezzel a helyreigazításával egyértelművé vált, hogy nincs magas rangú amerikai politikus vagy hivatalnok, aki kételkedne az orosz beavatkozás megtörténtében.

Az orosz beavatkozás hatékonyságáról erősen megoszlanak a vélemények. Ez a könyv például azt állítja, hogy döntő jelentősége volt, mert legalább három, nagyon szoros eredményt hozó államban is Trump mellé billentette a szavazást. Mások úgy tartják, hogy nem volt jelentős hatása az orosz akcióknak a választás végkimenetelére, és félrevezető itt keresni a republikánus jelölt sikerének titkát. A vitát teljesen sohasem lehet majd eldönteni, hiszen felmérhetetlen, hogy sok millió ember minek a hatására kötelezte el magát egyik vagy másik jelölt mellett, vagy miért döntött úgy, hogy nem megy el szavazni.

Mueller nyomozása az orosz beavatkozás hatékonyságát egyáltalán nem vizsgálta. Csak a beavatkozás módja után nyomozott. És menet közben kiderített jónéhány bűncselekményt, amelyek Trump kampánystábjához kapcsolódtak:

• Vádat emeltek George Papadopoulos ellen, aki Trump külpolitikai tanácsadója volt a kampányban. Papadopoulos elismerte, hogy hazudott korábban az FBI-nak az orosz kapcsolatairól. Kiderült, hogy többször és többekkel is egyeztetett arról, hogy az oroszok leveleket loptak a demokrata párttól. Papadopoulost végül 14 nap börtönre ítélték.
• Vádalt emeltek Paul Manafort ellen, aki hónapokig Trump kampányfőnöke volt, és helyettese, Rick Gates ellen is. A fő vád ellenük pénzmosás volt, amely összefüggött orosz kapcsolataikkal. Az azonban nem merült fel, hogy a törvénytelen oroszországi üzleti ügyeiknek közvetlenül közük lett volna Trump kampányához, bár azt már elismerték, hogy a kampány alatt és után hazudtak az amerikai hatóságoknak orosz kapcsolataikról. A perek még tartanak, Gates elismerte bűnösségét, és együttműködik a hatóságokkal. Gates egyik holland állampolgárságú ügyvédjét már elítélték, 30 nap börtönt és 20 ezer dollár pénzbüntetést kapott. 
• Manafortról kiderült, hogy a nyomozás alatt megpróbálta hamis tanúzásra rávenni egykori munkatársait. Az is kiderült róla, hogy 10 millió dollárral tartozott egy orosz oligarchának, és egy volt orosz tiszten keresztül azt üzente, hogy kedvező politikai döntésekre veszi rá Trumpot, ha elengedi a tartozását. Az orosz közvetítő ellen is vádat emeltek, de Oroszország nem adta ki.
• Michael Flynn, akit Trump nemzetbiztonsági főtanácsadójának nevezett ki hivatalba lépésekor, elismerte, hogy a kormányalakítási tárgyalások idején titokban találkozott a washingtoni orosz nagykövettel, fontos külpolitikai ügyekben egyeztetett vele, de hivatalba lépése előtt azt hazudta, hogy nem vett részt ilyen találkozókon. Flynn lemondott hivataláról, vád alá helyezték, együttműködik a hatóságokkal, még nincs ítélet ellene. 
• Mueller nyomozásai alapján tavaly februárban 13 orosz személy és 3 orosz vállalat ellen emeltek vádat, mert hamis profilokon keresztül - hamis személyazonossággal létrehozott bankszámlákkal fizetve - propagandát terjesztettek az USA-ban, különösen a választási kampány idején. A művelet főszereplője a szentpétervári Internet Kutató Intézet volt, amely több száz munkatárssal és sok millió dolláros költségvetéssel, az orosz kormány fennhatósága alatt intézkedett. Az orosz kormány senkit sem adott ki közülük.
• Mueller nyomozása alapján vádat emeltek az orosz katonai titkosszolgálat 12 tisztje ellen, amiért adatokat loptak: pártok levelezéseit, választói névjegyzékeket szereztek meg, és a választáshoz használt szoftvereket törtek fel.
• Michael Cohen, Trump ügyvédje ellen is vádat emeltek Mueller nyomozása alapján. Cohen elismerte, hogy hazudott, amikor a kampány idején azt állította, hogy Trumpnak nem voltak üzleti ügyei Oroszországban. A valóságban egy felhőkarcolót akart építeni Moszkvában, és ehhez politikai támogatást is igyekezett szerezni. Cohen korábban azt állította, hogy az előválasztások első napjától Trump kiszállt ebből az üzletből, de az eljárás során kiderült, hogy a beruházásról szóló egyeztetések folytatódtak a kampány idején is. Cohen azt is elismerte, hogy a moszkvai beruházásról szóló tárgyalásokról a kampány alatt is informálta Trumpot, bár az elnök azt mondta, hogy nincsenek oroszországi üzleti ügyei.
• Mueller nyomozása megállapította, hogy Roger Stone, aki Trump egyik tanácsadója volt még a kampánya legelején, kapcsolatban volt a Wikileaks mögött álló személyekkel és orosz hekkerekkel is, és 2017-ben hazudott erről az USA képviselőházának meghallgatásán. Stone előzetes letartóztatásban van.

