Egy szövetségi különbíróság alkotmányellenesnek találta Észak-Karolina 2016-ban újrarajzolt választókerületi térképét. James A. Wynn Jr., a háromtagú panelt vezető bíró 191 oldalas véleménye szerint "bizonyítékok sokasága bizonyítja, hogy a [republikánus többségű észak-karolinai] törvényhozás szándékosan rendelte alá a nem republikánus szavazók érdekeit és ágyazta be a rendszerbe a republikánus többséget".

Elég egy pillantást vetni a térképre, hogy megértsük, Wynn mire gondolhatott:

Külön felhívnám a figyelmet a két legnagyobb észak-karolinai várost, Charlotte-ot és Raleigh-t magukban foglaló 12-es és 4-es választókerületekre, amik úgy kígyóznak át helyenként egy-egy utcányira szűkülve az államon, hogy a lehető legtöbb demokrata szavazót gettósítsák, így biztosítva a környező választókerületek republikánus többségét.

A bíróság tovább ment az egyértelmű és szemet szúró politikai machináció leleplezésénél. A három bíró közül kettő - Wynn mellett W. Earl Britt - döntése alapján az észak-karolinai törvényhozásnak két hete van új térkép rajzolására, és ha a bíróság azt is pártpolitikai alapúnak ítélné, akkor a bíróság maga terjeszt elő választókerületi térképet. Ez utóbbival a három tagú testület egyetlen, republikánus elnök által kinevezett bírója, William L. Osteen Jr. már nem értett egyett, bár az aktuális választókerületi térkép szerinte is alkotmányellenes. A bírák szerint a törvényhozók "a pártpolitikai előnyöket" kritériumként használták a körzetek újrarajzolásakor.

A döntés jelentősége túlmutat Észak-Karolina határain. Idén választási év van, 2018 novemberében a most a bíróság ítélete szerint két héten belül újrarajzolandó választókerületekben választanak majd törvényhozási képviselőket. A tét hatalmas, a demokratáknak a közvélemény-kutatások alapján lenne esélyük a többség megszerzésére, már ha nem lenne tele az ország pártpolitikai alapon újrarajzolt körzetekkel. Jelenleg két ilyen ügy van a Legfelsőbb Bíróság előtt, az egyikben republikánusok, a másikban demokraták rajzolta választási térképet támadtak meg. Hamarosan harmadikként az észak-karolinai térkép is a Legfelsőbb Bíróság elé kerülhet, így még korántsem biztos, hogy a törvényhozásnak valóban újra kell rajzolnia a térképet.

A nagy kérdés, hogy a Legfelsőbb Bíróság, amely ezidáig nem avatkozott bele a választókerületi határok megvonásába, úgy ítéli-e, hogy ez belefér a jogkörébe. Ha igen, akkor annak következményeként országos szinten indulhat be a választókerületek kijelölésének reformja, a politikai érdekek szerint testreszabott választókerületek újrarajzolása. Ennek bőven ideje lenne, mert bár az Egyesült Államok alkotmánya alapján a 438 fős törvényhozás 438 választókerületének kevesebb mint tíz százalékában van esély valódi versenyre a jelöltek között, a többit úgy jelölték ki, hogy az egyik párt egyértelmű fölényben van. (Via The New York times)