Elvesztette a kvótapert Magyarország
2017 szeptember 06., 10:00
Míg a szlovákok ügyesen kikerülik a kvótát, a magyarok botrányt csinálnak
- A szlovák és a magyar kormány sem akarja, hogy menekülteket kelljen befogadnia.
- A szlovákok a semminél éppen csak egy hajszállal teljesítenek többet, de kulturáltan beszélnek, és ezek elegendőek lehetnek ahhoz, hogy ki tudják húzni magukat a kötelezettség alól.
- A magyar kormány más taktikát választott: útszéli stílusban hőbörögnek a miniszterek, a párbeszéd látszatát sem akarják mutatni, és ezzel kikényszerítik, hogy az ügy napirendjen maradjon.
- Ha tényleg csak a kvótát akarná kivédeni a magyar kormány, akkor nem ezt taktikát kellett volna választania. Úgy tűnik, inkább a konfliktus gerjesztése a fő cél Budapesten.
Magyarország és Szlovákia is nemmel szavazott arra a 2015 szeptemberi javaslatra, hogy szétosszanak 120 ezer Olaszországban és Görögországban feltorlódott menekültet egy kvótarendszer alapján az EU-s országok, két éven belül. A szavazáson alulmaradtak, a kormányok többsége támogatta a javaslatot. Előbb Magyarország, majd Szlovákia is megtámadta a határozatot az EU bíróságán, mondván a belügyminiszterek tanácsának nem lett volna joga ebben az ügyben dönteni. A pert szerdán mindkét ország elvesztette.
Nyilvánvaló, hogy sem a budapesti, sem pedig a pozsonyi kormány nem akarja befogadni a rájuk erőltetett menekülteket, az egész módszert elhibázottnak tartják, és a választóikat is szívesen izgatják azzal, hogy veszélyben lenne az egész életmódjuk, ha teljesítenék a határozatot.
Ennek megfelelően egyik ország sem teljesít. Bizottság szerdai összesítése szerint Szlovákia eddig 16 főt fogadott a számára előírt 902-ből (ez 1,7%-os teljesítést jelent), Magyarország pedig 0 főt 1294-ből.
A szlovák válasz: egy finoman elmondott "nem"
A szlovák kormány tagjai a szerdai döntés után úgy beszéltek, ahogy a politikusok szoktak: elmondták, hogy tiszteletben kell tartani a bírósági ítéletet, és hozzátették, hogy továbbra is rossz megoldásnak tartják a kvótarendszert, továbbá megjegyezték, hogy a mostani ítéletből nem következik semmilyen lépéskényszer. Az élet megy tovább, minden rendben lesz – kb. ez volt az üzeneteik lényege.
„Szlovákia tiszteletben tartja az Európai Bíróság ítéletét a kötelező áttelepítési rendszerről. Álláspontunk változatlan, ugyanakkor készek vagyunk hatékonyan részt venni a szolidaritást kifejező intézkedésekben” - közölte Ivan Korcok, szlovák EU-ügyi államtitkár.
Hasonlóan nyilatkozott Szlovákia külügyminisztere is: „A szlovák kormány tudomásul veszi, tiszteletben tartja, részleteiben áttanulmányozza az Európai Bíróság ítéletét, és ezt követően foglal állást." Illetve emlékeztetett, hogy a szlovák közvélemény „osztja a kormány álláspontját” a kvótáról, és „az elmúlt két év választ adott arra a kérdésre is, hogy működnek-e a kvóták vagy sem”.
Mindkét nyilatkozat meglehetősen ellentmondásos: egyrészt arról szólnak, hogy oké, értjük, rendben, másrészt utalnak arra, hogy nagyon nem akarják a kvótakötelezettséget teljesíteni, és esetleg másképpen járulnának hozzá a menekültválság közös megoldásához.
Ahogy ezt Robert Fico miniszterelnök össze is foglalta: „Szlovákia tiszteletben tartja az európai bíróság kvótaügyben hozott döntését, de a kormány nem változtat eddigi álláspontján, és tovább munkálkodik majd azon, hogy a tőle elvárt szolidaritás ne a migránsok kényszerű befogadásában öltsön testet.”
