Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter interjút adott a Welt am Sonntagnak, amiben többek közt beszélt a formálódó iráni válságról, és azt mondta, ha eldurvul a helyzet, 3 millió menekült rövid időn belül is megindulhat a régióból Európa felé. Asselborn szerint akik először megindulnak, azok az Iránban élő afgánok lehetnek, ők vannak 3 millióan.

A külügyminiszter szerint a jelenlegi helyzetben nem valószínű, hogy ezek az emberek visszatérjenek Afganisztánba, inkább Törökországba, onnan pedig Európába próbálnak majd menni, ha Iránban durvul a helyzet. Ez a durvulás pedig nemcsak háborús eszkaláció lehet, hanem gazdasági lejtmenet is.

Irán és az Amerikai Egyesült Államok között egyre inkább elmérgesedik a viszony, miután Donald Trump elnök kijelentette, hogy nem is próbálja meg többé a Kongresszussal elfogadtatni a Barack Obama által tető alá hozott iráni atomalkut, ami a katonai nukleáris létesítmények leépítésért cserébe a gazdasági szankciók feloldását ígérte a teheráni kormányzatnak. Mivel az USA nem tekinti többé kötelezőnek a megállapodást magára nézve, és újabb, súlyosabb szankciókat is életbe léptetett Iránnal szemben, az iráni kormány újrakezdte az urándúsítást, és a nemzetközi olajkereskedelemben kiemelt jelentőségű Hormuzi-szoros lezárásával fenyegetőzik.

Közben Trump elnök több közeli tanácsadója is nyilvánvalóvá tette, hogy akár háborúzni is hajlandóak lennének Iránnal, a Hormuzi-szorosban pedig lassan folyamatossá válnak a kisebb-nagyobb összetűzések nagy olajcégek tankerei és az azokat kísérő hadihajók, valamint iráninak vélt hajók között, melyekről a teheráni vezetés rendszerint tagadja, hogy közük lenne az iráni hadsereghez.

Háború esetén természetesen a 3 milliónál még sokkal több menekültre érdemes számítani Európában, Irán ugyanis egy több mint 80 millió lakosú állam. (Politico)