A gonosszal szállt szembe a liberális ügyvéd, aki Szlovákia első női elnöke lesz

Rögtön azután, hogy szombat este történelmi sikert ért el, és nagy fölénnyel Szlovákia első női elnökévé választották, Zuzana Čaputová első útja egy emlékhelyhez vezetett. A 2018-ban meggyilkolt szlovák újságíró, Ján Kuciak és barátnője, Martina Kušnírová emlékhelyéhez, ahol gyertyát is gyújtott.

„Azon a napon, amikor örömmel tekintünk a jövőbe, meg kell állnunk egy pillanatra, és emlékeznünk kell Ján Kuciakra is. Dolgoztam vele egy rövid ideig, tudom, mivel foglalkozott. Elképzelhetetlen számomra, hogy újságírók halhatnak meg azért, mert egyes bűncselekményeket kivizsgálását valakik meg akarják akadályozni” - mondta.

A gesztus a szimbólumerején túl azt is pontosan megmutatja, hogy mi volt a legfontosabb esemény az egész Európában meglepetést keltő politikai eredmény megszületése felé vezető úton. 2018 elején az oknyomozó újságírót és barátnőjét otthonukban lőtték agyon. Halála előtt olyan Kuciák olyan korrupciós sztorin dolgozott, aminek erős politikai kötődései voltak.

A brutális bűncselekmény után tömegtüntetések kezdődtek, beleremegett a kormány, lemondott Robert Fico miniszterelnök, összességében pedig megerősödött az érzés, hogy a szlovák közélet ezzel elérte a mélypontot, és valami egészen másnak kell jönnie, ha nem akarják, hogy visszatérjenek a sötét kilencvenes évek.

A „valami egészen más” egy ügyvéd, Zuzana Čaputová lett, aki nem sokkal korábban szállt be a nagypolitikába, és a tüntetések rendszeres résztvevője volt.

Fotó: VLADIMIR SIMICEK/AFP

A szlovák Erin Brockovich

Čaputová korábban arról volt ismert, hogy elérte egy szemétégető létrehozásának visszavonását Bazinban. A településen a már meglévő szemétlerakó mellett akartak egy újabbat létrehozni, ami tizenegy és fél futballpálya nagyságú és négy emelet mély lett volna. A helyiek tiltakozása a kilencvenes évek végén kezdődött, Čaputová az ellenállás élére állt, majd egy 14 éves harc végén, 2013-ban a Legfelsőbb Bíróság visszavonta az építési engedélyt. (Ezért szlovák Erin Brockovich-nak is nevezték a sajtóban.) 2016-ban megkapta a Goldman Környezetvédelmi Díjat, amelyet az ökológia Oscar-díjának is neveznek.

„Eddig is arra törekedtem, hogy segítsek azoknak az embereknek, akik jogtalanság vagy igazságtalanság áldozatai lettek. Azt gondolom, hogy az a fontos, hogy ezen a pozíción egy olyan ember legyen, aki kiáll az emberek és az igazságosság mellett” - nyilatkozta, amikor idén januárban leadta az induláshoz szükséges aláírásokat.

A gonosz ellen

Kampányának központi eleme gyakorlatilag a jó és a gonosz közötti harc volt, „Szálljunk szembe együtt a gonosszal” szlogennel indult. Azt viszont világossá tette, hogy a gonosz nem Robert Ficót és pártját jelenti, hanem sokkal mélyebben gyökerezik - a gonosz nála egy évtizedek alatt kialakult korrupt hatalmi struktúrát jelent, ami kiábrándulttá tette az embereket. Az elemzések szerint épp az vitte sikerre, hogy a szavazók meglátták benne a politikai és üzleti érdekek ellen harcoló jogvédőt.

Čaputová 45 éves, elvált, két gyerek anyja. A kampány alatt a korrupcióellenesség és a zöld üzenet mellett egyáltalán nem fogta vissza a liberális vonalát sem, kiállt a melegek és a kisebbségek mellett. A választáson a magyarok által nagy számban lakott járásokat magasan nyerte, és több kisebbség nyelvén, köztük magyarul is megköszönte a támogatást.