Ez persze jogilag elég necces ügy lehet még, de tökéletesen alkalmas arra, hogy mindenki örüljön annak, hogy arcvesztés nélkül lehet tovább menni. Az EU-s intézmények örülhetnek, hogy van tisztelet és nyitottság az együttműködésre, a szlovák politikusok pedig elmondták, hogy nem szerették meg az áttelepítéses rendszert, és szeretnék elkerülni, hogy teljesíteni kelljen. Az EU-n belüli viták egyik fontos szabálya a szokásjog szerint, hogy ha nincs is kompromisszum, akkor lehet tovább lépni, ha senki sem alázza meg a másikat.
A magyar válasz: egy hisztérikusan üvöltött "nem"
Ehhez képest a magyar politikusok ilyen mondatokkal reagáltak:
„A politika megerőszakolta az európai jogot és az európai értékeket.” (Szijjártó Péter)
„A jövőben is harcolni fogunk, az igazi csata csak most kezdődik el.” (Trócsányi László)
„Az európai bizottság az európai bírósággal megtámogatva a Soros-terv végrehajtásán dolgozik.” (Kósa Lajos)
A magyar kormány rettenetesen durván (megerőszakolta szó használata a diplomáciában!) támadt az EU-s intézményekre, miközben az érdemi állítása - nem akarunk befogadni senkit ezután sem – nagyjából ugyanaz volt, mint a szlovákoké.
És hogy ki áll közelebb a kvóta kikerüléséhez?
Egyértelműen Szlovákia. Mert azzal, hogy a kompromisszumkészség látszatát keltve, a számukra kijelölt menekültek 1,7 százalékát befogadták, megúszták, hogy a nyáron az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indítson ellenük a kvótadöntés szabotálása miatt.
Magyarországgal szemben viszont gyorsított eljárást indítottak, ami azt jelenti, hogy még idén ősszel az EU bíróságán feljelenthetik Magyarországot, amiből a szerdai ítélet fényében nyilvánvalóan az lesz, hogy addig kell Magyarországnak súlyos pénzbüntetéseket befizetnie, ameddig végre nem hajtja a kvótadöntést.
Ezzel szemben Szlovákia szép lassan kimozoghatja az egészet: a bizottság éppen szerdán adta ki a legfrissebb jelentését az áttelepítési program állásáról, és ugyan megjegyezték, hogy Szlovákiának fel kellene gyorsítania a programját, és az eddigieknél kevésbé szigorúan kellene vizsgálnia, hogy kit hajlandó befogadni, de közben azt elismeréssel nyugtázták, hogy a szlovákok megígérték, az eddig átvett 16 menekült után újabb emberek kérelmének vizsgálatát kezdték meg.
A szlovák kormány arra játszik, hogy a menekültek szétosztását előíró tanácsi határozat határideje szeptember 26-án lejár, és utána majd talán sajnálkoznak, hogy nem sikerült nekik az elosztást megoldani. A bizottság ezt nem fogja egyből lenyelni, de közben az egész program tényleg sok sebből vérzik, a teljes végrehajtása lehetetlennek tűnik, és a bizottságnak erős hajlama van arra, hogy ne keressen mindenáron balhét a tagállamokkal. Abból szokott gond lenni, amikor a tagállamok akarnak mindenképpen balhét.
Ott van például Bulgária esete: az 1302 előírt menekültből 50-et vettek át, de nem pereltek, nem őrjöngenek és Brüsszelben senki se foglalkozik velük. Horvátország a 968 fős kvótájából 78-at töltött fel, és remekül megvannak kvótaügyben az EU-s intézményekkel, semmi jele, hogy eurómilliókra perelné őket a bizottság.
