Az indiai parlament, a Lok Szabha jóváhagyta Kasmír indiai fennhatóság alatt álló része alkotmányos státusának visszavonását.

Az indiai törvényhozás alsóházában 366 képviselő támogatta 66 ellenében az indiai kormány hétfői döntését, aminek értelmében megvonja Dzsammu és Kasmír állam különleges alkotmányos státusát. Hétfőn egyébként az indiai felsőház, a Rádzsa Szabha is áldását adta erre. Ezzel a kormányzati döntés törvényhozási oldalról teljes támogatással rendelkezik.

Pakisztán hevesen tiltakozott a vitatott hovatartozású terület jogainak csorbítása ellen. Kamar Dzsaved Badzsva pakisztáni vezérkari főnök kedden kijelentette, hogy a pakisztáni hadsereg a végsőkig támogatja „a kasmíriak igazságos küzdelmét”, és „bármeddig elmegy” a kasmíriak érdekében.

Amit Sah indiai belügyminiszter a tévében is közvetített hétfői parlamenti beszédében közölte: elnöki rendelet alapján visszavonják az indiai szövetségi alkotmány 370. cikkét, ami különleges státusszal ruházza fel Dzsammu és Kasmírt, és újjászervezik a szövetségi államot.

Az alkotmány szóban forgó cikkének értelmében az egyetlen, muszlim többségű indiai szövetségi tagállamnak saját alkotmánya és nemzeti zászlaja van, hozhat törvényeket, és nagy fokú önállóságot élvez, kivéve a külügyek intézését, a védelmi politikát és a tájékoztatást. Minden szövetségi törvényt – kivéve az említett területeket érintő jogszabályokat – meg kellett szavaztatni a helyi parlamenttel is.

Újdelhi elképzelése szerint Dzsammu és Kasmír elveszíti szövetségi tagállami státusát, és kisebb hatáskörrel rendelkező – a központi vezetés által közvetlenül irányított, saját kormányzóval nem rendelkező – szövetségi területté válik. A területből kiválik Ladak történelmi régió, ami szintén szövetségi területté alakul át.

Az indiai vezetés szerint a különleges státusból fakadó jogok megvonására azért van szükség, hogy egyrészt egyszerűbbé váljon a szélsőségesek elleni küzdelem, másrészt, hogy a terület teljesen integrálódni tudjon Indiába, ami most 29 tagállammal és 7 szövetségi területtel rendelkezik.

A vitatott hovatartozású, himalájai Kasmíron három ország, India, Pakisztán és – kisebb részben – Kína osztozik. India és Pakisztán 1947-es függetlenné válása után háború robbant ki Kasmír birtoklásáért, ez még 1948-ban is tartott. A felek végül tűzszünetben állapodtak meg. Újdelhi akkor azt ígérte, hogy az ellenőrzése alatt álló területen ENSZ által felügyelt népszavazást tart Kasmír önrendelkezési jogáról, de ez nem történt meg.

A 1980-as évek végén erős szeparatista fegyveres mozgalom bontakozott ki a területen. Újdelhi többször is azzal vádolta Iszlámábádot, hogy támogatja a Kasmír indiai részén tevékenykedő fegyveres szakadár csoportokat, amik több merényletet is elkövettek a térségben. Iszlámábád elutasítja az erről szóló vádakat. Az indiai uralom ellen, a Pakisztánnal való egyesülésért vívott fegyveres küzdelmekben kb. 45 ezer ember halt meg. (MTI)