Több mint háromezer gyereknek nem jutott hely a bölcsiben

Orbán Viktor miniszterelnök a februári évértékelője részeként jelentette be a hétpontos családvédelmi akciótervet. Ebben olyan pontok szerepeltek, mint a tízmillió forintos gyerekvállalási hitel, az autóvásárlási támogatás vagy a CSOK kiterjesztése.

Orbán ekkor tett ígéretet arra is, hogy 2022-re teljes lesz a bölcsődei ellátás. Ehhez 21 ezer új férőhelyet terveznek létrehozni 3 év alatt, összesen 70 ezer bölcsődei férőhellyel számolnak.

Novák Katalin családügyi államtitkár ezen kívül azt is többször leszögezte, hogy ebből 2020-ra már 60 ezer bölcsődei férőhely meglesz. Igaz, az államtitkár 2016-ban még 2018-ra ígérte a 60 ezer férőhelyet, de ezt most elütötte azzal, hogy nem, mindig is 2020-ról volt szó.

A kormánynak akkor sem lesz könnyű dolga, a KSH múlt héten megjelent 2018-as adatai szerint az országban tavaly mindössze 47 169 bölcsődei férőhely volt. Ez pedig csak 694 hellyel több, mint 2017-ben.

(A 2018-as adat a 2017/2018-as nevelési évre vonatkozó végleges adat, azaz a 2017. szeptember 1. és 2018. augusztus 31. időszakra vonatkozik, és a május 31-én működő intézmények adatait vették alapul).

Több ezer településen egyáltalán nincs bölcsőde

A Fidesz-KDNP lényegében a 2010-es megválasztása óta azzal kampányol, hogy bővíti a bölcsődei férőhelyek számát. Ez egybevág a kormány családtámogatási programjával, és szorosan összefügg az úgynevezett gyed extra 2014-es bevezetésével. A gyed extra azt teszi lehetővé a kisgyereket vállaló anyáknak, hogy akár már fél évvel a gyermek születése után visszamehessenek dolgozni úgy, hogy közben nem esnek el a gyermekgondozási támogatástól. Ezt ösztönzőnek szánták a nők számára, hogy bátrabban vállaljanak gyereket, hiszen így nem feltétlenül esnek ki olyan hosszú időre a munkaerőpiacról. Sőt, a gyedet és a gyed extrát akár az apák is igénybe vehetik.

Ehhez viszont kulcsfontosságú, hogy legyenek elérhető bölcsődei helyek, hiszen ha anya és apa is dolgozik, akkor hol a gyerek?

A KSH adatain jól látszik, hogy úgy emelkedik a bölcsődébe adott 3 éven aluli gyermekek aránya, ahogy a gyermeket nevelő 15-49 éves nők foglalkoztatási rátája. Azaz ahhoz, hogy minél több nő tudjon minél előbb visszamenni dolgozni, szükség van a bölcsődei férőhelyekre.

Persze ez nem ennyire egyszerű, a férőhelyen sok minden múlik, de nem minden.

  • Nem mindegy, egyáltalán biztosított-e a bölcsődei ellátás egy adott településen,
  • vagy, hogy van-e az anyának olyan munkahelye, ahová visszavárják dolgozni,
  • vagy, hogy egyáltalán vissza akar-e menni dolgozni.

A kisgyerekek gondozásának nagy részét még mindig az anyák oldják meg otthon. Emiatt van az, hogy 2018-ban 281 ezer 3 éven aluli gyerekből mindössze 44 577 járt valamilyen típusú bölcsődébe (közülük ráadásul nem is mindenki 3 éven aluli, sokan már betöltötték a harmadik életévüket). Papíron tavaly majd 2600-zal több férőhely volt elérhető, mint ahányan ténylegesen bölcsődébe jártak.

Mégis, férőhely hiányában elutasítottak 3698 gyereket. Ez abból fakad, hogy nagy területi egyenlőtlenségek van a férőhelyek megoszlásában.

Jelenleg Magyarországon négyféle bölcsőde-típus működik, a klasszikus intézményi bölcsőde, a mini bölcsőde, a családi bölcsőde és a munkahelyi bölcsőde. Utóbbit a munkáltató üzemelteti a munkavállalói számára. A mini bölcsőde ugyanúgy egy intézményi ellátás, mint a klasszikus bölcsőde, csak kisebb csoportlétszámmal működik, kevesebb szakemberrel, jellemzően kisebb településeken, akár egy óvoda mellett. A családi bölcsőde nem intézmény, hanem egy akár otthon végezhető szolgáltatás, amelynek keretében 5-7 gyereket gondozhatnak.

A legtöbb gyereket a klasszikus bölcsődékben nevelik, közel 38 ezret, 40 ezer férőhelyen.

Fotó: Sebastian Gollnow/dpa Picture-Alliance/AFP

Az itt rendelkezésre álló férőhelyek 42 százaléka Budapesten és Pest megyében található. Ez első ránézésre nagyon nagy túlsúlynak tűnik, pedig egyáltalán nem az, ugyanis itt él a 3 éven aluli gyermekek közül minden harmadik, továbbá itt a legmagasabb a női foglalkoztatottság. Éppen ezért hiába van a legtöbb férőhely ebben a régióban, mégis, a klasszikus bölcsődéből helyhiány miatt elutasított gyerekek közül minden negyedik a fővárosban szerette volna igénybe venni az ellátást.

