Vigyázzunk, nehogy rákot kapjunk!

A lobbisták megfutamították az EU-t. Miután az európai szakhatóság, az Echa is csatlakozott az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) és az amerikai szakhatóságok véleményéhez abban, hogy a titándioxid rákkeltő lehet, az EU olyan szabályozást készített elő, amely alapján figyelmeztető jelzéssel kellett volna ellátni a titánium-dioxid tartalmú termékeket.

Ezt emeljük ki külön is: nem betiltani akarták a titándioxid használatát, csak azt szerették volna, hogy a szert tartalmazó termékekre helyezzenek el jól látható figyelmeztetést.

A vegy- és kozmetikai iparban széles körben elterjedt fehérítőszer a szakhatóságok megállapítása szerint belélegezve rákot okozhat. Az EU ezért akart figyelmeztető cimkét rakatni azokra a termékekre, amelyekben a titándioxid folyékony oldatát permet formában szórják. Mint például a festékszóró szprék, vagy akár csak a pumpás napolajak. "Megfelelő figyelmeztető címkék nélkül az emberek tán nem vennék fel a maszkot festékszórózás közben, így kitéve magukat a veszélynek" - nyilatkozta a Guardiannek egy EU-s illetékes.

De mert a titándioxid gigabiznisz - évi nagyjából 13 milliárd dolláros forgalma van -, hatalmas lobbizás indult. A Guardiannek névtelenül nyilatkozó diplomáciai források szerint volt olyan egyeztetés, amelyen 24 lobbista konkrétan utasítgatta az EU illetékeseit. A brit és az amerikai kormány támogatását is élvező lobbisták sikerrel jártak, az EU rendeletéből végük kivették a titándioxidra vonatkozó figyelmeztetést.

Kemény dió

A fenti történet jól példázza, milyen erők feszülnek egymásnak ebben a témában, ami ez esetben szó szerint a bőrünkre megy. Ugyan a május alaposan megtréfált mindannyiunkat, de most már visszavonhatatlanul itt a nyár, és a napsütéssel kezdődik a naptejszezon is. A naptejek problémája meg már azelőtt is bonyolult volt, hogy a titándioxidot potenciális rákkeltőnek minősítették volna. Mint azt Simon Gergely, a Greenpeace közép-keleteurópai vegyi szakértője tavaly ilyenkor már olyan jól megfogalmazta, a nap káros sugarai ellen védekezni kell, még ha az erre szolgáló szereknek is megvannak a kockázataik.

A legelterjedtebb naptejek például kémiai fényvédőket, oxibenzont vagy octinoxátot használnak, melyek hatással vannak a hormonháztartásunkra. Ezek helyett érdemes fizikai fényvédőket használni. Ezek közül pont a fent emlegetett titándioxid az egyik elterjedtebb. Most, bár az EU végül meghajolt a lobbisták előtt, ezek közül a pumpás vagy szprékiszerelésűeket már nem ajánlanánk, a krémek viszont továbbra is jól szolgálhatnak.

Már ha megfelelően használjuk őket, vagyis

  • kellő mennyiségben kenjük a testünkre;
  • majd ennek ellenére se töltünk órákat a napon abban a hamis biztonságérzetben, hogy most már védve vagyunk.

A Nap káros hatásai elleni leghatékonyabb védelem, ha igyekszünk minél kevesebb időt tölteni a napon. Simon emellett ajánlja az UV-védő ruházatot. Az ilyen ruházat anyagának sűrűbb szövésével véd az UV-sugárzás ellen, bár a tudatos vásárló jól teszi, ha az ilyen ruhák címkéjét is átböngészi, és inkább elkerüli azokat, amelyeket valamilyen kémiai szűrővel kezeltek - mert ezek aztán pont ugyanolyan problémákat okozhatnak a szeméttelepekre kerülve, mint az ember bőréről lemosódva.

Simon idén Hazelton Dianával együttműködve egy listát is összeállított ajánlott naptejekről. A zöldgondoskodás.hu oldalon közölt listáról kiemelném a Lavera 30-as faktorú (SPF30 - fényvédő krémből 50 faktorosnál erősebbet nincs értelme vásárolni, és egy 30-as faktorú is kiszűri már az UVB-sugarak 98 százalékát) krémét, ami a legelérhetőbb árú ezek közül.