Benjámin Netanjahu miniszterelnöknek nem sikerült megalakítania ötödik kormányát a szerda éjfélig rendelkezésére álló határidőig, így az izraeli parlament, a kneszet megszavazta önmaga feloszlatását.

A híradások szerint 120 képviselőből több mint hetven támogatta az április 9-i választások után április 30-án felesküdött kneszet feloszlatásáról szóló törvényjavaslatot és az új választások kiírását, várhatóan szeptember 17-ére.

A koalíciós kormányt azért nem sikerült létrehozni, mert Avigdor Liberman, az Izrael a Hazánk (Jiszrael Béténu) párt elnöke ragaszkodott ahhoz, hogy a kneszet változatlan szöveggel fogadja el az első olvasatban már régebben megszavazott bevonulási törvényt, a vallásos pártok azonban ezt egységesen elutasították. 

Ahogy korábban megírtuk, a vita - most már évek óta - egy olyan katonai törvény körül forog, amely kötelezné a Tórát olvasó ultraortodox zsidókat is arra, hogy belépjenek a seregbe. 

Izraelben a katonai szolgálatot a népesség túlnyomó többsége magától értetődő hazafias kötelezettségének tekinti, amely egyrészt az ellenségekkel körbevett ország védelmét, másrészt az izraeli népesség integrációját is szolgálja, így a hadseregre a szó jó értelmében vett néphadseregként, sajátjukként tekintenek. 

Az ultraortodox zsidók egy része viszont teljes egészében elutasítja a katonai szolgálatot - a radikálisabbak pedig még Izrael állam létjogosultságát is, mert az szerintük csak a messiás eljövetelével valósulhatna meg. 

A rendkívül tagolt izraeli pártrendszerben az őket képviselő szélsőséges vallási pártok sokszor a mérleg nyelvei, Benjamin Netanjahu 2015 óta például a támogatásukkal kormányozhat. 

Lieberman, aki novemberben mondott le miniszteri posztjáról, hétfőn arról beszélt, hogy nem hajlandó olyan kormányban részt venni, amely az ultraortodox zsidó törvények szerint működik. 

Az ellenzék azt akarta elérni, hogy ha Netanjahu nem tud kormányt alakítani, akkor kneszet önfeloszlatása helyett ők kapják meg a lehetőséget. Ezt nem sikerült elérni.