Férfiak javaslatára férfiak adják férfiaknak

Három férfi férfiakat tüntet ki. Nagyjából így néz ki, amikor állami kitüntetéseket adnak át Magyarországon. 

Müller Péter író március 15-én.Fotó: MTI Fotószerkesztõség/Illyés Tibor/MTI/MTVA

Vannak persze kivételek, időnként nők is kapnak a legmagasabb állami elismerésekből, de az arány feltűnően rossz. 

A tudományos élet kiemelkedő képviselőit elismerő Széchenyi-díjból idén 16-ot osztottak ki március 15-én. A díjazottak között csak három nő volt: Buzás Edit Irén immunológus, Kurutzné Kovács Márta építőmérnök, egyetemi tanár és Pócs Éva folklórkutató. 

1990 óta a Széchenyi-díjjal kitüntettek között 8 százalékot sem éri el a nők aránya.

1990 óta adják a Széchenyi-díjat, a legelső évben 31-et is kiosztottak, mivel 12-en posztumusz kapták az elismerést. 

Az egyik legrangosabb állami díj úgy indult, hogy sem a haláluk után díjazottak, sem a kitüntetett kortárs kutatók között nem volt nő.  

Az első Széchenyi-díjas nő Kovács Györgyné Tóth Emőke matematikus volt, ő megosztva kapta a díjat 1991-ben „a gépelt vagy nyomtatott szövegek automatikus felismerésére szolgáló optikai karakterfelismerő programrendszer nemzetközileg is elismert kidolgozásáért”, két férfi társával közösen.

Egy évvel később kapta meg az első nő az egyéni elismerést. Váradiné Németh Mária „a gyümölcsfajok vírusmentesítése terén végzett nemzetközi vonatkozásban is jelentős kutató munkája elismeréseként” részesült a kitüntetésben.

Széchenyi-díjasok között a férfiak-nők aránya 1990 és 2019 között. 

Az első Orbán-kormány idején 4-ből három olyan év is volt (1999, 2001, 2002), amikor a tudományos elismerésből nem jutott egyetlen egy nőnek sem. 1999 és 2002 között 75 Széchenyi-díjat osztottak ki összesen, ebből kettőt vehetett át nő.2006-ban és 2013-ban fordult elő még nullás év, ebben a két évben 39 férfi lett Széchenyi-díjas. 

Az elmúlt 5 évben pedig háromszor is volt olyan, hogy csak egyetlen egy nő volt a díjazottak listáján.2015-ben Ligeti Erzsébet orvos, 2016-ban Losonczi Ágnes a szociológiai tudomány doktora, 2018-ban Eckhardt Mária zenetörténész, karnagy volt a kivétel. Ebben a 3 évben 44 férfit díjaztak.

A Széchenyi Nagydíjat, ami mondjuk a magyar tudományos Nobel, eddig egyetlen egy alkalommal sem kapta meg nő. (A férfiaknak sem osztogatják sűrűn, eddig csak Lovász László matematikus, Oláh György Nobel-díjas kémikus, Vizi E. Szilveszter orvos, neurológus és John Lukács történész kapta.) 

Ez az aránytalanság a nemzetközi tudományos életben is jelen van. Az összstatisztika nem mutat jól a Nobel-díjasoknál sem: 

  • fizikai Nobel-díjasok aránya: 209 díjazottból csak 3 nő (1903 Marie Curie, 1963 Maria Goeppert-Mayer, 2018 Donna Strickland, aki meg is lepődött, hogy ő csak a harmadik fizikai Nobel-díjas nő);
  • kémiai Nobel-díjasok: 180-ból 5 nő (1911 Marie Curie, 1935 Irene Joliot-Curie, 1964 Dorothy Crowfoot Hodgkin, 2009 Ada Yonath és 2018 Frances H. Arnold;
  • közgazdsági Nobel-díj: 81-ből egyetlen nő, Elinor Ostrom 2009-ből;.
  • orvosi Nobel-díjasok: 216-ból 12 nő; az első nő, Gerty Cori csak 46 évvel a díj elindítása után kapta meg az elismerést. 

Kis változás azért érzékelhető: 2018-ban a fizikai- és a kémiai Nobel-díjasok között is volt nő (két-két férfi mellett), az orvosi területen az elmúlt 10 évben négy nőt is díjaztak.  De az elmúlt öt év arányai a tudományos Nobeleknél (fizikai, kémiai, orvosi, közgazdasági) így néznek ki: 44 férfi díjazott, és csak négy nő. 

