Soros György az amerikai jobboldal legbefolyásosabb milliárdosával fogott össze, hogy ne vívjon többé örökös háborút az Egyesült Államok

Összeállt az a milliárdos együttállás, amire talán még a háttérhatalmi magyarázatok legelszántabb rajongói sem gondoltak volna soha: közös elemzőintézetet finanszíroz Soros György és Charles Koch.

Soros Györgyöt az elmúlt évek után Magyarországon aligha kell bemutatni bárkinek, míg Charles Koch az amerikai jobboldal legismertebb milliárdos testvérpárjának tagja. A Koch fivérek közül Charles és David külön-külön is ott vannak a világ leggazdagabb emberei között, és évtizedes munkájuknak hála megkerülhetetlen szereplői lettek az amerikai politikának és gazdasági életnek. Élettörténetükről pár éve részletesen is írtunk

Charles Koch jobboldaltFotó: Daniel Boczarski/AFP

Az elmúlt évtizedekben rengeteg pénzt áldoztak olyan szervezetekre és politikusokra, akik a fivérek számára szimpatikus világkép előmozdításán dolgoztak. Aktívan támogattak republikánus politikusokat, és felkaroltak olyan mozgalmakat is, melyek mondjuk az egészségügyben a nagyobb állami szerepvállalás megakadályozásért lobbizott, ahogy támogattak klímaszkeptikus szervezeteket is. Több száz millió dollárt osztottak szét a szabadpiacot és a kisebb államot propagáló szervezeteknek, és sokáig támogatták a republikánusok jobboldalán formálódó Tea Party mozgalmat is, de Donald Trump mögé már nem voltak hajlandóak beállni

Azaz elsőre nehéz elképzelni közös platformot a rendkívül konzervatív Charles Kock és a liberális Soros között, de az Egyesült Államok külpolitikája teremtett egyet: mindkét milliárdosnak elege van az amerikaiak 'örök háborújából', és szerintük itt lenne az ideje, hogy teljesen új alapelvekre helyezzék az ország nemzetközi politikáját. 

A Boston Globe számolt be elsőnek arról, hogy a két milliárdos egy olyan washingtoni elemzőintézetet kezd el finanszírozni, amely azt a külpolitikai irányelvet fogja képviselni, hogy a világban felmerülő kérdéseket diplomáciai úton, önmegtartóztatva kezelje az USA, ne pedig fenyegetésekkel, szankciókkal és bombázásokkal. A Globe cikke kitér arra is, hogy ez komoly váltást jelent Washingtonban, ahol a jelentős elemzőközpontok döntő többsége vagy a neokonzervatív militarizmus vagy a liberális intervencionizmus valamilyen alfaját képviseli. 

Az intézet a Quincy Intézet a Felelős Államvezetésért (Quincy Institute for Responsible Statecraft) nevet kapta, John Quincy Adams amerikai elnök után, aki 1821-ben arról beszélt, hogy az Egyesült Államok nem fog külföldre menni azért, hogy ott szörnyetegeket keressen, hogy aztán elpusztíthassa őket. Az intézet honlapján megjelent beköszöntő szöveg szerint az Egyesült Államok elárulta ezt a víziót, ennek pedig rettenetes következményei lettek, mind humanitárius szempontból, mind az ország nemzeti érdeke felől nézve. 

Soros GyörgyFotó: FABRICE COFFRINI/AFP

A tervek szerint az intézet szeptemberben kezdi el a munkáját, első körben a Soros-féle Nyílt Társadalom Alapítvány, illetve a Charles Koch Alapítvány is fél-félmillió dollárt tette bele a projektbe, más forrásokból pedig további 800 ezer dollár jött össze. De a következő évre már 3,5 millió dolláros költségvetéssel számolnak, ebből többek között szakértői anyagok születnek majd, egyrészt a Kongresszus tagjai számára, másrészt pedig az amerikai közvéleménynek.