Azért a keleti régiók sem állnak túl jól, az elutasított gyerekek 39 százaléka ott élt.

A klasszikus bölcsődék után a legtöbb gyereket a családi bölcsődék szívták fel, ez 2018-ban 5680 gyereket jelentett 5840 férőhelyen (ez az a szolgáltatás, amelyet korábban családi napközinek hívtak). Ezután jöttek a mini bölcsődék 623 gyerekkel nagyjából ugyanennyi férőhelyen, végül pedig a munkahelyi bölcsődék. Amilyen jól hangzik ez utóbbi, annyira kevés van belőle, az egész országban 2018-ban mindössze 8 működött és 51 kisgyereket láttak el.

Nagyobb baj azonban, hogy az ország nagy részén egyszerűen fizikailag nincs elérhető közelségben bölcsőde.

A tavalyi jelentésében a KSH még úgy fogalmazott, hogy 2017-ben 2610 olyan település volt Magyarországon, ahol összesen több mint 70 ezer gyermek számára nem volt helyben elérhető a napközbeni ellátás. Azóta annyi változott, hogy 46 településen lett valamiféle bölcsődei ellátás.

A kormány ezen amúgy szándékozik változtatni, már 2017-ben előírták, hogy nem csak a 10 ezer fős lélekszám fölötti, hanem minden olyan településen, ahol legalább 40, három év alatti gyermek él, vagy öt olyan család, ahol igénylik a szülők a bölcsődét, az önkormányzatoknak létre kell hozni az intézményt. Ennek a kötelezettségnek a teljesítésére a kormány először 2018 végéig adott lehetőséget, de aztán ezt további két évvel kitolták, 2020-ra.

Azért kellett meghosszabbítani az önkormányzatok számára a felkészülési időt, mert egy-egy projekt megvalósítása jellemzően 12–24 hónapig tart – írta Rétvári Bence, az EMMI parlamenti államtitkára januárban egy írásbeli kérdésre adott válaszban.

Csigalassúsággal emelkedik a bölcsődei férőhelyek száma

Ha hosszabb távon nézzük az adatokat, akkor látszik, hogy nagyjából folyamatosan nőtt az elmúlt húsz évben a bölcsődébe beíratott gyerekek száma. 2000-ben még csak nagyjából 30 ezren jártak bölcsődébe, manapság pedig már majdnem 45 ezren. A munkaerőhiány és az atipikus foglalkoztatási formák elterjedése (amit a kormány szintén szeretne, bár szintén elég lassan halad), pedig valószínűleg egyre több szülőt fog rávenni arra, hogy bölcsődébe adja a gyerekét. Így az igény valószínűleg növekedni fog, de közben látszik, hogy már ma is kevés hely, ezért kellett elutasítani 3698 gyereket.

Eközben 2017-ről 2018-ra mindössze 694 férőhellyel lett több, pedig a kormány lényegében folyamatosan kampányol vele, hogy bővíti a bölcsődei ellátórendszert.

Fotó: Sebastian Gollnow/dpa Picture-Alliance/AFP

Novák Katalin tavaly még előszeretettel dicsekedett azzal, hogy 2010-hez képest másfélszeresére - 32 ezerről 48 ezerre - emelkedett a bölcsődei helyek száma, azaz nyolc év alatt 16 ezerrel bővültek a férőhelyek, hála a kormánynak. Ez azonban így ebben a formában nem teljesen igaz, valójában alig tízezerrel van csak több hely a kisgyerekek napközbeni ellátásában, mint 2010-ben.

Ennek az az oka, hogy 2017 elején a teljes rendszert átalakították, és az addig családi napközinek hívott otthoni szolgáltatást egy csapásra átnevezték családi bölcsődének, ezzel pedig hirtelen szert tettek plusz hatezer férőhelyre úgy, hogy közben fizikailag semmi sem változott.

Ez azt jelenti, hogy 2010-től 2018-ig (a napköziket is számolva) mindössze 9792 férőhelyet sikerült létrehozni, a kormány pedig most azt ígéri, hogy ennek az időnek a töredéke alatt, 2020-ig létrehoz még 13 ezer férőhelyet úgy, hogy 2017-ről 2018-ra mindössze 694 férőhellyel lett több.

A 2014–2020-as fejlesztési időszakban elvileg 110 milliárd forint áll rendelkezésre bölcsőde- és óvodafejlesztésre, a minibölcsődék kialakítására pedig 656,1 millió forint. Rétvári tavaly nyáron azt közölte, hogy 2018 májusáig 4 823 új bölcsődei férőhely, 10 901 fejlesztett bölcsődei férőhely, 3 641 új óvodai férőhely, valamint 58 627 fejlesztett óvodai férőhely létrehozásáról született támogatási döntés ebből a pénzből. További támogatási kérelmek elbírálása folyamatban van, a projektek megvalósítására pedig 24 hónap áll rendelkezésre, így Rétvári szerint a bölcsődefejlesztések 2020. december 31-ig fokozatosan készülnek el. Novák Katalin februárban arról beszélt az M1-en, hogy ötvenezerre nőtt a bölcsődei férőhelyek száma Magyarországon.