Generációs változást hozhat

A szlovák elnöki poszt önmagában nem túl erős, Čaputová pedig egy parlamenten kívüli párt, a liberális Progresszív Szlovákia alapítója. A választás mégis komoly változásokat hozhat a szlovák politikában.

„Čaputová győzelmének komoly következményei lehetnek, és generációváltást jelenthet Robert Fico Smer-jének hosszú uralkodása után. Kelet-és Közép Európa ezzel egy másik arcát mutathatja meg Magyarország és Lengyelország illiberalizmusával és központosított politikai irányításával szemben” - mondta a BBC-nek Milan Nic elemző még a hétvégi választás előtt. „Sokan a közép-európai politika felemelkedő csillagának látják, aki szembe is akar, és szembe is tud szállni az olyan jobboldali alfahímekkel, mint Orbán Viktor”, írták róla a Foreign Policyben.

Fotó: JOE KLAMAR/AFP

Ugyanakkor a korlátozott jogkörrel együtt is vannak fontos pontok: például a főügyészválasztás módjának megváltoztatásával vagy alkotmánybírák kinevezésével beleszólhat a politikába az elnök, írja a Euronews.

Arra a kérdésre, hogy mi történik, ha permanens konfliktusa lesz a kormánypárttal, az Új Szónak azt mondta: „Minden kommunikációban, legyen szó politikai vagy véleménybeli különbségről, arra fogok törekedni, hogy a párbeszéd rám eső részét erősen építsem fel. Úgy érzem, a polgárok részben azért is választottak meg, hogy erre kísérletet tegyek.”

„Igyekszem majd megszólítani a pártok elnökeit az igazságosság, a környezetvédelem, valamint az idősek és a gyengék védelmének témáiban is. Szeretném napirenden tartani ezeket az ügyeket” - mondta ugyanebben a nyilatkozatban, ahogy azt is:

„Az, hogy nőként fogom betölteni ezt a posztot bizonyos értelemben a másságot szimbolizálja. (...) Bízom benne, hogy gazdagítja majd ezt a jobbára férfiak által uralt világot. Nyilván a magánéletem egy részét fel kell majd áldoznom az államfői feladatok ellátása miatt. Azt viszont szeretném megőrizni, hogy elsősorban anya vagyok, és jó anya szeretnék maradni.”

Az eredmény az Új Szó főszerkesztője szerint liberálisabb és progresszívebb képet mutat Szlovákiáról a valóságnál.  „Van ugyan egy erős, nyugatos, liberálisan gondolkodó mag, amely inkább az ország nyugati részében és a (nagy)városokban él, de még azt sem mondhatjuk egyértelműen, hogy a Čaputovára szavazó több mint egymillió ember mind ide sorolható. Sokan lehetnek ugyanis azok is, akik azért szavaztak rá, mert elfogadhatatlan számukra a Smer által támogatott Maroš Šefčovič” - írja Lajos P. János. Ugyanakkor ott van körülbelül 25 százaléknyi szavazó, akik az első fordulóban két szélsőséges jelöltre, Štefan Harabinra és Marian Kotlebára szavaztak. És az is igaz, hogy az elnökválasztáson rekordalacsony volt a részvétel, a második fordulóban már csak a szavazók 41 százaléka vett részt. 

A távozó elnök Andrej Kiska egyébként 2014-ben Čaputovához hasonlóan a semmiből tűnt elő liberális és Nyugat-barát üzenettel. Čaputová, aki június 15-én teszi le elnöki esküjét, azt mondta:

„Nem elemeztem aprólékosan Andrej Kiska államfői tevékenységét, de például én aktívabb lettem volna a jogot és az igazságosságot érintő témákban, mert ezeket kulcsfontosságúnak tartom.”