Elfogadta a brit alsóház a rendezetlen brexit elleni javaslatot

Elfogadta a brit parlament azt a törvényjavaslatot, amely megtiltja, hogy október 31-én Nagy-Britannia megegyezés nélkül lépjen ki az Európai Unióból. 

A kérdésről azért sikerült szerdán szavazni, mert kedden 21 lázadó konzervatív képviselő is támogatta a rendkívüli ügyrendről szóló szavazást. A mai szavazáson Dame Caroline Spelman személyében újabb képviselő csatlakozott ehhez a csoporthoz, de a lázadók így sem lettek 22-en, mert Caroline Nokes ezúttal valamiért nem szavazott. 

A törvény akkor léphet hatályba, ha elfogadja a felsőház, és a királynő is aláírja. Ezzel sietni kell, mert a királynő Boris Johnson miniszterelnök kérésére szeptember 15-ével felfüggesztette a parlamentet. 

Johnson a szavazás után újra elmondta a parlamentben, hogy az ország október 31-én mindenképp kilép az EU-ból. Ahogy korábbi cikkünkben írtuk, elvben fennáll a lehetősége - és a kormány leginkább brexitpárti minisztere, Michael Gove utalt is erre -, hogy a kormány egyszerűen nem vesz tudomást az új törvényről. De Johnson a parlamenti vitában megígérte, hogy nem így tesz, hanem megpróbálja megakadályozni a törvény elfogadását. Ez most nem sikerült. 

Frissítés: A miniszterelnök a törvény elfogadása után előrehozott választást javasolt október 15-ére. 

Hogy jutottunk már megint idáig? 

Boris Johnson augusztusban kezdeményezte a királynőnél a parlament felfüggesztését, nehogy a képviselők olyan törvényt hozzanak, ami elhalasztaná az október 31-i brexitet. A királynő ilyen esetekben nem mérlegelhet, a miniszterelnök kérésére szeptember 15-ével berekesztette az ülésszakot.

Erre válaszul terjesztette be több konzervatív és munkáspárti képviselő javaslatát, amely alapján a megállapodás nélküli kilépést tiltó törvényjavaslatot rendkívüli ügyrendben akár már ma, szeptember 4-én, szerdán elfogadhatják. Ezt a javaslatot szavazta meg 328:301 arányban a parlament, 21 lázadó konzervatív támogatásával.

Közben a felsőház kitakarította csütörtöki napirendjét, hogy rögtön ők is tárgyalhassák a javaslatot, így még a parlamenti ülésszak szeptember 15-i berekesztése előtt a királynő elé terjeszthessék, és hatályba léptethessék.

Boris Johnson erre jelezte, hogy előrehozott választásokat íratna ki. De az nem olyan egyszerű, mióta Nagy-Britanniában törvényben rögzítették, hogy a parlament mandátuma öt évre szól, idő előtti feloszlatását csak önmaga rendelheti el, ráadásul kétharmados többséggel, Johnsonnak pedig egyszerű többsége sincs. A Munkáspárt jelezte, hogy készen áll az előrehozott választásra, de csak akkor, ha  már elfogadták a Brexitet elhalasztó, az alku nélküli kilépést tiltó határozatot. 

Ez kellemetlen patthelyzetet teremt: Johnson fő érve a Brexit elhalasztása ellen, hogy azzal a képviselők gyengítik tárgyalási pozícióit. Amire kritikusai azt felelik, hogy bár Johnson állítja, hogy van elmozdulás a tárgyalásokon, erre semmilyen kézzel fogható bizonyítékot nem adott nekik, az EU pedig továbbra is kitart amellett, amit már Theresa Maynek, Johnson elődjének is megüzentek sorozatos parlamenti kudarcai előtt: nem kötnek jobb alkut annál, mint amiben már megállapodtak.