Több olyan szakértőt is leigazolták már, aki az elmúlt évtizedekben az amerikai katonai beavatkozások ismert kritikusa volt, például Suzanne DiMaggiót, aki évtizedek óta hangoztatja a tárgyalásos megoldások szükségességét Kínával, Iránnal és Észak-Koreával szemben. 

Csatlakozik az intézethez a hadsereg egy visszavonult ezredese, Andrew Bacevich is, aki szerint egyszerre várják majd a progresszíveket, illetve azokat a konzervatívokat, akik nem értenek egyet a katonai beavatkozásokkal. Mint fogalmazott, ellenzik a végnélküli, kontraproduktív háborúkat, és azt szeretnék elérni, hogy újra a béke iránti vágy vezesse az ország külpolitikai törekvéseit. 

A Globe cikke szerint példaként azt lehet elképzelni, hogy a Quincy Intézet vélhetően támogatni fogja az amerikai katonák kivonását Afganisztánból és Szíriából, visszatérnének az iráni atomalkuba, kevésbé konfrontatív politikát javasolnak majd Oroszországgal és Kínával szemben, és befejeznék a rezsimváltást elősegíteni hivatott kampányokat Venezuelában és Kubában, emellett pedig a védelmi kiadások jelentős megvágását javasolhatják majd. 

2019 végéig négy jelentést terveznek publikálni: alternatív megközelítéseket javasolnak majd a Közel-Kelettel, illetve Kelet-Ázsiával kapcsolatban, emellett lesz egy jelentés, amely a 'végnélküli háborúról' szól majd, míg egy, melynek a külpolitika demokratikusabbá válása lesz a témája. 

Közleményük szerint az Egyesült Államoknak kapcsolatban kell lennie a világ országaival, de ennek a kapcsolatnak a lényege a békés együttműködés kell legyen. Ezt pedig diplomáciai eszközökkel kell elérni, mert a fegyveres beavatkozás pont e kapcsolat ellen hat, ezért bármilyen erő alkalmazása csak utolsó lehetőségként kerülhet szóba. A hadsereg azért létezik, hogy megvédje az embereket és az Egyesült Államok területét, nem pedig azért, hogy globális rendőri erőként cselekedjen, írják még. 

Az Egyesült Államoknak jelenleg több mint 800 külföldi támaszpontja van, és elképesztő összegeket költenek hadviselésre. Washingtonban ezzel pedig többé-kevésbé minden jelentős elemzőintézet egyetért, mindannyian úgy vélik, hogy a hadsereg egy alkalmas eszköz az amerikai hegemónia fenntartására. Mint a Boston Globe írja, ezzel szorosan összefügg az a mély korrupció, amely áthatja ezt a világot: a thinktankok kutatói, újságokba véleménycikket író elemzői, a politikusoknak háttéranyagokat összeállító stratégiái ugyanis nemritkán olyan intézeteknél dolgoznak, melyek finanszírozásába a hadiipar szereplői is besegítenek. 

A Vox cikke megjegyzi azt is, hogy a Koch fivérek korábban sem voltak feltétlen hívei az amerikai külpolitikai gyakorlatnak: Charles Koch már 2015-ben arról beszélt egy interjúban, hogy az elmebaj egy formájaként tekint az ország külpolitikára: „Újra és újra megbuktatunk diktátorokat, de utána nem lesz jobb semmi, és közben sok ember életét felforgatjuk. Vagyonokat költünk el, és közben amerikaiakat ölnek meg és csonkítanak meg”. Soros is régóta ellenzi az amerikai beavatkozásokat, 2006-ban írt már arról a Wall Street Journalban a Bush-féle 'Terror Elleni Háború' kapcsán, hogy egy láthatatlan ellenség ellen viselt végnélküli háború rengeteg kárt okoz az Egyesült Államok megítélésének és hatalmának a világban, ahogy roncsolja az amerikai nyitott társadalmat is. 

A felső fotón egy amerikai helikopter látható Irakban, 2007-ben. ROSLAN RAHMAN / AFP munkája.