Csak gondosan megválogatott újságírók tudósíthattak a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) sajtótájékoztatójáról, így kénytelenek vagyunk az MTI és a Magyar Kurír tudósítására hagyatkozni. A hírügynökség szerint Tóth Tamás titkár a testület nyári rendes tanácskozása után bejelentette, hogy a püspöki kar 

„őszre megvalósítja azt a mindenki számára hozzáférhető rendszert, amelyen keresztül bárki jelezheti az egyháznak a szexuális visszaéléseket”.

A bejelentésnek nem a tartalma az érdekes, hanem a ténye

Azt ugyanis eddig is pontosan lehetett tudni, hogy Ferenc pápa május 7-ei egyházi törvénye arra kötelezi a világ püspökeit, hogy meghozzanak egy sor olyan szabályt, amelyeket ugyan eddig is szorgalmaztak szakértők és egyházi vezetők, de sokan vonakodtak alkalmazni őket. Ezek egyike a jelzőrendszer, amely eddig valóban fájóan hiányzott Magyarországon.

Három hete megkerestem az MKPK Állandó Tanácsa négy tagját, hogy miért nem szóltak egy szót sem az új szabályozásról. Felidéztem, hogy Ferenc pápa bejelentése után például az Amerikai Püspökök Konferenciájának elnöke rögtön közleményt adott ki, amelyben „áldásnak” nevezte az apostoli levelet, és közölte, hogy már elkezdték annak alkalmazását. Ennek tükrében is kérdeztem őket:

• Mi a személyes reakciója erre az új egyházi szabályozásra? 
• Hogyan és mikor látnak hozzá az alkalmazásához az egyházmegyében? 
• Van-e valamilyen különösebb oka, hogy erről a minden egyházi fórumon kiemelten kezelt, történelminek mondott lépésről nem adtak ki nyilatkozatot a magyar katolikus egyház vezetői, de még a katolikus.hu sem számolt be róla? 

Választ se Erdő Péter, se Ternyák Csaba, se Udvardy György, se Veres András nem adott. Az MKPK sajtószolgálata annyit írt az összes kérdésre: „A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia hírportálja, a Magyar Kurír beszámolt a motu proprio kiadásáról, amely természetesen a Magyar Katolikus Egyházra is vonatkozik. Egységben Ferenc pápával a dokumentum alkalmazásának kidolgozása folyamatban van.”

Ehhez érdemes viszonyítani azt, hogy a püspöki kar titkára nem csak magától és hangsúlyosan beszélt a pápai törvényről, hanem sietett kijelenteni, hogy bár az

„egyéves határidőt ad az egyházmegyéknek, hogy kidolgozzák rendszerüket a bejelentések kezelésére, az MKPK azonban már őszre szeretne elkészülni a sajátjával.”

Ez egyben azt is jelenti, hogy az egyházi média fogyasztói végre szembesülnek vele, hogy ilyen bejelentések elképzelhetők.

Tóth Tamás hozzátette: a június 1-jén hatályba lépett pápai rendelkezés pontosan előírja, hogy ki köteles kivizsgálni a szexuális visszaélésekről szóló bejelentéseket. A magyar püspöki kar ennek figyelembevételével alakítja majd ki a struktúrát, amelyben nagy felelőssége lesz az egyházmegyéknek és a megyés püspököknek, ugyanakkor a rendszer valószínűleg országos szintű lesz. 

Ezek után emlékeztetett az MKPK március végi közleményére, amely a 444 kérdéseire adott válasz helyett született, és amely kifejezte, hogy az MKPK az egyházban és a társadalomban nem fogadja el és nem tolerálja a kiskorúak bántalmazását.

A bejelentés három nappal azután érkezett, hogy a 444 közzétett egy hangfelvételt, amelyen Snell György budapesti püspök egy áldozat szemébe mondta: nem érdeklik a molesztálási ügyek. Cikkünkben részletesen leírtuk A. példáján keresztül, hogyan járhat egy pap által zaklatott fiatal, ha az egyházhoz fordul. A. 16 évvel a bejelentése és 3 évvel a pap eltiltása után sem kapott a magyar katolikus egyháztól se értesítést, se bocsánatkérést.