Az M1 átállt élő haditudósításra Görögországból, ami elég különössé teszi a közvetítését
2019 április 06., 12:42
Ezt fújták fel rémisztő karavánná itthon
A magyar állam hírügynöksége március 28-án közölte az aggasztó hírt: 40 ezer migráns indul útnak hamarosan Törökországból és Görögországból Közép-Európa felé, útközben még rengetegen csatlakozhatnak hozzájuk. Azt írták, hogy április 5-ig gyülekeznek, és akkor felkerekednek.
A magyar állami tévé, és a trágár őrjöngéseivel feltűnést keltő Vadhajtások című kormánypárti oldal helyszíni tudósítókat küldött Görögországba, és folyamatosan közvetítették, hogy néhány százan majdnem elindultak. Április 9-e reggeléig a hirado.hu-n 28 cikk és 11 videó jelent meg a majdnem elinduló karavánról, az M1-en pedig folyamatosan napirenden tartották a témát.
Mi történt valójában?
A görög kormány szerint törökországi és görögországi menekülttáborokban élő embereket célzó Facebook-csoportokban megjelent posztokkal szervezték az úgynevezett karavánt (a posztokat mostanra letörölték). A posztok arról szóltak, hogy rövid időre megnyílik a török-görög illetve a görög-albán és a görög-macedón határ is, és egy kegyelmi pillanatban szabad lesz az út Németország felé.
A posztok szerint Ioannina, Szaloniki és Athén határában, a szabad ég alatt kell gyülekezni, és április ötödikétől buszok viszik az embereket a gyülekezőpontoktól észak felé. Mindenkit sürgettek, hogy legyen ott az induláskor, mert a határok csak rövid ideig lesznek nyitva.
Április 4-én több száz menekült próbált Athénban észak felé tartó vonatokra szállni, mert a posztok alapján azt hitték, így juthatnak el a másnapi találkozási pontok valamelyikére. Amikor a hatóságok nem engedték nekik az utazást, és közölték, hogy álhírekre alapozták reményüket, akkor néhányan közülük leültek a vágányokra tiltakozásképpen. Végül a rendőrség elvitte őket.
Április 5-től a Szaloniki melletti Diavata menekülttábor közelében, a szabad ég alatt gyűlt össze mintegy 600 menekült, akik a posztokban beígért buszokat várták, és ott is éjszakáztak. Buszok helyett görög rendőrök érkeztek, akik távozásra szólították fel őket. Néhányan ellenálltak, köveket dobáltak (egy fotóriporter megsérült), erre könnygázt fújtak rájuk. A többségük 6-án visszament a kijelölt szálláshelyére, a 7-én is kitartókat pedig őrizetbe vették.
Április 3-án és 4-én a török oldalon, a görög határ közelében oszlatott fel kisebb csoportokat a török rendőrség. Az Edirne környékén gyülekezők szintén a Faceboook-csoportban látott posztokon fellelkesülve akartak Görögországba jutni. Többen úgy tudták, hogy a Vöröskereszt segíti majd őket, illetve hogy Angela Merkel német kancellár ismét menekülteket akar befogadni.
A görög kormány azonosította, hogy a hazug posztokat számos szerverről helyezték el, de közös bennük, hogy egyik sem a környéken üzemel. Amerikai, európai és ázsiai szerverekről egyaránt szó van. A görög belügyminisztérium szerint embercsempész bandák állnak a híresztelések mögött, amelyek ügyfeleket akartak toborozni azzal, hogy kétségbeesett embereket tereltek egy-egy találkozási ponthoz. A görög hatóságok szerint Törökországban mintegy hatvanezer, Görögországban pedig ötezer embert érhettek el a posztok.
Április 7-e óta nyugalom van, mindenkit visszaküldtek a kijelölt szálláshelyére, a görög kormány és az ENSZ munkatársai pedig hat nyelven tájékoztatja a menekülteket, hogy ne üljenek fel a közösségi médiában terjedő híreknek, és a határokat nem nyitják meg.
