A Telenor és a Hello Wood közös pályázata a próbaterem nélküli zenekarokat, a lelátó nélküli sportcsapatokat, a stég nélküli strandolókat és a játszótér nélküli lakóközösségeket célozza. A mobilcég és a faalapú építészet zsenijei vállalják, hogy közösségi teret építenek azoknak a pályázóknak, akik magukévá teszik az „együtt többre megyünk” filozófiáját.

Hallottak már olyan viccet, ami úgy kezdődik, hogy „mi lesz, ha keresztezzük a...?” (Ha nem, tessék, egy gyors példa: mi lesz a sündisznó és az óriáskígyó keresztezéséből? Másfél méter szögesdrót.) Legalább ilyen meghökkentőnek hat, hogy a Telenor és a Hello Wood egymás tenyerébe csaptak, és közös projektet terveznek. Egy mobilkommunikációs nagyvállalat, illetve egy faanyagokból művészi installációkat készítő cég? Mi lehet a közös nevezője a nemesfémekkel, karcálló érintőképernyőkkel és okos szoftverekkel dolgozó mobiliparnak, illetve egy, a legtermészetközelibb építőanyagot használó művészcsoportnak?

A kulcsszó: az együttműködés, az összefogás, a közösségépítés – ez az, ami mindkettőjükre jellemző. A technológiai cégek gyakran megengedőbb díjszabásokkal dolgoznak, ha mindenki hoz magával még egy embert; napestig lehetne sorolni a példákat a mobilcégek vállalati flottakedvezményitől a Spotify családi előfizetéséig. A Telenor legfrissebb promóciós ajánlata, az Itt a kódod! például kedvezményt ad azoknak az előfizetőinek, akik megfelelnek a felhívási feltételeknek, ajánlják a céget az ismerőseiknek, és ezáltal ők is Telenor Blue+ előfizetővé válnak.

Az üzenet egyértelmű: együtt többre megyünk.

Hasonló filozófiát követ a Hello Wood is. A kezdeményezés csaknem tíz éve indult. Kezdetben csak egy formatervezési projekt volt a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen, de azóta jócskán kinőtte magát: 2010 óta alkotótáborokat szerveznek, a 2014-es Sziget Fesztiválon pedig már ők építették az elektronikus tánczenei pavilont, a Colosseumot. Azóta se szeri, se száma a meghökkentő köztéri installációknak: elég csak a Hősök terén látható BUDAPEST feliratra, a Sziget Fesztivál gigantikus fatojásaira, esetleg az Erzsébet téren elhelyezett, fából készült kávéscsészére gondolni.

A meghökkentő formák és a funkcionalitás elegye, valamint az organikus, könnyen elbomló alapanyagok sok-sok kíváncsi tekintetet vonzanak; látható, hogy a fa is épp úgy lehet a közösségteremtés alapja, mint a szilíciumlapkák és a szoftverek. (Sőt, még annál is jobban: komoly szakirodalma van annak, hogy a fa, mint természetes hatású építőanyag milyen otthonos hangulatot és erős kötődést vált ki az emberekből.)

A mobilcégek elsősorban a digitális platformokon és a közösségi médiában tudják megvalósítani a közösségteremtést; a köztéri installációk viszont nagyon is egy konkrét helyhez kötődő jelenségek. De a kettő nem zárja ki egymást, sőt, ez esetben egymást erősítik:

az Együtt/tér kampányban a Telenor vállalta, hogy finanszírozza két közösségi tér megépítését, a kivitelezéssel pedig a Hello Woodot bízzák meg.

Mielőtt a kedves olvasót elragadná a megalománia: a Telenor pályázatot hirdet, nem nyereményjátékot, és a megvalósíthatóságnál gyakorlati szempontokat is figyelembe vesznek. Nem érdemes arra bazírozni, hogy egy mobilcég pénztárcájából építtethetünk futballstadiont a hátsó kertünkbe – ugyanakkor országszerte vannak próbaterem nélküli zenekarok, színpad nélküli színjátszó körök, játszótér és kutyafuttató nélküli lakóközösségek, vagy éppen lelátó nélküli sportcsapatok. Nekik az Együtt/tér kampány egy remek lehetőség arra, hogy változtathassanak ezen az áldatlan állapoton.

