„A titokfelügyeleti eljárás a fenti okok miatt jelenleg még folyamatban van, amelynek eredményéről tájékoztatni fogom.”

Ezt Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke válaszolta a bíróságnak, amikor egy 2016-ban, tehát három évvel ezelőtt indult ügyben érdeklődtek nála.

Szél Bernadett független országgyűlési képviselő kérdése nyomán a Fővárosi Törvényszék még 2016-ban kezdeményezett úgynevezett titokfelügyeleti eljárást Péterfalvi hivatalánál.

Szél két dolgot próbált kideríteni a paksi atomerőmű bővítésének ügyében: egyrészt azt, hogy mennyibe került a kormány által megrendelt Rotschild-tanulmány, amit a paksi szerződések uniós elfogadtatásához lobbitámogatásnak csináltatott a kabinet, másrészt, hogy a az orosz-magyar atommegállapodás előkészítésében és menedzselésében még milyen cégek és szervezetek vettek részt, és ők pontosan mit csináltak.

Amikor erre 2016-ban Lázár János akkori főminiszternél rákérdezett a parlamentben, azt a választ kapta, hogy az ügyben

„a nyilvánosság számára megismerhető információ nem áll rendelkezésre”

ezután indult a per és a titokfelügyeleti eljárás, 2016-ban. A szabályok szerint az eljárásra a hivatalnak hosszabbítással együtt is legfeljebb 90 napja van.

Az ügyben zajló közérdekű adatperben most a bíróság kereste meg a NAIH-ot, hogy árulják már el, mi lett a 2016 nyarán 90 napos határidővel indult eljárás eredménye, erre válaszolta Péterfalvi, hogy még dolgoznak, és majd szól, ha kész van.

A NAIH elnöke azt is megmagyarázta, hogy miért tart ennyi ideig a döntés.

Azt írja, hogy 2018 októberében (tehát több mint 2 évvel a maximum 90 napos eljárás kezdetet után) a Miniszterelnökséget képviselő ifj. Balsai István ügyvéd arról tájékoztatta, hogy a korábbi hatáskörök egy része Süli tárca nélküli atomminiszterhez került, egy része a Miniszterelnökségen van, egy harmadik rész esetében pedig még nem tudják, hogy ki a jogutód.

Ezek után 2018 novemberében úgy tűnik sikerült eldönteni, hogy a Miniszterelnökség lesz az adatok titkosítása ügyében illetékes hivatal.

Itt egy picit lelassult az ügyintézés, és a NAIH 2019 április elején küldött felhívást Gulyás Gergely miniszternek, hogy tisztázza a tényállást, hogy az adatvédelmi hatóság meg tudja ítélni, jogszerű volt-e a titkosítás.

Ekkor a Miniszterelnökség ügyvédje, ifj. Balsai mondta viszont, hogy lassabban a testtel, és a határidő meghosszabbítását kérte, hogy alaposan tudjanak indokolni. Végül nem sokkal később, még az ügy harmadik születésnapja előtt, 2019. május 2-án megérkezett a NAIH-hoz a Miniszterelnökség válasza.

De megint kiderült, hogy a hamar munka gyorsan kész, a Miniszterelnökség nyilatkozata Péterfalviék szerint hiányos volt, így hiánypótlásra kérték fel Gulyás Gergely minisztériumát 2019 június 20-án. Erre elvileg 8 napos határidő van, és egyelőre nem tudni, hol tart a dolog, csak annyit, hogy Péterfalvi három év után még egy kis időt kért a döntéshez.