Magyarországról indult a sajtókampány
A karavánok indulásáról beszámoló március 28-i MTI hír forrása a budapesti Migrációkutató Intézet volt, ami a Századvég Alapítvány és a Mathias Corvinus Collegium közös intézete. Az utóbbit alapító Tombor András lapjában, a Mandineren jelent meg először az elemzés. Ott arról írtak, hogy tízezrek indulnak el hamarosan, és az európai sajtó el akarja hallgatni az ügyet. Már ott jelezték, hogy közösségi oldalakon szervezik a karavánokat. Megneveztek két arab nevű civil szervezetet is, amelyek a karavánokat indítanák - egyikre sincs egyetlen találat sem a Google-n, csak olyan cikkek, amelyek a Migráciakutató ezen tanulmányát ismertetik.
Ettől kezdve tele volt az MTI hírekkel, de sohasem hivatkoztak más forrásra, mint a Migrációkutató Intézet vagy az M1 Híradója. A görög sajtó vagy a nyugati hírügynökségek anyagaira egyszer sem tértek ki. Az is igaz, hogy sehol máshol Európában nem foglalkoztak a Diavata tábor közelében történt oszlatásokról olyan részletességgel, mint Magyarországon. Még a görög lapok is megelégedtek napi egy hírrel onnan, miközben itthon 3 - 4 anyag is készült naponta a témáról.
A Migrációkutató anyaga előtt egy nappal beszéltek róla az EU diplomatái is
Információink szerint az EU-s képviseletvezetők március 27-i brüsszeli tárgyalásán már beszámoltak az Európai Bizottság képviselői a tagállamok diplomatáinak a helyzetről. A román elnökség kért beszámolót a karavánoknak nevezett csoportok szervezéséről.
A bizottság illetékese azt mondta, hogy február 25-én kapták az első információt arról, hogy valakik "karavánokat" akarnak szervezni közösségi oldalakon, és kapcsolatba léptek ezért az Europol, az Európai Menekültügyi Iroda és az Európai Határ- és Parti Őrség munkatársaival, továbbá a görög és a török kormánnyal is. Vagyis teljesen komolyan vették az értesüléseket, és fel kívántak lépni ellene.
A bizottság arról számolt még be, hogy március 25-én magas rangú brüsszeli küldöttség tárgyalt a török belügyminisztérium migrációs hivatalának vezetőjével, és a görög határőrség egyik főtisztjével is, és mindkét országban megnyugtatták a bizottság képviselőit, hogy a török és a görög rendőrök urai a helyzetnek. Később kiderült, hogy valóban nem engedtek még kisebb csoportokat sem átkelni egyik határon sem.
Vagyis egy nappal a kormányközeli Migrációkutató Intézet cikke előtt a magyar kormány már biztosan tudhatott a karavános híresztelésekről.
Karavánozás
Nem egyedi eset, hogy közösségi oldalakon igyekeznek a balkáni útvonalra terelni menekülteket Törökország illetve Görögország felől. Már a 2015-ös nagy menekülthullám idején sok ilyen oldal működött, egy részükben valódi emberek adtak egymásnak tanácsokat az útra, de akkor is voltak már például embercsempészek által manipulált tartalmak.
2017 novemberében pedig lényegében ugyanaz történt, mint most: Szaloniki környékéről a Facebookon felheccelt menekültek egy csoportja indult el Macedónia felé. Elhitték, hogy át lehet menni a határon, ám ott a görög rendőrök sorfalába ütköztek.
A tavaly őszi amerikai parlamenti választás előtt a Trump-kormány és a hozzá húzó sajtó igyekezett egy Mexikó felől közeledő migránskaravánokkal megijeszteni a közvéleményt. A migránskaraván kifejezés ekkor terjedt el a világsajtóban, így Magyarországon is. Akkoriban a "karaván" fontos érve volt Trumpnak, hogy a határra tervezett falat reklámozza. A választások után a téma már jóval kisebb intenzitással szerepelt a sajtóban.
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.