Nobel-díjas nők (nemcsak a tudományos, hanem a béke és az irodalmival együtt).Fotó: nobelprize-org

A Qubit tavaly egy tanulmányt összegezve arra jutott, hogy „a nők még az előtt akadályokba ütköznek, hogy a felterjesztéshez elegendő tudományos eredményt vagy a szakterületükön megfelelő befolyást sikerülne elérniük. Magyarul már a tudományos ranglétrán sem haladnak olyan ütemesen, mint a férfiak. Akadály lehet például, hogy gyerekeik születnek, amikor pedig azok felcseperednek, a tudományos karrierjük építésében a nőknek, legalábbis Magyarországon, rendszerint további nehézséget okoz, hogy idős szüleik ápolása szakad a nyakukba”.

A Magyar Tudományos Akadémia elnöke 2017 januárjában kezdeményezte a nők tudományos előmenetelét fokozottan támogatni hivatott bizottság alakítását, miután a tagjelölésnél úgy esett, hogy a több tucat levelező tagságra jelölt kutató között egyetlen nő sem akadt. 

Tavaly ősszel a világ legrangosabb folyóiratait kiadó Nature és az Estée Lauder vállalatcsoport első Nature Research díját az innovatív tudományok kategóriájában egy magyar szervezet, a Nők a Tudományban Egyesület (NaTE) nyerte el. A díjjal a független nonprofit szervezetnek azt a közel tízéves munkáját ismerték el, amellyel közelebb hozza a STEM (a természettudományos, technológiai, mérnöki és matematikai) területeket a nőkhöz, lányokhoz, ezzel is támogatva őket abban, hogy bátran válasszanak ezen tudományokhoz kapcsolódó hivatást.

Akkor talán a művészet és a kultúra

Kulturális, művészeti területen a tudományosnál kevesebb ok lehet a magyarázkodásra, hogy miért van jelentős aránytalanság a díjazottaknál. A Kossuth-díjakat 1948 óta adják át, mi most 1990-től vesszük fel a fonalat. 

80-20 arány a férfiak javára.

Az arányok jobbak, mint a Széchenyi-díjaknál, de még így is az elmúlt 30 évben 

négyszer annyi férfi (443) vehette át a Kossuth-díjat, mint nő (108).1990-ben - a Széchenyi-díjhoz hasonlóan - a Kossuth-díjaknál is igyekeztek igazságot szolgáltatni azoknak, akik valamiért nem kapták meg a kommunizmusban.  És akárcsak a tudományos élet, a kultúra is úgy oldotta meg ezt, hogy

a 15 posztumusz díjból egyet sem kapott meg nő. 

1990 óta egy olyan év volt, amikor nem kapott nő Kossuth-díjat, 1991-ben mind a 13 kitüntetést férfi vehette át. Egy évvel később is mindössze egy nő, Zádor Anna művészettörténész volt a listán. 

Kossuth-díjjal kitüntettek között a férfiak és nők aránya 1990-2019 között. Az idei év óriási visszalépés volt.

A közelmúltban majdnem kiegyensúlyozottá vált az arány, kétszer is közelítette az 50 százalékot, de idén ez durván megtört. Törőcsik Mari ugyan megkapta a Kossuth Nagydíjat, amit deputációban a videósával együtt Orbán Viktor vitt el a színésznőnek. 

Deputációban az ablaknál.Fotó: Orbán Viktor/Facebook

De Törőcsik Marin kívül idén március 15-én csak Gyönyössy Katalin színésznő volt a Kossuth-díjasok listáján. Miközben átvette a díjat 15 férfi.  

Nemzetközi kitekintés: az irodalmi Nobel-díjat 100 férfi kapta meg, és 14 nő. Ha a közelmúltat vesszük, mondjuk legyen 2010, azóta 6 férfi és 2 nő, Alice Mundro és a fehérorosz Szvetlana Alekszijevics kapott irodalmi Nobelt.

Itthon, szemben a Széchenyi Nagydíjjal, a kiemelt Kossuth-ot öt férfi mellett már két nő is megkapta. Az idén jutalmazott Törőcsik Marin kívül Jókai Anna kapta meg 2014-ben. Az indoklás szerint „a magyar prózairodalom területén létrehozott kimagasló életművéért, valamint az urbánus irodalom nemzeti és keresztény ágának kiemelkedő képviseletéért”. Az indoklást és magát a nagydíját sem fogadta egyöntetű örömmel az irodalmi közeg. Erről Jókai Anna – aki nyíltan támogatta Orbán Viktor politikáját – azt mondta a Heti Válasznak, hogy olyan kitüntetést senki nem tud felmutatni, amelynek odaítélésekor mindenki egyetért a díjazott személyével. Azt is mondta, hogy „biztos más is megkaphatta volna ezt a díjat is, de ha valaki ezt gondolja magáról, azt üzenem neki: várjon a sorára, én is 82 éves korig vártam.” Jókai Anna 2017-ben elhunyt. 

