Bencsik János, a Jobbik parlamenti képviselője június 25-én írásbeli választ igénylő kérdést nyújtott be Palkovics László innovációs és technológiai miniszternek. 

Bencsik először felidézte, hogy

• 2018 novemberében elterjedt a sajtóban, hogy a Deutsche Telekom ajánlatott kapott a magyar leányvállalatában lévő 59,21 százalékos részesedésének kivásárlására.
• A piaci szereplők és befektetők arra következtettek, hogy a kétmilliárd eurósra becsült ajánlat mögött "állami háttérrel rendelkező cég(ek) állhat(nak)."
• 2018-ban írtak arról is, hogy a Mészáros-féle Konzum csoport sikertelenül érdeklődött a Telenor magyarországi része iránt.
• "Az üzleti élet meghatározó szereplőinek körében az utóbbi napokban ismét élénk beszédtémává vált – többen kész, eldöntött tényként kezelik – a Magyar Telekom kormányközeli oligarcha útján történő felvásárlása. A legtöbben Mészáros Lőrinc nevét emlegetik."
• "Fontos adalék, hogy a cég a hazai tévés piacon 27, az internetszolgáltatás terén 35, a mobilpiacon 47 százalékos piaci részesedéssel bír. Egy ilyen üzleti konstrukcióval a Kormány piacvezető szerephez jutna több olyan telekommunikációs szolgáltatásban, amelyek a választópolgárok szempontjából érzékeny infokommunikációs és adatvédelmi kérdéseket vetnek fel."

Majd mindezek alapján azt a két konkrét kérdést tette fel Palkovicsnak, hogy

Valóban kormányközeli üzletember kezébe kerül a Magyar Telekom?

A Magyar Telekom esetleges átvétele hogyan illeszkedik a korábban a Kormány és a cég között létrejött együttműködési megállapodásba?

Csakhogy ezekre a kellemetlen kérdésekre Palkovicsnak nem kell válaszolnia, Kövér László házelnök egy mai datálású levelében ugyanis azt közölte Bencsikkel, hogy a kérdés feltevését jogkörével élve visszautasítja. 

Éppen aznap, amikor robbant a hír, hogy a Mészáros Lőrinc érdekeltségei és egykori jobbkeze, Jászai Gellért közös tulajdonában lévő 4iG nevá IT-cég felvásárolja a Telekom nála tízszer nagyobb forgalmú IT-cégét, a T-Systems-et.

Hogy miért utasított el Kövér a kérdést? 

Azért, mert szerinte "az írásbeli kérdés kormányzati feladatkört nem érint". Márpedig minisztereknek csak ilyen témákban lehet kérdést feltenni.

De hogyan jutott Kövér erre a következtetésre?

Onnan, hogy Cseresnyés Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára egy június 4-i levelében ezt írta neki. Cseresnyés érvelése különösen sokatmondó, mondhatni önleleplező volt. Az államtitkár Kövérnek írt levele szerint

"A Képviselő Úr a Kormánynak a Magyar Telekom Nyrt-vel való kapcsolatáról, - illetve e kapcsolatnak egy esetleges jövőbeni tulajdonváltás során bekövetkező változásáról - fogalmazta meg kérdését."

Csakhogy, mondja Cseresnyés,

"Tekintettel arra, hogy a Magyar Telekom Nyrt-ben a magyar állam jelenleg nem bír tulajdonrésszel, ezért bármilyen, a Társaság tulajdonosi szerkezetének megváltozását eredményező ügyletben a felek üzleti döntésével kapcsolatban a Kormány feladattal és hatáskörrel nem bír."

Ízlelgessük: a kormánynak azért nem lehet mondanivalója a Telekom esetleges felvásárlásának ügyében, mert jelenleg nem tulajdonos a cégben. Azon túl, hogy itt már a dolog alapvető logikája is bukdácsol, hiszen egy esetleges felvásárlás éppen azt jelenti, hogy valakinek most még nincs tulajdonrésze, de később majd lesz, valami meglepően hiányzik Cseresnyés érveléséből. Az államtitkár ugyanis simán mondhatta volna azt, hogy Bencsik a kérdésében állandóan Mészáros Lőrincet emlegeti, aki viszont magánember, privát vállakozó, akinek semmi köze a kormányhoz, így az ő esetleges felvásárlási ügyeiben sem lehet illetékes a kormány. De Cseresnyés valamiért mégsem ezzel érvelt.