Zita a napokban havi bérletet vett a Jászai Mari téri villamosmegállóban az automatából. A dolog majdnem simán ment, olvasónk a papír visszajárót is megkapta, csak maga a bérletszelvénye nem jött ki a gépből. 

Zita azonnal felhívta az automatán olvasható BKK-s számot. A diszpécser nő - mint utóbb kiderült - kapásból tudta, mi lehet a gond, mert pontos utasításokat adott arra nézve, hogy hol lehet elakadva a szelvény és hogyan lehet kipiszkálni:

"Arra próbált rávenni, hogy próbáljam meg ujjacskáimmal a fémajtó fölött belül megkeresni a nyílásban, mert biztos ott van. Ujjacskáim nem értek el odáig, majd biztatott hogy egy tollal, vagy egy hosszabb kulccsal nyúljak be."

Olvasónknak az volt a szerencséje, hogy ekkor futott össze egy régi ismerősével, akinek, mit tesz isten, nem virsliujja vagy macskamancsa, hanem vékony zongoristakeze van, hosszú ujjakkal. A hosszúujjú Zsombi előbb megpróbált venni egy jegyet, de az ugyanúgy elakadt, mint a bérlet. Csakúgy, mint a visszajáró aprópénz. Ekkor egy, a jelenetet a megállóban figyelő kismama közbeszólt, mondván egy netes fórumon olvasta, hogy a tolvajok ragasztócsíkot ragasztanak az automaták belsejébe.

Hamar kiderült, hogy igaza van.

"Zsombi viszont vékony hosszú kezével és ujjaival hosszas küzdés után a vasajtón belül-felül sikeresen letépte a ragasztócsíkot, amin valóban rá volt ragadva az én bérletem s az ő jegye, bár sérülés nélkül nem lehetett azokat letépni róla."

Olvasónk, akit külön feltüzelt, hogy mivel a ragasztócsíkon maradt a bérlete QR-kódja, külön be kéne mennie a BKK-hoz becseréltetni azt, megkérdezte a diszpécsert

"hogy ha ez a jelenség nem újdonság, és be van kamerázva minden a környéken, akkor hogy lehet, hogy nem tudnak tenni ellen? no reply."

Miért ne lenne reply, gondoltam, és megkérdeztem a témában a BKK-t.

A válasz elején leírták, hogy több, mint 360 automatát üzemeltetnek Budapesten és az agglomerációban, amik informatikai távfelügyeletbe vannak kötve, így az üzemeltető partnerük  "a lehető leghamarabb értesül azok esetleges hibájáról és azonnal megteszi a hibaelhárításhoz szükséges intézkedéseket." 

Arra a kérdésemre, hogy mit kell érteni pontosan a kamerás megfigyelés alatt, azaz "Élőben vagy utólag nézik meg a felvételt, ha panasz érkezett?", a következőt felelték:

"Minden jegy- és bérletkiadó automata beépített kamerával rendelkezik, amelyek felvételeket készítenek, így lehetőség van arra, hogy képi anyaggal is megvizsgáljuk, mi történt az adott automata esetében, természetesen a kamera technikai lehetőségeinek keretei között. A felvételeket a hatóság kérésére tudjuk kimenteni és átadni lefoglaló határozat ellenében."

Vagyis az automatákba épített kamera felvételét nem folyamatosan nézik a távolból - ezért nincs semmiféle elrettentő hatása - hanem csak akkor nézik meg a felvételeket, ha egy ügy nyomozásig jut. 

Arra a kérdésre, hogy mennyire elterjedt jelenség a ragasztós trükk, először azt mondták, hogy ez "ismert, de nem jellemző visszaélési mód" Majd megpróbáltak számmágiával elkábítani:

"A hálózat több mint 16,8 millió tranzakciót bonyolított le 2018-ban, amelyhez viszonyítva a bejelentett hibák 0,027 százalékos aránya alacsonynak tekinthető. A bejelentések körülbelül 10%-a vonatkozott olyan esetre, amikor az ügyfél nem kapta meg a megvásárolt terméket az automatából, azaz jó eséllyel eltömítették az adott készülék kiadónyílását."

0,027 százalék 10 százaléka? Az ember legyintene, de érdemes elvégezni a szorzásokat. Akkor ugyanis kiderül, hogy eszerint évente 4536 hibát jelentenek be, ebből úgy 453 esetben azért, mert valaki eltömítette a nyílást. Ez utasszemmel nem is tűnik annyira kevésnek.

Az utolsó kérdésem az volt, hogy mit tesznek a jelenség ellen. Erre kaptam egyrészt egy bullshit típusú álválaszt: "A BKK és üzemeltető partnere a T-Systems együttműködésben folyamatosan vizsgálja a lehetséges műszaki fejlesztési lehetőségeket."

Illetve egy olyat, ami még egyszer megerősíti, hogy az automatákba épített kamerák képe nem figyelhető a távolból:

"Emellett a BKK szorosan együttműködik a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatósággal. Ennek keretében a visszaélésekben leginkább érintett helyszíneket rendszeresen ellenőrzik a FÖRI munkatársai, továbbá azokon a helyszíneken, ahol a közterületi térfigyelő kamerák lehetővé teszik az automaták távoli megfigyelését, ott a FÖRI 0-24 órában ellenőrzi az automaták környezetét és szükség esetén helyszíni intézkedést kezdeményez."