Életfogytig tartó börtönbüntetésre ítélték pénteken az Egyesült Államokban James Alex Fields ohiói neonáci férfit, aki a 2017 nyarán történt Charlottesville-i zavargásokon szándékosan halálra gázolt egy baloldali tüntetőt. 

A 22 éves Fields a per során már korábban bűnösnek vallotta magát 22 rendbeli, gyűlöletből elkövetett bűncselekményben. Ezek egyikére - a szándékosan elkövetett halálos gázolásra - életfogytig tartó börtönbüntetést lehet kiszabni. 

2017 augusztusában a virginiai Charlottesville egyetemi városban jobboldali érzületű tüntetők megmozdulást szerveztek egy, a városban felállított szobor elmozdítása ellen. A szobor Robert E. Lee tábornokot, az amerikai polgárháború déli államai - a konföderáció - hadseregének főparancsnoka volt. Az Egyesült Államok több déli tagállamában évek óta zajló történelmi revíziós kísérletek sorába illeszkedőn a városi önkormányzat - egyes, magukat polgárjoginak mondó csoportok szorgalmazására - úgy döntött, hogy a szobrot eltávolítja a belvárosból. Erre válaszként hirdettek békés tüntetést a szobrot megőrizni akaró virginiaiak.

A békésnek meghirdetett tüntetésre azonban más tagállamokból is érkeztek, köztük a fehérek felsőbbrendűségét hirdető fajgyűlölők is. Közben a tüntetésen megjelentek baloldali csoportok is, amelyek a szobor eltávolítása mellett szerveztek megmozdulást. A két csoport összecsapott egymással, és James Alex Fields szándékosan belehajtott a baloldali tüntetők tömegébe, halálra gázolva a 32 éves Heather Heyert.

A zavargások nagy visszhangot váltottak ki az Egyesült Államokban, és éles bírálatok érték Donald Trump elnököt is, aki első nyilatkozatában nem állt ki az áldozat mellett, annyit mondott, hogy mindkét tüntető csoportnak megvan a felelőssége a történtekért.

Több elemző szerint a charlottesville-i véres összecsapások fordulópontot jelentettek: felhívták a figyelmet az erősödő amerikai fehér fajgyűlölő mozgalmakra. A James Alex Fields elleni perben tavaly decemberben az ügyész a maximális büntetés kiszabását, azaz életfogytig tartó börtönt javasolta. A vádlott ügyvédjei védencük nehéz gyermekkorára és mentális betegségére hivatkozva enyhébb büntetést kértek, ám a bíró nem méltányolta az érvelést. „A vádlott bűncselekményei olyan iszonyatosak - és az ártatlanok megnyomorítása olyan komoly -, hogy ezek felülírnak minden olyan tényezőt, amelynek alapján a vádlott enyhébb büntetés mellett érvelhetne” - fogalmazott az ítélethirdetés előtti záróbeszédében Christopher Kavanaugh ügyész. (MTI)