Lovász: A teljes magyar tudományosság jövője múlik ezen

Nyitóbeszédében egyszerre mutatott kompromisszumkész, ugyanakkor határozott arcot Lovász László MTA-elnök az Akadémia hétfői közgyűlése előtt elmondott beszédében.

A legfontosabb pontok:

  • Bár a kutatóhálózat alapvető feladata Lovász szerint továbbra is az alapkutatások folytatása, az Akadémia "elismeri és támogatja" a kormány azon szándékát, hogy "minél több alkalmazott kutatási eredmény és innováció jöjjön létre".
  • Lovász azzal is egyetért, hogy "jöjjön létre egy olyan új, az akadémiai kutatóhálózatot irányító szervezet, amelynek működésével ezek a kormányzati igények hatékonyabban megvalósulhatnak."
  • Az Akadémia elnöke ugyanakkor ragaszkodik ahhoz, hogy az új szervezet irányításában az MTA-é legyen a döntő szó: "Ennek a testületnek az összetétele és jogköre azonban csak olyan lehet, amely garantálja a tudományos kutatások szabadságát, függetlenségét, és feltételeinek stabilitását."

A teljes, csonkítatlan szöveg alant olvasható:

Tisztelt Közgyűlés!
Nagyra becsült Akadémikustársaim!
Tisztelt Miniszter Úr!
Kedves Vendégeink!
Hölgyeim és Uraim!

Köszöntöm Önöket a Magyar Tudományos Akadémia 191. közgyűlésén. Fél éven belül immár másodszor állok a Magyar Tudományos Akadémia legfontosabb döntéshozó testülete előtt.

Bár a legutóbbi, decemberi közgyűlés hivatalosan is rendkívüli volt, nem túlzás annak vagy még inkább sorsdöntőnek nevezni a ma kezdődőt sem. Hiszen nem csupán a Magyar Tudományos Akadémia, hanem a teljes magyar tudományosság jövőjét alapvetően meghatározó döntéseket kell meghoznunk.

Az MTA legfőbb döntéshozó testülete ma kezdődő ülésének sűrű napirendje van. Az Akadémia és a hazai tudományos élet jövőjét befolyásoló döntéseink mellett új tagokat is választunk. A beszámolókból, határozatokból, tudományos előadásokból és a csatlakozó rendezvényekből az is ki fog tűnni, hogy miért képviseli az Akadémia a magyar tudományosság egészét, és hogy erejét éppen ez a sokrétű, összefonódó, de mindig a magyar tudomány érdekeit szem előtt tartó tevékenysége adja.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Közgyűlésünk legjobban várt és legfontosabb témája a kutatóhálózat sorsa. Decemberben hitet tettem az akadémiai kutatóhálózat integritása mellett, és a Közgyűlés nagy többséggel támogatott. Majd fél évvel később, sok-sok nehéz, embert próbáló vita és tanácskozás során olyan erejét ismertem meg Akadémiánknak, a testületnek és a kutatóhálózatnak egyaránt, ami büszkeséget és némi megrendülést is kiváltott belőlem.

Az akadémiai kutatóhálózat nemzeti kincs. Olyan érték, amelynek egyben tartása mindannyiunk érdeke. Teljesítménye nemzetközi szinten is kiemelkedő, a ráfordított erőforrásokhoz viszonyítva pedig Európa élvonalában van. Meggyőződésem, hogy ez az eredmény az Akadémiának is köszönhető. Nem független az itt majd két évszázad alatt felhalmozódott tapasztalattól, az MTA köztestületében tetten érhető tudástól, a kutatóhálózatban dolgozók együttműködési készségétől. Nem független attól a szakmai felügyelettől és minőségbiztosítástól, amit az MTA nyújt, azon belül a hazai tudományos élet legjobbjai, az akadémikusok és az MTA doktorai.

Az Akadémia a kutatóhálózat teljesítménye számára nem akadályt, hanem garanciát jelent.

Bár kutatóhálózatunk feladata alapvetően felfedező kutatások folytatása, elismerjük és támogatjuk a kormány célját, hogy a felfedező kutatásokra alapozva minél több olyan alkalmazott kutatási eredmény és innováció jöjjön létre, amely Magyarország gazdasági erejét növeli. Egyetértek azzal is, hogy jöjjön létre egy olyan új, az akadémiai kutatóhálózatot irányító szervezet, amelynek működésével ezek a kormányzati igények hatékonyabban megvalósulhatnak. Ennek a testületnek az összetétele és jogköre azonban csak olyan lehet, amely garantálja a tudományos kutatások szabadságát, függetlenségét, és feltételeinek stabilitását. Ez most a mi legnagyobb felelősségünk.

Kedves akadémikustársaim!

Az MTA és a teljes magyar tudományosság jövőjét meghatározó döntések előtt állunk – mondtam az előbb, és ennek a jövőnek a megalapozásában kulcsszerep hárul ránk, az MTA tagjaira. A jelenlegiekre és azokra is, akiket ma választunk magunk közé. Mert a jogi és szervezeti problémák megvitatása és az azokról való döntés mellett a ma kezdődő közgyűlésnek feladata az akadémikusválasztás is. Annak eldöntése, hogy az MTA doktorai közül kiket tartunk a legalkalmasabbaknak arra, hogy az 1825-ben alapított Tudós Társaságot képviseljék.

És hadd emeljem ki azokat a díjakat, amelyeket hamarosan átnyújtunk a legkiválóbb kutatóknak. Az ő munkájuk és teljesítményük is megerősít abban, hogy a magyar tudományos kutatások védelmére, támogatására mindent meg kell tennünk.

Tisztelt Közgyűlés!

Sok tehát a dolgunk, és hatalmas a felelősségünk. E felelősség nagy terhet ró ránk, de arra kérem Önöket, hogy próbáljuk meg lehetőségként megélni. Tegyünk meg mindent közösen annak érdekében, hogy az utókor ne terméketlen viták és tévutak időszakaként, hanem a magyar tudományosságot erősítő, bölcs döntések korszakaként emlékezzen majd a kétezer-tízes évek végére.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket!

Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.