Fotó: Per A.J. Andersson/Wikipedia

Férfiak javasolnak férfiakat

A Kossuth- és a Széchenyi-díjra érdemeseket elvileg egy bizottság ajánlja a kormány figyelmébe. Ennek állandó tagjai a mindenkori kormányfő elnökként, a testület alelnöke a miniszterelnök általános helyettese (2010 óta tartó állapot szerint Semjén Zsolt). További állandó tagok:

  • a kultúráért és az oktatásért felelős miniszter (vagyis most Kásler Miklós, korábban Balog Zoltán);
  • a kormányzati tudománypolitikáért felelős miniszter (jelenleg Palkovics László);
  • a Magyar Tudományos Akadémia elnöke (Lovász László);
  • és a Magyar Művészeti Akadémia elnöke (jelenleg Vashegyi György, előtte Fekete György).

Az állandó tagok kivétel nélkül férfiak a jelen állás szerint. Ami nem meglepő, hiszen a kormányban egyetlen egy nő van, és ez is előrelépés a teljesen férfiakból álló kormányhoz képest. 

A Magyar Tudományos Akadémián az elnök, a három alelnök és a főtitkára is férfi, csak a főtitkár-helyettes nő. A Magyar Művészeti Akadémiánál az elnök, a két alelnök, a négy elnökségi tag és a főtitkár is férfi. 

Rajtuk kivül van még tíz tag, akiknek a mandátuma egy évre szól. Őket a miniszterelnök kéri fel, mint a bizottság elnöke. Az arány itt is messze van a fele-felétől. Bár most a tízből legalább két tag nő. 

Idén Orbán Viktor őket kérte fel:

  • Balog Zoltán korábbi minisztert, miniszterelnöki biztost, 
  • Bogsch Erik Széchenyi-díjas vegyészmérnököt, a Richter Gedeon Vegyészeti Gyár Nyrt. igazgatóságának elnökét, 
  • Eperjes Károly Kossuth-díjas és Jászai Mari-díjas színművészt, 
  • Freund Tamás Széchenyi-díjas neurobiológust, a Magyar Tudományos Akadémia élettudományi alelnökét, a Magyar Tudományos Akadémia Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetének igazgatóját, 
  • Hámori József Széchenyi-díjas neurobiológust, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagját, a  Pázmány Péter Katolikus Egyetem professor emeritusát,
  • Klinghammer Istvánt, a  Magyar Tudományos Akadémia rendes tagját, a  Magyar Corvin-lánc Iroda vezetőjét, az Eötvös Loránd Tudományegyetem professor emeritusát, 
  • Marton Éva Kossuth-díjas operaénekest, a nemzet művészét, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagját, a Magyar Szent István Rend, valamint a Magyar Corvin-lánc birtokosát, 
  • Mezey Katalin Kossuth-díjas és József Attila-díjas költőt, műfordítót, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagját, 
  • Sánta Ferenc Kossuth-díjas és Liszt Ferenc-díjas hegedűművészt, a nemzet művészét, 
  • Vékás Lajos Széchenyi-díjas jogászt, a  Magyar Tudományos Akadémia társadalomtudományi alelnökét, az  Eötvös Loránd Tudományegyetem professor emeritusát.

A tavalyihoz képest annyi a változás, hogy kikerült Szőcs Géza (Kossuth-díjas, Babérkoszorú díjas és József Attila-díjas író, költő, a Magyar PEN Club elnöke, miniszterelnöki megbízott), a helyére pedig érkezett a már nem miniszter Balog Zoltán. 

A 10 fős testületben két nő van, Marton Éva és Mezey Katalin. Ők tavaly kerültek be a bizottságba, előtte 2015 és 2017 között az ekkor már Kossuth Nagydíjas Jókai Anna volt az egy szem nő a testületben. 2014-ben ő sem volt ott a tagok között, csak férfiakból állt a teljes bizottság.  

Sportolók javítanak az arányokon

A legmagasabb állami kitüntetéseknél - köszönhetően annak, hogy sportolók is megkaphatják - van példa arra, hogy pont fele-fele a férfiak és a nők aránya. A három legmagasabb közül egynél.

A legmagasabb állami kitüntetések rendszerét 2011-ben alaposan átalakította az Orbán-kormány.

Vegyük sorra: 

a legmagasabb állami kitüntetés jelenleg a Magyar Szent István Rend, amit 2011-ben alapítottak. 2013-ban adták át először, ketten kapták meg ekkor: az euró atyjaként emlegetett közgazdász, Lámfalussy Sándor és az ötszörös olimpiai bajnok Egerszegi Krisztina. Egy férfi, egy nő. Mindeddig összesen 11-en részesültek az elismerésben, sorrendben: Kertész Imre író, Rubik Ernő feltaláló, Eötvös Péter zeneszerző, Polgár Judit sakkozó, Marton Éva operaénekes, Makkai Ádám költő, Erdő Péter bíboros, Vásáry Tamás zongoraművész, Demény Pál népességkutató. A 11 kitüntetettből 3 nő. 

