Szél Bernadett feljelentést tett a tranzitzónában rendszeres éheztetések miatt, a rendőrség válaszában gyakorlatilag tőle kérte, hogy nyomozza ki az ügyet helyettük

Szél Bernadett független országgyűlési képviselő júliusban tett feljelentést

  • hivatali visszaélés
  • közfeladati helyzettel visszaélés,
  • és testi sértés megalapozott gyanúja miatt

a szerb határon található tranzitzónában éheztetett külföldiek ügyében a Csongrád és a Bács-Kiskun Megyei rendőr-főkapitányságon.

Szél a feljelentésében arról írt, hogy 2018 augusztusa óta 14 esetben összesen 23 embernek nem adtak enni a magyar hatóságok. Az éheztetések ügyében a Magyar Helsinki Bizottság minden alkalommal az Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB) fordul, ahol minden alkalommal kimondják, hogy a magyar hatóságoknak kötelessége enni adni a tranzit zónában lévő külföldieknek. Szél szerint már csak az EJEB döntéseiből is egyértelműen kiderül, hogy a magyar hatóságoknak kötelező gondoskodni a tranzitzónában lévő külföldiek élelmezéséről, ezért kötelességszegést és így hivatali visszaélést követnek el, akik az éheztetésről döntenek.

Szél feljelentésére a Nemzeti Nyomozó Irodától érkezett válasz, abból pedig az derül ki, hogy feljelentés kiegészítést rendeltek el. A válaszban a rendőrség azt írja, hogy a fejlentő Szél Bernadettnek nyolc napja van rá, hogy

  • elküldje a nemzetközi jelentéseket, amik a tranzitzónás élelmezést sérelmezik;
  • ezek hiányában elküldje az éheztetés körülményeit részletező egyéb dokumentumokat; 
  • elküldje a feljelentésében megjelölt 23 külföldi személyes adatait;
  • az Emberi Jogok Európai Bíróságának az ügyben hozott döntéseit, amikben kötelezi a magyar hatóságokat, hogy adjanak enni a tranzitzónában lévő embereknek;
  • és a feljelentését alátámasztó egyéb dokumentumokat.

Abszurd, hogy egy országgyűlési képviselőnek kellene nyolc nap alatt elvégeznie egy komplett nyomozást és beszereznie ezeket a dolgokat. Az EJEB nyilvános döntései például csak kezdőbetűt tartalmaznak, a menedékkérőktől - akiknek egy része ma már lehet, hogy nincs is a tranzitzónában - egyenként kellene beleegyezést kérni, hogy a személyes adataikat használhassuk.

- ezt mondta a 444-nek Szél Bernadett, de hozzátette, hogy igyekszik minden elérhető iratot határidőre összegyűjteni, és elküldeni a rendőrségnek.

Pont egy héttel ezelőtt indult kötelezettségszegési eljárás az unióban Magyarországgal szemben a tranzitzónában lévő külföldiek rendszeres éheztetése miatt.

A külföldiekkel szemben lefolytatott eljárás ma így néz ki:

A magyar állam a tranzitzónába bekerülő emberek esetében 2018 július 1. óta, egy úgynevezett elfogadhatatlansági eljárást folytat le. Ennek egyetlen célja van, hogy megállapítsa, hogy járt-e az illető Szerbiában mielőtt Magyarországra jött, mert Szerbiát biztonságos harmadik országnak tekintjük, ahonnan - Nikola Gruveszki volt macedón miniszterelnökön kívül - senkit sem fogadunk be. Miután a tranzitzóna a szerb határon fekszik, így szükségszerűen oda minden külföldi csak Szerbiából tud belépni, így ebben az eljárásban gyakorlatilag automatikusan elutasítják a menedékkérőket.

Ez az a pont, amikor a magyar hatóságok nem adnak többet enni a külföldieknek (amíg a EJEB minden esetben külön-külön nem kötelezi őket erre).

Az elutasítás után ezeket a tranzitzónában lévő külföldieket a hatályos magyar szabályok szerint vissza kellene toloncolni Szerbiába, de Szerbia egyetlen menedékkérőt sem hajlandó visszavenni Magyarországtól 2015 szeptembere óta, ezért az elutasított emberek lehetetlen helyzetbe kerülnek.

Elvileg az uniós jog szerint, ha nem veszi vissza őket Szerbia, akkor egy rendes eljárást kellene lefolytatnia a magyaroknak, amiben már érdemben vizsgálják, hogy kaphatnak-e menedékjogot. Ezeket a "második körös" eljárásokat a magyarok nem hajlandóak lefolytatni, előfordult már, hogy inkább megpróbáltak Afganisztánba hazatoloncolni embereket, anélkül, hogy akár egyelten magyar hatóság érdemben vizsgálta volna, hogy otthonukban üldözik-e őket, és így kaphatnak-e menedékjogot.

A magyar hatóságok az éheztetéssel azt próbálják elérni, hogy a külföldiek "önként" menjenek vissza Szerbiába az első elutasítás után, és még véletlenül se kelljen velük szemben a normál menekültügyi eljárást lefolytatni, aminek a végén akár védelmet is kaphatnának.

Ha a külföldiek az eljárás közben bármikor elhagyják a tranzitzónát (például mert ott éheztetik őket), akkor automatikusan visszadobják a kérelmüket, és akkor ez nem csak Magyarországra lehet érvényes, hanem erre hivatkozva más uniós országban is elutasíthatják a kérelmüket.

Hollik István kormányszóvivő csütörtök reggel a TV2 Mokka című műsorában arról beszélt, hogy a kötelezettségszegési eljárás a távozó, bevándorláspárti, Juncker-féle Európai Bizottság utolsó támadása Magyarország ellen, és csak a bevándorláspártiak terjesztik az éheztetésről szóló álhíreket, a tranzitzóna nyitott, Szerbia felé bármikor el lehet hagyni, arra viszont nem tért ki, hogy aki elhagyja a tranzitzónát, akár csak azért, mert nem bírja az éheztetést, az a fent leírtak szerint automatikusan bukja a menekültügyi eljárást.

Ezen a héten szerdán egyébként ként újabb külföldi éheztetése miatt kellett közbelépnie az európai bíróságnak, így már összesen 26 emberrel fordult ez elő.