Visszaszóltak a lelkiismereti okból felmondott osztályvezetőnek a zalaegerszegi kórház szívsebészei

A 444-en írtunk először róla, hogy húsz év után felmondott Alotti Nasri, a Zala Megyei Szent Rafael Kórház Szívsebészeti Osztályának vezetője, akinek a kórház főigazgatójának, Halász Gabriellának címzett felmondólevele a Facebookon kezdett terjedni. 

A döntését közvetlenül az előzte, hogy egy beteg „indokolatlan egy hét tartózkodás után, műtétre várva meghalt". 

Az eset

Nasrinak a levél szerint komoly lelkiismereti válságot okozott az eset. Úgy érezte, vagy hallgat, és eltemeti magában az incidenst, 

„vagy kockára téve a szakmai egzisztenciámat, családom biztonságát félre állok, mert tovább nem tudok ebben a feszült, bizalommentes légkörben dolgozni. Az utóbbit választottam.” 

Bántotta az osztályvezetőt, hogy az eset nyomán nem indult belső vizsgálat, és hogy a kórház nem tesz lépéseket a szívsebészeti osztályt személyi és tárgyi hiányosságai miatt, amit már többször szóvá tett. 

Nasri ezután az Indexnek adott interjújában beszélt az eset részleteiről is. Azt mondta, ő épp szabadságon volt, de ismerte a beteg kórtörténetét („csak azután engedélyeztem, hogy az osztályunkra kerüljön, hogy Sopronban a szakszerű előkészületeket elvégezték; sürgős koszorúér műtétre várt, melyet a szakma szabályai szerint legkésőbb a felvétel másnapján”), és végig konzultált a kollégáival; jelezte az operáció sürgősségét, ám hiába.  

A reakció

A Zala Megyei Szent Rafael Kórház szívsebészei a kórház Facebook-oldalán reagáltak az esetre. Azt írták, egy emberként elítélik az osztály belügyeinek bármilyen módon történő kiteregetését, mert szerintük a szakmájuk olyan speciális miliő, amit külső szemlélő ilyen nyilatkozatokon keresztül nem láthat át, nem érthet meg; épp ezért nem is akartak reagálni Nasri szavaira - idáig.

„Annyit azonban hadd jegyezzünk meg, hogy rendkívül nagy megkönnyebbülés számunkra a változás, szakmai tervekkel felvértezve, hatalmas lelkesedéssel, és fegyelemmel várjuk a jövőt, melyet mi alakíthatunk, most már tényleg a betegek javára.

Nem szedjük pontokba a korábbi vezető alkalmatlanságát bizonyító emberi, szakmai, manuális, erkölcsi és etikai szempontokat, nem soroljuk fel az elmúlt két évtizedben tapasztalható, országosan is kiemelkedő sebész-elvándorlás 16 (!) szívsebészének nevét, sem a számos szakdolgozóét. És nem sorolunk fel EGYET SEM azon számos esetből, akiket felsorolhatnánk...

Nem, mert ez nem tartozik betegeinkre. Ők a legmagasabb színvonalú ellátást kívánják a maguk számára, és ennél többet nem kívánunk értük tenni. Nem kívánjuk őket (félre)tájékoztatni arról, hogy elfogadunk-e hálapénzt, nem kívánjuk hosszú, terjengős cikkekben, riportokban dicsérni saját magunkat, és élő emlékművet sem akarunk emeltetni a volt betegeinkkel magunkról a hatalmas önimádatunk talapzatára. Ez egy letűnt generáció utolsó, fáradt, átlátszó kísérlete az űr betöltésére, melyet a szeretet hiánya képez. Mi nem ilyenek vagyunk.” 

Dr. Rashed Aref Ph.D. osztályvezető főorvos, Dr. Fülöp János szakorvos, Dr. Vígh András főorvos, Dr. Tóth Roland Ph.D., szakorvosjelölt és Dr. Watti Rézan szakorvosjelölt József Attila „Tudod, hogy nincs bocsánat” c. versével zárták levelüket.