Kásler: István úgy alakította ki keresztény államát, hogy az ősök hagyományára, hagyatékára építkezett

A magyarok származástudata, önazonossága, egymás iránti tisztelete és szeretete, rokonaik megbecsülése egyben a jövőjük záloga - mondta az emberi erőforrások minisztere az V. Ősök Napja ünnepélyes megnyitóján mondott beszédében szombaton, a Bács-Kiskun megyei Bugacpusztán. 

Fotó: Bús Csaba/MTI/MTVA

Kásler Miklós emlékeztetett: Álmos küldetése az volt, hogy összegyűjtse a rokon népeket és erőszövetséget kovácsoljon. Művét vitte tovább az utolsó fejedelem, Vajk - az első magyar király, István -, aki ezt a küldetéstudatot új dimenzióba emelte. Úgy alakította ki keresztény államát, hogy az ősök hagyományára, hagyatékára építkezett. A szuverenitásra, az integritásra, a függetlenségre, a hagyományok és az ősök tiszteletére - tette hozzá.

Hangsúlyozta, ez volt az a biztos alap a magyar nép sanyargattatásainak és véráldozatainak időszakában, amire újra és újra új hazát építhettek. 

Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke kiemelte: nincs olyan szeglete a történelmi Magyarországnak, ahol a helyi érték tudatos feltárásakor ne jelent volna meg az ősök értéket, minőséget teremtő tudása, egészséges gondolkodást és életmódot közvetítő példázata.

Hangsúlyozta, újra és újra bizonyosságot nyer, hogy a magyarok múltja több évezredes gyökérzete sebezhetetlen. Hiába rombolták várait, hiába pusztították falvait, fosztották ki sírjait, hiába hamisítják történelmét és eredetét. Az Országgyűlés alelnöke szerint, "a közeli és a távoli magyar múlt ellenáll", és nemcsak a magyar hit- és mítoszvilág éltető ereje vagy a hagyományokat különféle formában feltárók miatt, hanem a fiatal tudósnemzedék is rendre megkísérli az "évtizedek bűnös mulasztásait pótolni."  

Az idei, sorrendben ötödik Ősök Napja rendezvényei már pénteken megkezdődtek és vasárnap estig tartanak Bugacon.  

Újdonság az idei rendezvényen, hogy először tartanak nagy nomád felvonulást, amelyen több száz lovas szekerekkel, tevékkel, bivalyokkal és családtagjaikkal korhűen idézik meg a magyarok bejövetelét. Az Attila sátrában rendezendő antropológiai és régészeti kiállításon arc-, fegyver- és ékszerrekonstrukciókat láthat a közönség, de a sátorban mutatják be az első, Erdélyben megtalált lovas hun temetkezés eredeti maradványait is.

Először tartanak bemutatót a korabeli sírleletek alapján, az eredetivel azonos anyagokból készült íjrekonstrukciókból. Emellett több nomád sportversenyt is rendeznek. Koraközépkori harcokat és csatajeleneteket is bemutatnak, de kézműves foglalkozás és -bemutató, valamint vásár is várja a látogatókat.

A háromnapos program az ősökre való megemlékezéssel, a szertűzzel ér véget. (via MTI)