Dél-Korea megcsinálta a mesterötöst sportban. Volt házigazdája nyári és téli olimpiának, foci világbajnokságnak, atlétikai vébének és most vizes világbajnokságnak is. 

Magyarország eddig az ötből egy topeseménynek volt a házigazdája, 2017-ben a máig nehezen feledhető vizes világbajnokságnak. Ahogy ott elszálltak a költségek, az alapján ennyi bőven elég is lenne. Miután nincs publikus elszámolás, így csak nagyjából lehet megbecsülni a költségeket, valahol 108 és 130 milliárd forint között volt. 

A most véget ért dél-koreai vizes világbajnokságnál szintén elég ütemesen emelkedtek a kiadások, de végül megállt a végső összeg 224 milliárd koreai vonnál, ami 54 milliárd forint körül van. 

Vagyis fele annyiból kijött az kvangdzsuni vizes világbajnokság, mint a miénk.

A budapesti versenynél jelentős tétel volt, hogy új uszoda épült, 43 milliárd forintból. Kvangdzsuban a meglévő infrastruktúrára alapoztak, illetve ideiglenes helyszíneket alakítottak ki, hogy leszorítsák a költségeket, és ne maradjon a nyakukon kihasználatlan épület a vébé után. 

A központi helyszín a Nambu Egyetem 2015-ös Univerisadéra épült vizes központja volt.  Ezt ugyan jelentősen át kellett alakítani, 3000-esről 10 ezer férőhelyesre bővíteni, de nem volt szükség új építésére.

A többi helyszín mind ideiglenes lett. Budapesten volt bejáratott vízilabdahelyszín a Margitszigeten, Koreában – ahol a vébé előtt szedtek össze úszni tudó lányokból egy pólóválogatottat, ki is kaptak a magyaroktól 64-0-ra – ez hiányzott. De nem építettek állandó uszodát pluszban, hanem egy focistadionban állítottak fel két, elbontható medencét. Ugyanez volt a helyzet a szinkronúszással. Budapesten is a Városligetben felállított ideiglenes medencékben voltak a szinkronúszó versenyek. A medencéket az esemény megrendezésével megbízott Bp2017-nek azóta sem sikerült eladnia, 1,6 milliárd forintos értékben a mai napig a készletek között van feltüntetve. A koreaiak ezt megoldották: az ideiglenes medencéket a világbajnokság után Tokióba, a jövő évi olimpia és a 2021-es vizes világbajnokság helyszínére szállítják át. 

Kvangdzsu abban hozta a legnagyobb újdonságot, hogy a sportolókat és a média munkatársait nem hotelekben szállásolták el, hanem – az olimpiák mintájára – kialakítottak egy külön kisvárost. Kívülről leginkább egy lakótelepre hasonlít, de ahol lehet, teljesen automatizált. A 25 épületben több, mint 1600 lakás van, 4400 szobával, a világbajnokság után piacra dobják ezeket.  

Budapesten a szállodákban bíztak, de pont a világbajnokság idején a hotelek alulteljesítettek, akár a többi nyári hónaphoz képest, akár az egy évvel későbbi vendégéjszakákat nézve. 

A kvangdzsuni verseny végén nem hangzott el az az udvarias mondat, ami Budapesten igen, hogy ez volt minden idők legjobb világbajnoksága. Viszont nem is volt a legdrágább, mint a budapesti. 

A koreai szervezők büszkék rá, hogy a többi versennyel összehasonlítva milyen alacsonyan sikerült tartani a költségeket. A tavalyi téli olimpia teljes költségvetésnek 5 százalékából kijöttek, de a tegui, 2011-es atlétikai világbajnokság is háromszor annyiba került, mint a mostani vizes vébé.

Számunkra ez duplán is érdekes. Budapest ugyanis – éppen Dél-Koreában – újra megkapta a vizes vébé rendezési jogát, 2027-ben lesz újra Magyarország a házigazda. Magyar részről azt hangoztatják, hogy nagy beruházásra már nincs szükség, akár holnap megrendezhetnék a világbajnokságot. Ami azért meglepő kijelentés, mert a költségeknek csak 30-40 százaléka volt a Duna Aréna. Budapest tavaly előtt beugró rendező volt, ezért rohamtempóban kellett végezni a munkákkal. Van, amivel nem is sikerült határidőre.

Kizárt, hogy egy újabb világbajnokság 50 milliárdnál olcsóbb legyen, felső korlátot meg aztán képtelenség tippelni. Még az is előfordulhat, hogy nem a Duna Arénát hasznosítjuk újra, hanem az addig elkészülő jolly joker budapesti szupersportcsarnok lesz a fő helyszín.   

A koreaiak a mai napig hivatkoznak a tegui atlétikai világbajnokság majdnem 160 milliárdos költségvetésére. Pedig új stadiont sem kellett építeni, mert a 2002-es foci világbajnokságra elkészült a város arénája. Magyarország 2023-ban rendez atlétikai vébét, ehhez – akárcsak a vizes vébére – új központi helyszín, mégpedig a stadionok országában egy újabb stadion épül. A 140 milliárdos Puskás Stadion addigra régen elkészül, de azt úgy tervezték meg, hogy oda nem fér be az atlétika. 

Magyar részről egyelőre még becslést sem mondtak arról, hogy mennyibe fog kerülni a 2023-as budapesti atlétikai világbajnokság, ami olyan szempontból ügyes, hogy – szemben a vizes vébével – nem lehet majd mihez hasonlítani a végleges költségeket. A nemzetközi szövetség alapköltségekre 31 milliárdot lőtt be. Ehhez jönnek az új stadion mellett a speciális magyarországi költségek.   

Egyébként kevés ország van, amelyik Dél-Koreához hasonlóan megcsinálta a nagy ötös rendezést a sportban, eddig ezt csak Németország, Olaszország és Japán mondhatta el magáról. Az Orbán-kormány ambícióinak sportesemények rendezésében nincs korlátja, a nyári olimpiáról egyáltalán nem tett le, még a téli olimpiára is volt ötlet, hogy legalább társrendezőként szálljunk be fedettpályás számokkal. Eddig egyetlen egy dologra mondta Orbán Viktor azt, hogy annak megrendezésére képtelen lennének: a foci világbajnokság. Oda ugyanis nem lennének elegek a mi vadi új, méreg drága stadionjaink, sokkal nagyobb arénákat kellene építeni. Márpedig mi a kisebb stadionjainkat sem tudjuk kihasználni, egy-kétezren lötyögnek a tízezres nézőtéreken. Mihez kezdenénk ötvan-hatvanezres stadionokkal? Társrendezőként azért a foci Európa-bajnokságba jövőre belekóstolhatunk.