A koszovói hatóságok Moszkva kérésére szabadon engedték kedden azt az orosz ENSZ-alkalmazottat, akit reggel fogtak el a koszovói különleges rendőrség (Rosu) kommandósai.
A Rosu szervezett bűnözés gyanújával kedden elfogott 23 embert, főképp szerbeket és bosnyákokat, köztük rendőröket is. Az elfogottak között volt Mihail Krasznoscsokov, aki az ENSZ ottani békefenntartó missziójának (UNMIK) tagjaként tartózkodik Koszovóban. Krasznoscsokovot kórházban ápolják egy szerb állampolgárral együtt, és az UNMIK tájékoztatása szerint már nincs rendőri felügyelet alatt.
Helyszíni beszámolók szerint kedden nagyon feszült volt a helyzet Észak-Koszovóban, ahol nagyszámú szerb kisebbség él. A koszovói rendőrség ellenállásba ütközött, a szerbek ugyanis Zubin Potokban például barikádokat állítottak, hogy megakadályozzák egy helyi szerb rendőrségi vezető elfogását. A Rosu áttört az útzárlaton, és elfogta a gyanúsítottat. A Balkan Insight értesülései szerint négy rendőr megsérült, az egyiküket meglőtték.
A különleges rendőri alakulat az akció után kivonult Észak-Koszovóból, viszont a beszámolók szerint az akció során legalább száz szerbet megvertek a rendőrök. Tiltakozásul a szerbek szerdára békés demonstrációt jelentettek be a szerbek lakta településeken. Az 1,8 milliós Koszovóban körülbelül 120 ezer szerb él.
Az incidens miatt Hashim Thaci koszovói elnök a szervezett bűnözés elleni harc támogatására szólított fel,
míg Aleksandar Vucic szerb államfő szerint a helyi szerbek megfélemlítése a cél, ezért teljes harckészültséget hirdetett ki, és közölte: ha szerbek is veszélybe kerülnek, Belgrád lépni fog.Közben Behgjet Pacolli koszovói külügyminiszter pedig azzal vádolja a szerb elnököt, hogy a saját politikai céljai érdekében felnagyítja a történteket. Hangsúlyozta, hogy a rendőrök a szervezett bűnözés ellen léptek fel, nem pedig egy etnikai kisebbséget célzott az akció.
Koszovó, Szerbia egykori déli tartománya 2008-ban egyoldalúan kikiáltotta függetlenségét, ezt azonban Belgrád azóta sem hajlandó elismerni, és mindent megtesz, hogy fenntartsa befolyását északi részében, ahol a koszovói szerb kisebbség döntő része él. A brüsszeli közvetítéssel 2013-ban megkötött szerb-koszovói megállapodásban foglaltak tiltják a szóban forgó különleges rendőrségi egység Észak-Koszovóba vonulását a NATO és a helyi szerb vezetés beleegyezése nélkül, valamint azt is tiltják, hogy a szerb hadsereg bevonuljon Koszovóba.
A koszovói különleges rendőri alakulat akciója éppen akkor történt, amikor a szerb parlamentben a koszovói helyzet rendezéséről folyik vita. Aleksandar Vucic hétfőn arról beszélt a belgrádi képviselőház előtt, hogy az édes hazugság helyett Szerbiának el kell fogadnia a keserű igazságot Koszovóról, vagyis azt, hogy Belgrád már évekkel ezelőtt elveszítette az irányítást Koszovó felett. A köztársasági elnök arra is figyelmeztetett, hogy ha nem találnak megoldást a szerb-koszovói viszony mihamarabbi rendezésére, és nem jutnak kompromisszumra a felek, akkor újabb összecsapásra lehet számítani Koszovóval. (Balkan Insight/MTI)
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.