A kvótarendszer inkább kudarc lett, de a magyarok nem engedik elfelejteni
Az összes tagállam eddig 27695 főt fogadott be. Eredetileg 120 ezer ember szétosztásáról volt szó, alig három héttel a program határideje előtt csak Málta és Finnország teljesített nagyjából annyit, mint vállalt (az külön érdekes, hogy Finnország sem szavazta meg a kvótát, az ország belügyminisztere tartózkodott a szavazáskor). Ráadásul a bizottság azt is megállapította, hogy Görögországból már csak 2800 embert kellene elvinni, aztán nagyjából elfogynak onnan azok, akik jogosultak részt venni az áttelepítési programban, az olasz hatóságok pedig késlekednek a náluk feltorlódott menekültek közül kiválogatni az alkalmasakat. Ez arra utal, hogy a 120 ezres szám eleve túlméretezett volt.
Vagyis igaza van a szlovák és magyar politikusoknak abban, hogy a rendszer döcögve működik, és a bizottság aligha tudja kikényszeríteni a hiánytalan teljesítést. Ez alapján a szlovák kivárós taktika akár sikeres is lehet.
Az udvarias szabotázs sem jogkövető magatartás, de legalább nem arra utal, hogy a szlovák kormány tönkre akarja tenni az EU-t.
Itthon a kvóta csak ürügy lehet
A magyar kormány agresszív kommunikációja arra biztosan nem jó, hogy sikerüljön kihúznia magát egy jogszerűen elfogadott, amúgy minden országra kötelező határozat alól. A magyar kormány inkább konfliktust akar. Máskülönben semmi értelme útszéli szavakkal, összeesküvés-elméletekkel sértegetni az EU-s intézményeket.
Lehet, hogy a magyar kormány tahósága a hazai választóknak szól, mert a Fideszben így remélik azt, hogy sikerül harci tűzben tartani az erre fogékonyakat. Jó lehet arra is, hogy az EU-s intézmények visszavágjanak, a provokációkra válaszul eljárások induljanak, és így a háború látszatát fenn lehessen tartani menekültügyben, ha már igazi élő menekültek nincsenek az országban.
Az is lehet, hogy a magyar kormány általában is az EU szétverésén fáradozik (az erről szóló elmélet kedvelői szerint Moszkva óhajára), és azért megy nyíltan szembe a közös szabályokkal, hogy megrendüljön a szövetség belső rendje, látványos legyen a renitensekkel szembeni tehetetlensége.
A különösen hisztérikus magyar kommunikáció okáról csak találgathatunk, de az biztos, hogy ha a cél az lenne, hogy az EU-s intézmények szálljanak le Magyarországról, akkor ezt nem így kellene csinálni.
Az önkéntes befogadás jobban ment
Közben az is érdekes, hogy az EU másik elosztási programja (arról 2015 júliusában döntöttek) sokkal sikeresebb volt: annak keretében a 22504 emberből 17305-öt már szétosztottak a tagállamok. Abból a programból a magyar kormány felmentést kért és kapott, itt a részvétel még önkéntes volt. Ebben a programban vannak benne azok a szírek is, akiket Törökország azokért cserébe küldött, akiket Görögországból toloncoltak vissza hozzájuk, az EU és Törökország 2016 márciusi megállapodása alapján. Ez az a megállapodás, ami lényegében megállította a balkáni menekülthullámot.
A két programmal összesen 45 ezer embert osztottak szét két év alatt a tagállamok. Ezalatt több mint egymillió ember érkezett az EU-ba, azt remélve, hogy letelepedhetnek itt. A kvóterendszer tehát megmaradt kísérletnek, végrehajtása döcögős lett. Pont ezért egyre könnyebbnek látszik megkerülni és túllépni rajta, nem tűnik nehéznek csendesen eltemetni, ha sok kormány nagyon utálja.
Amit a magyar kormány művel ebben az ügyben, az viszont pont nem erre vezet. Szijjártóék célja ibkább az lehet, hogy addig verjék vérbenforgó szemekkel az asztalt, ameddig mindenki emlékezik majd, hogy Magyarország nem teljesít, és ezt nem lehet csak úgy szó nélkül hagyni.
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.