Május 15-ére tűzte ki az Európai Bíróság az Európai Bizottság Magyarországgal, Lengyelországgal és a Cseh Köztársasággal szemben indított úgynevezett kvótapere tárgyalásának időpontját - közölte az Igazságügyi Minisztérium (IM) pénteken az MTI-vel.
Az Európai Tanács 2015-ben hozott döntést arról, hogy Magyarországnak 1264 migránst kell átvennie a rendkívül túlzsúfolt olasz és görög táborokból. Ezt a határozatot jogtalan döntés miatt az Európai Bíróságon Magyarország és Szlovákia megtámadta, de 2017 szeptemberében a bíróság elutasította a keresetet. Ezután a bizottság tavaly januárban beperelte Magyarországot a kvótaítélet végre nem hajtása miatt.
Mint akkor megírtuk, a magyar kormánynak eleve nem volt célja ebben az ügyben a megegyezés, látványosan érdekük volt a minél nagyobb hisztéria keltése.
A tárgyalás előkészítése keretében a bíróság kérdéseket is küldött, amelyekre az IM pénteken válaszolt, nyilvánvalóvá téve, hogy a magyar kormány továbbra is kiáll a kötelező migránskvóta ellen, "Magyarország sem az egyszeri, sem az állandó kvótából nem kér. A válaszokban a kormány úgy foglalt állást, hogy - a határozat jogszerűségének kérdésétől függetlenül - az Európai Unió működéséről szóló szerződés 72. cikke lehetővé teszi, hogy a tagállamok igazolják egy kötelezettségszegési perben a kvótahatározat végrehajtásának elmaradását, így a nekik felrótt jogsértés nem állapítható meg. Magyarország emellett fenntartja, hogy a bizottság eljárása több szempontból jogsértő volt, ezért a keresetet el kell utasítani.
Ugyan itt csak egyszeri átvételről lett volna szó, és a 2015-ben feltorlódott emberek elhelyezését szolgálta volna, de a magyar álláspont szerint ez csak álca volt, és a brüsszeli "bevándorláspárti vezetés" valódi célja, hogy „állandó, felső korlát nélküli, automatikus kötelező kvótát, áttelepítési mechanizmust vezessen be”.
A május 15-ei tárgyalás után az ügyben kijelölt főtanácsnok indítványt terjeszt majd elő, ítélet pedig idén nyáron vagy ősszel várható. Mivel a kvótahatározat hatálya 2017 szeptemberében lejárt, Magyarország álláspontja szerint nem lehetséges egy elmarasztaló ítélet visszamenő hatályú alkalmazása.
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.