A vállalás nagyságrendje könnyebben belőhető, ha szemügyre vesszük a pilot projektet, a székesfehérvári rögbiklub fedett lelátóját. Ebből egyértelmű lesz, hogy a szakmai zsűri milyen szempontok alapján bírálja el a projekteket: megvalósíthatóság, helyszín, illetve a pályázó közösség célja. Jobb eséllyel indulunk, ha egy vidéki tóparton szeretnénk stéget építtetni a helyi lakóközösségnek, vagy kutya-akadálypályát szeretnénk egy ötezer fős lakótelep közelébe.Bármilyen döbbenetes látvány lenne egy 25 méter magas trójai faló Hódmezővásárhely főterén, a gyakorlati értéke elhanyagolható, így automatikusan hátrányba kerül.

Ezzel szemben a székesfehérvári rögbicsapat sportközpontú közössége – akik eddig betonlépcsőkön ücsörögve nézhették végig a meccseket – egy emberként mozdultak meg, hogy segítsenek megépíteni az új, fából készült lelátót. Nem csoda, hiszen igen összetartó közösségről van szó: szülők és gyerekek együtt szurkolnak, és nemcsak a pályán, hanem azon kívül is támogatják egymást. Nagy volt hát az öröm, amikor a Telenor őket választotta ki, mint a pilot projekt győztes pályázóit.

„Mind a három gyerekem rögbizik. Nem élsportolóknak készülnek, hanem csak a mozgást szeretik. Megtanulják a gyerekek, hogy nemcsak én vagyok, hogy nemcsak rólam szól ez a világ, hanem egymásról is” – mondta az egyik szülő.

„Minden nap beszélek a csapattársaimmal. Annyira összeszoktunk már a közös programok után, hogy ez már nem egy közösség, hanem egy család” – mondta Lili, a rögbicsapat tagja.

„Én annak örülök, hogy van valaki, aki törődik velünk, aki önzetlenül idevarázsol nekünk egy ilyen csodaszép lelátót. Ez mind a rögbiklubot, mind a közösség erejét nagyon megerősíti” – mondta Ferenc, a csapat edzője a pilot projektről.

Némi józan gyakorlatiassággal, illetve a Telenor oldalán található jelentkezési lap kitöltésével bárki pályáztathatja az ötletét. (Csak arra figyeljünk, hogy a regisztráció után kapott emailre 3 naptári napon belül mindenképpen válaszoljunk, mert ennek hiányában a pályázat érvénytelen lesz!)

Ezután jön az elbírálás. A székesfehérvári lelátó megépítése előtt a Telenor és a Hello Wood komoly kutatómunkát végeztek, illetve személyes interjúkat is készítettek; végül Ferenc, a rögbicsapat vezetőjének elhivatottsága és lelkesedése miatt választották őket. Az elbírálásnál figyelembe veszik azt is, hogy a projektnek demonstratív hatása is legyen:

azt akarják megmutatni, hogy egy önerőből szerveződő közösség mekkora értéket adhat – és nemcsak a tagjainak, hanem az egész településnek.

Ha ezt az elvet a pályázók is magukénak vallják, akkor jönnek a faalapú építészet legnagyobb hazai zsenijei, hogy lefektessék az alapokat, és a zsebébe nyúl a mobilcég, hogy ne csak digitális platformokon, hanem az analóg világban is közösséget teremtsenek. Mert együtt többre megyünk – és tökmindegy, hogy ehhez mikrocsipeket vagy kőrisfát használunk kohéziós elemként.

(A pályázatot az Együtt/tér kampány hivatalos honlapján lehet benyújtani. A részvételi feltételeket és az adatkezelési szabályzatot ugyanitt találjuk. pályázat 2019. május 15-től 2019. június 7-ig tart; a nyertes pályázatokról a szervezők még ugyanezen a napon értesítik a résztvevőket.)