Azt írja az Index/Eurológus, hogy az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) friss jelentése szerint a szervezet 2018-ban Magyarországon végezte el a legtöbb vizsgálatot. Az, hogy hány nyomozás indult, most kevésbé fontos, mert az OLAF feljelentések alapján indítja el őket, és mindig innen érkezik a legtöbb feljelentés.

Viszont az már lényegesebb, hogy az EU-s költségvetési csalások felderítésével foglalkozó testület tavaly Magyarországon 9, Görögországban és Lengyelországban 8, Romániában, Bulgáriában, Csehországban és Olaszországban pedig 4 nyomozást zárt le, és kiderült: a magyarországi vizsgálatok négyötödében állapított meg szabálytalanságot, és tett ajánlást a nemzeti hatóságok felé, míg Görögországban csak a nyomozások háromnegyede, Lengyelországban az egyharmada, a többi említett országban pedig a fele tárt fel visszaélést az EU-s forrásokkal.

A 2014 és 2018 közötti magyarországi fejlesztési támogatások 3,84 százalékának visszafizetését tanácsolta az OLAF, az EU-s átlag csak 0,45 százalék, Romániában 0,4, Görögországban 0,31, Lengyelországban pedig csak 0,12 százaléknyi visszatérítést javasoltak. (Ettől még nem biztos, hogy vissza is kell küldeni a pénzt, az attól függ, az Európai Bizottság és a hatóságok később hogyan működnek együttműködni.)

Az uniós államokban, tagjelölt országokban és partnerországokban tavaly 86 vizsgálatot fejeztek, 414 egyéb ügyben még mindig nyomoznak. A legtöbb munka az európai strukturális és beruházási alapok körüli visszaélésekkel van, ilyenekből finanszírozzák Magyarországon is a nagy projekteket.

Az Eurológus azt írja, az OLAF nyomozási igazgatója, Ernesto Bianchi „nem lát rendszerszintű problémát a Magyarországgal kapcsolatos statisztikákban”, és sorozatos újságírói kérdések után sem volt hajlandó következtetést levonni. Azt mondta, sok év tapasztalat megtanította, hogy ne dőljön be látszólagos statisztikai eredményeknek. (Index)