Uniós kötelezettségszegési eljárás indul Magyarország ellen, amiért rendszeresen nem adnak enni a tranzitzónában lévő külföldieknek.

A Magyar Helsinki Bizottság beszámolója szerint ma egyébként ugyanebben a témában ismét a magyar hatóságok ellenében döntött a Strasbourgi Emberi Jogi Bíróság, amikor kötelezte őket, hogy adjanak enni egy ghánai menedékkérőnek a tranzitzónában. Ő a 25. ember, akit a magyarok megpróbáltak éheztetni, és a 16. alkalom, hogy a Helsinki kérelmére után a strasbourgi bíróság kénytelen beavatkozni.

A magyarok azért nem adnak enni a külföldieknek a tranzitzónában, mert így akarják elérni, hogy "maguktól" visszamenjenek Szerbiába.

Az eljárás most a következőképen néz ki:

A magyar állam a tranzitzónába bekerülő emberek esetében 2018 július 1. óta, (mióta életbe lépett a Stop Soros törvénycsomag), egy úgynevezett elfogadhatatlansági eljárást folytat le. Ennek egyetlen célja van, hogy megállapítsa, hogy járt-e az illető Szerbiában mielőtt Magyarországra jött, mert Szerbiát biztonságos harmadik országnak tekintjük, ahonnan - Nikola Gruveszki volt macedón miniszterelnökön kívül - senkit sem fogadunk be. Miután a tranzitzóna a szerb határon fekszik, így szükségszerűen oda minden külföldi csak Szerbiából tud belépni, így ebben az eljárásban gyakorlatilag automatikusan elutasítják a menedékkérőket.

Ez az a pillanat, amikor a magyar hatóságok nem adnak többet enni a külföldieknek (amíg a strasbourgi bíróság minden esetben külön-külön nem kötelezi őket erre).

Az elutasítás után ezeket a tranzitzónában lévő külföldieket a hatályos magyar szabályok szerint vissza kellene toloncolni Szerbiába, de Szerbia egyetlen menedékkérőt sem hajlandó visszavenni Magyarországtól 2015 szeptembere óta, ezért az elutasított emberek lehetetlen helyzetbe kerülnek.

Elvileg az uniós jog szerint, ha nem veszi vissza őket Szerbia, akkor egy rendes eljárást kellene lefolytatnia a magyaroknak, amiben már érdemben vizsgálják, hogy kaphatnak-e menedékjogot. Ezeket a "második körös" eljárásokat a magyarok nem hajlandóak lefolytatni, előfordult már, hogy inkább megpróbáltak Afganisztánba hazatoloncolni embereket, anélkül, hogy akár egyelten magyar hatóság érdemben vizsgálta volna, hogy otthonukban üldözik-e őket, és így kaphatnak-e menedékjogot.

A magyar hatóságok az éheztetéssel azt próbálják elérni, hogy a külföldiek "önként" menjenek vissza Szerbiába az első elutasítás után, és még véletlenül se kelljen velük szemben a normál menekültügyi eljárást lefolytatni, aminek a végén akár védelmet is kaphatnának.

Ha a külföldiek az eljárás közben bármikor elhagyják a tranzitzónát (például mert ott éheztetik őket), akkor automatikusan visszadobják a kérelmüket, és akkor ez nem csak Magyarországra lehet érvényes, hanem erre hivatkozva más uniós országban is elutasíthatják a kérelmüket.

A kormánynak az éheztetésekkel kapcsolatban most a szokásos két hónap helyett csak egy hónapja van válaszolni a bizottságnak.