Beismerte Rio de Janeiro volt kormányzója, hogy megvesztegette a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) egyik tagját. Kétmillió dollárt fizetett neki, hogy cserében a város szavazatokat kapjon a 2016-os nyári olimpiai játékok megrendezéséhez. (A brazil város Chicagót, Tokiót és Madridot előzte meg a pályázaton.)
Sergio Cabral a bíróságon azt mondta, hogy közvetítőkön keresztül 1,5 millió dollárt fizetett Lamine Diacknak, a Nemzetközi Atlétikai Szövetség (IAAF) akkori elnökének és NOB-tagnak, hogy Rio hét szavazatot kapjon a NOB 2009-es koppenhágai helyszínválasztó kongresszusán. Később még 500 ezer dollárt fizetett Diack fiának további három szavazat megszerzéséért.
Cabral azt mondta, Carlos Arthur Nuzman, a Brazil Olimpiai Bizottság (COB) volt elnöke javasolta neki, hogy kenje meg Diackot, és a tárgyalásokat is ő bonyolította le vele. Cabral a kétmillió dollárt abból az összegből fedezte, amivel Arthur Soares vállalkozó tartozott neki.
Cabral bírósági meghallgatását védőügyvédei kezdeményezték, a volt riói kormányzó ugyanis vádalkut akar kötni.
Nuzman, illetve további öt személy ellen 2017. október 17-én emeltek vádat vesztegetés, pénzmosás és pénzügyi szabályok megsértése miatt. Nuzmant azzal a gyanúval tartóztatta le a brazil rendőrség, hogy az ő segítségével kétmillió dollárnyi kenőpénzt utaltak át elsősorban afrikai NOB-tagoknak a 2016-os olimpiai helyszínről döntő 2009-es szavazás előtt.
A letartóztatás után NOB a szervezetben betöltött minden tisztségéből felfüggesztette Nuzmant, aki a NOB tiszteletbeli tagja volt, illetve a 2020-as tokiói játékok előkészületeit felügyelő bizottságban tevékenykedett. A NOB előzetesen felfüggesztette a COB-ot is, és beszüntette az átutalásokat a brazil szervezetnek.
Cabral 2007 és 2014 között volt riói kormányzó, és 2015-ban vették őrizetbe a Lava Jato (Autómosó) néven ismert büntetőjogi eljárássorozatban. A 2014-ben indított Lava Jato kiterjedt korrupciós hálózatot tárt fel, és ezzel hatalmas botrányt robbantott ki Brazíliában. Kiderült ugyanis, hogy számos óriásvállalat fizetett kenőpénzeket politikai pártoknak és befolyásos politikusoknak üzleti előnyért cserébe. Cabralt kétszáz év börtönre ítélték halmozottan korrupció miatt. (Reuters/MTI)
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.