A kettes számú állami kitüntetés a Magyar Corvin-lánc. Horthy Miklós alapította, akkor egyetlen egy nőt sem találtak érdemesnek a kitüntetésre. A Corvin-láncot az első Orbán-kormány idején alapították újra 2001-ben. Első körben 12-en kapták meg, Szabó Magda író volt az egyetlen nő: 

  • Balogh János zoológus,
  • Kallós Zoltán néprajzkutató, 
  • Lámfalussy Sándor közgazdász. 
  • Lovász László matematikus, 
  • Lukács János (John Lukacs) történész, 
  • Makovecz Imre építész, 
  • Nemeskürty István irodalomtörténész, 
  • Oláh György kémikus,
  • Szabó Magda írónő, 
  • Szokolay Sándor zeneszerző, 
  • Teller Ede fizikus, 
  • Zsigmond Vilmos operatőr. 

A baloldali kormányok az alapító Horthy miatt nem adták ki a kitüntetést, de 2012-ben eljött újra a Corvin-lánc ideje. Öten kapták meg ekkor, Marton Éva operaénekes volt az egyetlen nő:

  • Bor Zsolt fizikus, 
  • Jelenits István piarista szerzetes, tanár, 
  • Kocsis Zoltán zongoraművész, karmester, 
  • Marton Éva operaénekes, 
  • Vizi E. Szilveszter orvos, agykutató. 

2018-ban osztották ki újra, a hét kitüntetett között egyetlen egy nő sem volt: 

  • Huszti Péter színművész, 
  • Maróth Miklós orientalista akadémikus, 
  • Martonyi János külügyminiszter,
  • Melocco Miklós szobrászművész, 
  • Sir George Radda (Radda György Károly) biokémikus, 
  • Ritoók Zsigmond klasszika-filológus akadémikus,
  • Sótonyi Péter orvos akadémikus. 

A Corvin-lánc Testületnek jelenleg 13 tagja van, köztük Marton Éva az egyetlen nő, aki tagja a Kossuth- és Széchenyi-díj bizottságnak is. 

A harmadik számú kitüntetés a Magyar Becsületrend. Szintén az Orbán-kormány nagy 2011-es kitüntetésreformjakor alapították. Összesen négyen kapták meg eddig. Elsőként 2012-ben Dr. Tamás Aladárné Szűcs Ilona, a felvidéki Balogvölgy tanítónője kapta meg. A 100 éves tanítónőt megfosztottak a szlovák állampolgárságától, miután felvette a magyart. A kitüntetés átvétele után fel is szólalt Orbán Viktor mellett az október 23-i állami ünnepségen. Tamás Aladárné elhunyt 2016-ban. 

Még hárman kapták meg, mindhárman 2016-ban: Lubics Szilvia ultrafutó, Tőkés László és Olofsson Placid bencés szerzetes. A négy kitüntetettből kettő nő, a legkiegyensúlyozottabb elismerés. 

Lubics Szilvia a világ egyik legkeményebb versenyén, a kaliforniai Halál-völgyben 2017-ben. A 217 kilométeres verseny alatt nappal 50 fokban futnak. Fotó: EZRA SHAW/AFP

A többszörös Spartathlon-győztes, háromgyerekes fogorvos Lubics Szilvia kitüntetésekor Orbán Viktor azt mondta, hogy „a közvélemény nemcsak a már-már transzcendens versenyteljesítményei okán kapta fel a fejét a Lubics Szilviáról szóló hírekre, hanem azért is, mert itt különlegesen ritka összhangját láthatja a sport, a család, a szakma hármasának. Nem áldozta föl a családi életet és a szakmai előrehaladást a sportkarrierért, és nem adta fel a sportolást a szakmai sikerekért vagy a családi boldogságért. Megvalósította mind a hármat, s ezzel bebizonyította, hogy a hatalmas távolságokat az életben is le lehet győzni. Bebizonyította, amit sokan lehetetlennek tartanak, igenis lehetséges”. 

Orbán azzal folytatta, hogy „Lubics Szilviát azért érezzük közel a szívünkhöz, azért fogadjuk el példaképnek, mert bár kilométerekre hagyja maga mögött a férfiakat, de ezt nem azért teszi, hogy ezzel valamiféle elméletet bizonyítson. Ő inkább azt bizonyítja be, hogy a hivatás, a család és az álmok nem kizárják, hanem erősítik egymást”.

Vagyis ez lehet a receptje, hogy valaki nőként magas állami kitüntetést kapjon Magyarországon.