Az amerikai Legfelsőbb Bíróságtól a politikusok kedvükre átrajzolhatják a választási térképeket

külföld
2019 június 27., 13:15
comments 83
A választókerületek politikai érdekek szerinti átszabása (gerrymandering) ellen tiltakozók az amerikai Legfelsőbb Bíróság épületénél 2019. március 26-án. A bíróság végül június 27-én hozott ítéletet, aszerint az alkotmány nem tiltja ezt.
photo_camera A választókerületek politikai érdekek szerinti átszabása (gerrymandering) ellen tiltakozók az amerikai Legfelsőbb Bíróság épületénél 2019. március 26-án. A bíróság végül június 27-én hozott ítéletet, aszerint az alkotmány nem tiltja ezt. Fotó: Aurora Samperio/NurPhoto

"Szerintem jobb republikánusokat választani, mint demokratákat. Így hát rajzoltam egy térképet, hogy elősegítsem, ami szerintem jobb az országnak" - David Lewis, a látványosan a republikánusok érdekei szerint átalakított észak-karolinai választókerületek tervezője vezette fel ezzel javaslatát a helyi törvényhozás illetékes bizottságában. Takargatni valóban nem volt mit, a térkép ránézésre bűzlik.

Észak-Karolina választókerületi térképe.
photo_camera Észak-Karolina választókerületi térképe. Fotó: National Atlas - public domain

Külön felhívnám a figyelmet a két legnagyobb észak-karolinai várost, Charlotte-ot és Raleigh-t magukban foglaló 12-es és 4-es választókerületekre, amik úgy kígyóznak át helyenként egy-egy utcányira szűkülve az államon, hogy a lehető legtöbb demokrata szavazót gettósítsák, így biztosítva a környező választókerületek republikánus többségét.

Tavaly januárban egy szövetségi különbíróság alkotmányellenesnek találta ezt, James A. Wynn Jr., a háromtagú panelt vezető bíró 191 oldalas véleménye szerint "bizonyítékok sokasága bizonyítja, hogy a [republikánus többségű észak-karolinai] törvényhozás szándékosan rendelte alá a nem republikánus szavazók érdekeit és ágyazta be a rendszerbe a republikánus többséget".

A Legfelsőbb Bíróság másfél évvel később, 2019. június 27-i, 5:4 arányú döntésével felülbírálta ezt. A legfőbb bíró, John G. Roberts Jr. többségi indoklása szerint az alkotmányozók, amikor a tagállami törvényhozásokra bízták a választókerületek kijelölését, tisztában voltak vele, hogy abban a politika is szerepet fog játszani. A bíráknak meg nincs joguk felülbírálni a jogalkotók döntését, írta.

A bíróság amúgy a nyilvánvalóan és bevallottan republikánus érdekek szerinti észak-karolinai mellett egy demokratáknak kedvező marylandi esetet is vizsgált. A két párt olykor még együtt is működik a nem versengő körzetek kialakításában, mint tette például Kaliforniában a 2000-es népszámlálás után. A következő népszámlálás utáni újrarajzolást viszont ott már pártsemlegesen végezték. (Via The New York Times, Axios)

Kommentek

Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.