Ezeken felül számos cikkben nyomozták ki amerikai újságírók, hogy Trump milyen szoros üzleti kapcsolatban volt orosz alvilági személyekkel, és hogy a fia és a veje is tárgyalt az orosz kormány fedett ügynökével a kampány alatt. Ezek a cikkek is sokszor a Mueller-féle nyomozás részeredményeiből indultak ki.  

Még jó hogy nem tégla az elnök

Mueller az elmúlt 22 hónapban egyenként leszámolt Trump stábjából azokkal, akik a leginkább keresték a kapcsolatot az oroszokkal a kampány idején. Pénzmosásért vagy a hatóságok félrevezetéséért emeltek vádat ellenük leginkább. Azonosította a műveletek fő szervezőit az orosz oldalon. Mielőtt Mueller leadta volna a jelentését, a fenti vádemelések már mind ismertek voltak. 

Ami most újdonság, hogy a fentiek mellett sincs bizonyíték arra, hogy Trump orosz ügynök. Vagyis nincs bizonyíték tudatos összejátszásra a kampánystáb és az orosz állam között, amely a hatalom megszerzését közös célok érdekében készítette volna elő. Mueller nyomozása részleteiben feltárta az orosz támadás természetét, de felmentette Trumpot az ezzel kapcsolatos felelősség alól, és ez talán a legtöbb, ameddig az USA nyilvános önmarcangolásban elmehet egy ennyire érzékeny helyzetben. 

Az indulatok elsimítása

Mueller mostani jelentése azért is fontos, mert segíthet megbékíteni az amerikai közéletet. Azzal, hogy Trump a jelentést most már ünnepli, utólag legitimizálta az egész vizsgálatot - amit pedig eddig boszorkányüldözésnek nevezett. Ám ezzel a kampánycsapatára nézve botrányos nyomozati eredményeket is el kell ismernie. Ha Mueller végső megállapítása igaz, akkor igaznak kell lennie a részeredményeinek is. 

Ez sokat segíthet abban, hogy az általános bizalom megerősödjön az amerikai állam intézményeiben, mert a helyzet kezdett azzal fenyegetni, hogy minden oldal összeesküvést vélelmezett minden eljárás és újságcikk mögött. 

A demokrata választók megkapták Trump kampánycsapatának számos trófeáját, bebörtönzött és hazugságokat elismerő nagyágyúk sorát; a republikánusok pedig megkapták az igazolást, hogy az elnökük nem orosz ügynök. Innen kell újra építeni a minimális bizalmat ahhoz, hogy az amerikai társadalom képes legyen annyi konszenzusra, ami az ország egyben tartásához feltétlenül szükséges. Mueller vizsgálatának eredményei alkalmasak lehetnek arra, hogy a Trump hívei és gyűlölői között kialakult törést egy kicsit tompítani lehessen, és mindenki egy kicsit megnyugodjon részigazságában, de leginkább abban, hogy az amerikai demokratikus intézményrendszer képes igazságot szolgáltatni mindenkinek.